A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné Önismeret és kapcsolat Összeállította: Gyimóthy Gábor

Önismeret és kapcsolat SEGÍTŐ KLIENS GRAFOLÓGUS DUCTOR EGÉSZSÉG KRÍZIS SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS ÉN EGÉSZSÉGE ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK EGÉSZSÉGE

Kérdések, melyek segítik fejlődésünket Dr. Bagdy Emőke A szakmai személyiség gondozásának és fejlődésének lehetősége: szupervízió

Egészség Freud: egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud WHO (1946): „Az egészségen teljes fizikai, mentális és szociális jólétet értünk, s nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát.” Fritz Riemann (1902-1979): A szorongás alapformái c. munkája alapján

A félelem alaptípusai Fritz Riemann: A félelem alaptípusai Egyensúlyra törekvés

Az egészség tehát: Egymás ellen ható erők dinamikus egyensúlya Azaz egyensúlyra törekvés

Christinasen-Carnap féle koordinátarendszeres értékelés

Alfonz Lüke diagrammja Előzmény: Csirszka 4-es Struktúrája Intellektus Emóciók Lelki energiák Autonómia

A lelki egészség definíciója 3 fő tényező: Énerő Fejlett személyiség Lelki tünetmentesség

Pozitív életérzéssel járó folyamategyensúly Egyfajta viselkedés, amellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt helyét a szüntelen változások közepette is.

A lelki egészség elősegíti az értelmes életet. A lelki egészség érték, amely más értékek megközelítését is elősegíti.

Azaz a lelkileg egészséges embernek: Jó a teherbírása A rosszat jóra tudja fordítani Nem csügged el Bátor Jókedvű Leleményes Van felelősségtudata Emlékszik a múltra és készül a jövőre.

Tudor (1996) szerint a lelki egészség jellemzői Megküzdési képesség Képesség a fejlődésre, változásra, alkalmazkodásra Motiváltság Énkép, önismeret Pozitív önértékelés, harmonikus identitás Feszültségkezelés Autonómia Szociális, társadalmi szerepek felvállalása Vö. grafológiai elemzési síkok, személyiség területek.

Lelki zavar, probléma LELKI ZAVAR A személy számára szenvedést okoz, és a mindennapi életvitelben akadályozza. LELKI PROBLÉMA Ha az életvitel folytatható, lelki problémáról beszélünk. A segítő foglalkozások - a grafológia, a mentálhigiéné is - főként ezen a területen fejtik ki tevékenységüket.

Krízis A görög „krizisz” szó jelentése: döntés, fordulópont. A kríziselmélet megjelenése Lindemanntól származik. Egy 1942-ben történt bostoni tűzeset kapcsán. Az eddigi megküzdési módok nem működnek (Caplan) Az eseményt sem megoldani, sem megkerülni nem tudja, élete központi kérdésévé válik.

Krízis A krízis mélységét a személy aktuális lelkiállapota, stabilitása, érzékenysége határozza meg. A krízis önmagában nem betegség, 6-8 hétig tart. Válsághelyzet (öngyilkossági késztetések jeleire figyelni!), de a fejlődés lehetőségévé is válhat.

Krízis A krízis kiváltója lehet: Veszteség Konfliktus Caplan akcidentális (járulékos) és fejlődési krízist különít el.

A veszteség tárgya a személy részéről érzelmekkel átitatott, ezért nehéz az elengedés. Ilyen krízis például egy szeretett személy elvesztése, munkahely, egészség, egzisztencia elvesztése, de ilyen külső helyzet egy katasztrófa elszenvedése is.

Konfliktus esetén a személyiségben ellentétes belső követelmények állnak egymással szemben (pl. vágy és morális követelmények, ill. két ellenmondásos érzelem). Ilyen krízisek például az életkori krízisek (ld. fejlődéslélektan).

A mentélhigiéné funkcionális meghatározása A mentálhigiéné a lelkileg egészséges személyiség kialakítására, valamint a társadalom egészséges működésmódjára irányuló erőfeszítések közös elnevezése. Magába foglalja a politikai cselekvés, a vallásgyakorlás, a szociális gondoskodás, a gyógyítás, a közművelődés, az oktatás, a törvénykezési-és joggyakorlat, a tömegtájékoztatás, a természetes és mesterséges csoportok, valamint a közösségek működésének területeit.

Az Enciclopedia Britannica meghatározása Enciklopedia Britannica: „ a mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének, valamint annak a tudománya, hogyan lehet megakadályozni a pszichózis és egyéb lelki betegségek kifejlődését..”

A mentálhigiéné feladata és ismérve A mentálhigiéné eredeti feladata a primer prevenció, és a társadalom lelki egészségének védelme. Interdiszciplinális működés: kapcsolat a segítő szakemberek közt.

Primér prevenció (elsődleges megelőzés): A kóros folyamatok elindulásának megakadályozására vagy megszüntetésére irányul. Példa egy tanár esetében: öntevékenységek rendszerét bővíteni, önértékelés, önbizalom növelése, nyitottság a gyermek felé, pozitív mozzanatok megerősítése.

Secunder prevenció (másodlagos megelőzés): Az elindult kórfolyamat megállítása, korai kezelésbevétel, kockázati tényezők kezelése. Példa: felfigyelni arra, és utánanézni, miért teljesít rosszabbul a gyermek.

Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés): A kórfolyamat adekvát (megfelelő) kezelése, gondozása és rehabilitációja, lehetőség szerint javítani az életminőséget, illetve megelőzni a visszaesést. Példa: a felszínre törő stressz, devianciák, agresszió felismerése és a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása.

A mentálhigiénés szemléletű szakember A mentálhigiénés szemléletű szakember általában saját szakmai eszköztárát használja + A teljes embert szemléli, nem csak a problémát figyeli, hanem az érzéseit kifejező egész embert. Más szakterület szakemberivel tartja a kapcsolatot (interdiszciplináris), túllát saját szakterületén, több tudomány ismereteinek integrálása, de nem lépi át saját határait.

Tudja, mikor legyen direktív (irányító, beavatkozó), mikor legyen non-direktív. A személy mellé áll, ezzel csökkenti szorongását és fölébreszti a másik ember belső erejét, saját tudását, megküzdő képességét. Növeli a másik ember autonómiáját.

A mentálhigiénés szemléletű szakember Az ép személyiségrészt figyeli, nem az esetleges betegséget. Egészségközpontú, preventív. Holisztikus szemléletű, összefüggéseket kereső. Önmagára és a társadalomra reagáló, reflektív. Segít (újra) kapcsolatot találni a környezettel, társadalommal. Az élet értelme, az értelmes élet felé irányulás.

Segítő foglalkozás, segítő kapcsolat Carl Rogers Carl R. Rogers (1902-1987) amerikai pszichoterapeuta munkásságából kiindulva a segítő (célzott) beszélgetés jellemzői: Non-direktív, nem irányított beszélgetés. A kliens irányítja a beszélgetés témáját. Empátia, a kliens vonatkoztatási keretében maradás, alkalmazkodás az ő világához, saját nyelvén értsük meg Nem a tartalomra, hanem a megjelenő érzelmekre való odafigyelés, azok visszatükrözése. Nincs kíváncsiskodás, kérdezősködés

Hitelesség (a segítő figyeljen vakfoltjaira!) Carl Rogers Hitelesség (a segítő figyeljen vakfoltjaira!) Teljes elfogadás, nyílt érdeklődés, melléállás Soha nincs erkölcsi, morális ítélkezés Egyenrangúság Betegközpontú (nem betegségközpontú), nincs megbélyegzés a diagnózis által Maradjunk objektívek, bár érzelmileg bevonódunk a kontroll megtartásával

A segítő kapcsolat pszichológiája Dr. Bagdy Emőke A segítő pálya felé terelő tényezők James Guy (1987) Diszfunkcionális indítékok: Érzelmi probléma Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon átélni az életet) - Magányosság, elszigeteltség (kapcsolatvágy) Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa a szeretet) Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus szükségletek kiélése, “fölényben lenni” miközben “szolgál”)

Jól funkcionáló készségek és indítékok: Érdeklődés a másik iránt Diskurzus - készség és kedvelés Empátiás készség, megértés Emocionális érzékenység Introspektív készség Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása) Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal A nevetés képessége

A segítő személyisége és működéséhez szükséges tényezők (Patterson, Eisenberg, 1983) A hatékony segítő hat tulajdonsága: 1. Intellektuális kompetencia (Jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés) 2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága) 3. Hajlékonyság, rugalmasság /a kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a segítő “mihez értése” (módszertani jártassága)

4. “Nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása (együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, ‚jelenlét”, légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.) 5. Jóindulatú alapattitűd 6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / “személyesség” - személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya!

Pszichopreventív teendők a segítő személyiség “kimerülése” kiégése ellen Roehlke (1988), Watkins (1983) Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk: 1. Jól funkcionáló / “egészséges” / személyekkel való barátkozás 2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése 3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett 4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása

5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása 6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés 7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása 8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás Út vállalása

9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása 10. A kliensekkel való kapcsolat szabályozása 11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!) 12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós megsegítése

A grafológus és a ductor kapcsolata Grafológus felkészültsége (tanulmányok + konkrét készület) Grafológus emberi hozzáállása és érettsége Az „itt és most” helyzet

A találkozás; az elemzés átadása Ha hajót akarsz építeni, előbb vágyat kell kelteni a tenger után! - Hemingway nyomán A személyiség erőtartalékait, jól működő részeit hangsúlyozni Ez húzóerő a gyengébben működő személyiségterületek számára is Minden esetben hangsúlyozni kell a személy szabadságát, azzal, hogy nem próbálunk helyette dönteni, bármennyire is szeretné, hogy ezt tegyük.

A grafológus feladata elsősorban a szakszerű (nem szakszövegű A grafológus feladata elsősorban a szakszerű (nem szakszövegű!) és emberséges informálás. Ezt követheti egy esetleges kísérés (a ductor igényei!) Az elmondottaknak illetve a leírtaknak figyelembe kell vennie az író személyiségét, ehhez mérten lehet a tartalmat és a stílust jól összehangolni. Azaz figyelembe vesszük a pl.: a nyitottságot, változtatási képességet, szellemi képességeket, pillanatnyi állapotot, mért és potenciális méretek közti különbséget – ld. Szidnai László Rezonanciaelmélete.

A döntés feladata és felelőssége a ductoré! Az „Ön mit tenne a helyemben?” kérdés a grafológus és minden segítő egyik legnagyobb kísértő mondata.

AZ EGÉSZSÉGESSÉ VÁLÁS FELTÉTELE Realitás, objektivitásra való készség - ennek eszköze lehet a belső leltár készítés, a hála Hit - viszony az értelmes élethez, a célokhoz, a Teljességhez Példa: Lukács evangéliuma 17, 11-19

Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni? (Bagdy E.) A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak: a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya szubjektivitás, elfogultságok .

ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/

Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák) Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens? A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése

A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások (Bagdy E.) a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/ magányérzetét áttöri a kapcsolat

helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/ az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik

A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei (Bagdy E.) A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit - irányítani tudja a beszélgetést.

Rossz attitűd, ha a kérdéssel vagy bármi mással a direkt választ indukáljuk (igen, nem, stb.) A rossz kérdező: - ő maga reagál a beszélgetési helyzetre - túl korán értelmezi magának a helyzetet és aszerint reagál - visszatérő magatartásformáit "használja"

A partnere önkifejezését nehezíti a következő szóbeli közbelépésekkel: értékelő vagy erkölcsileg megítélő válasz értelmező válasz /egyéni magyarázat/ támogató válasz /vigasztalás/ felderítő válasz /kiegészítő információ kérése/ "és akkor hogy volt" problémát megoldó válasz, tanácsadás

A jó kérdező egyéni képességei: (Bagdy E.) ne féljen a megbeszéléstől ne féljen a csendtől kezdeményezés nélkül is tudjon az ügyfélre összpontosítani a beszélgetést ne manipulációként fogja fel legyen elkötelezett a megbeszélésben /empátiás, kongruens/

A jó kérdező öt tanácsa: (Bagdy E.) 1. fogadás és nem kezdeményezés 2. ne a tényekre összpontosítsunk, hanem arra, amit a partner átélt 3. ne a probléma iránt érdeklődjünk, hanem az ügyfél egyénisége, személyisége iránt 4. tiszteljük az ügyfelet 5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a közlést könnyítsük meg

A KLIENS ELLENÁLLÁSAINAK FELISMERÉSE (Bagdy E.) (tízparancsolat) 1. Túl keveset beszél, hosszú, üres hallgatások Túlbeszélés, szógörgeteg, tömeges mondanivaló, lehengerlés 3. Idillikus információadás: minden rendben mindenütt, csak...(ahol minden rendben, ott legyünk figyelők) 4. Gyanakvó magatartás, túl megfontolt beszéd, tökéletes kronológia, stílus hézagmentes 5. Érzelmi involválódás hiánya, közöny, unalom (soká tart még? már mindent elmondtam...) .

6. A kliens folyton szabadkozik, lekicsinyli amit mondott (mindez semmiség, ezt a sok butaságot nem érdemes folytatni) 7. A kliens érvényteleníti, amit mondott (nem is úgy volt, másképp történt, pontosabban) 8. Tanácskérésre törekvő, sajnáltató lamentáció (én olyan szerencsétlen vagyok, mondja, mit tegyek? tessék segíteni, tanács kéne nekem...) 9. Mentegetőzés, bocsánatkérés, alárendelődés (bocsánat, hogy fárasztom, ön olyan elfoglalt, visszaélek az idejével, pardon, hogy igénybe veszem, stb.) 10. Hibás emlékezetre hivatkozás (már nem is tudom, hogy volt, rég volt, és én mindent elfelejtek, stb.)

A SEGÍTŐ ELLENÁLLÁSAI (Bagdy E.) (Tízparancsolat) 1. Unjuk a klienst, unjuk, amit mond. 2. Elálmosodunk, ki-ki kapcsolunk, holott figyelni próbálunk. 3. Sokat kezdünk beszélni, netán tanácsokat osztogatunk. 4. Bagatellizálunk "ilyen mindenkivel előfordulhat", "legyen nyugodt" 5. Fontoskodunk ("majd intézkedem, szólok az érdekében" stb.)

6. Vigasztalni kezdünk, a részvéttel zavarba hozzuk a klienst ("szegény, de kijutott magának, hát maga sokat átélt") 7. Racionalizálunk ("ez azért fordulhatott elő, mert...") , 8. Okoskodunk, intellektualizálunk ("ha ezt és ezt tette volna, most...") 9. Kételkedünk a kliens igazában (alapszabály: A KLIENS NEK MINDIG IGAZA VAN) 10. Metanyelven elutasítunk (matatás, babrálás, mozgolódás, helyváltoztatás, sűrű elfordulás, szemkontaktus elhagyása, telefonálás! kimenni közben!)

Alapvető testhelyzeti típusok: bezáró-nem bezáró dimenzió vis a vis vagy párhuzamos. végtagokkal kongruens vagy inkongruens Fejtartás= kapcsolati viszony kifejezője Homlok= indulatok (kéz-homlok! Hoppá!) szem-szemüveg - mosollyal= fölény; sötét üveg= rejtőzködés Orr-füI-kéz (vakarás, dörzsölés)- valamit titkolok, "füllentés" száj-kéz=eltakarás (nem mondom ki)

álterület = elhatározás (+kéz)= döntés nyak= ellenszegülés, behódolás váll= vonogatás (nem értem, közömbös) kar-kéz (testfelé) – bezárás nyitott tenyér= őszinteség kézfogások: fölény, biztonság, hatalom lábak= birtoklás, hatalom lábfej=szex attitüd bokakeresztezés= érzelem, titoktartás boka= titok, elrejtés(lábbujtatás)