Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu Az állam gazdasági szerepe, állami funkciók. A gazdaságpolitika eszközei Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu

Az állam szerepe és működése Történeti visszatekintés Állami funkciók változása Az állami működés szervezeti keretei Az állami működés hatékonysága

Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít. A kérdést 3 oldalról járjuk körül: Történelmi nézőpontból. A szükségletek nézőpontjából. A piacgazdaság működési természete oldaláról. Közpénzügyi alapok

Az állami szerepvállalás mérete A szerepvállalás terjedelme a viták középpontjában. Mit értünk az állam terjedelmén? Mérés: Államháztartás bevétele/GDP (centralizáció) Kiadás/GDP (újraelosztás) Deficit/GDP Foglalkoztatottak aránya Vagyoni helyzet Közpénzügyi alapok

Az állami szerepvállalás változása Tiszta liberális modell a 19. sz. utolsó harmadáig („éjjeliőr állam”, a közhatalmi és honvédelmi funkciók domináltak) Polgári állam (közoktatás,járványügy, szegénypolitika) Jóléti állam a 20. század közepétől (kiterjedt jóléti rendszerek) Totális állam 20. század (felzárkózási kísérletek, létezett szocializmusok, más fejlődő országok ) Fejlesztő állam 5 Közpénzügyi alapok

Az állami szerepvállalás klasszikus területei Államhatalmi funkciók Egyéb funkciók Végre-hajtás Törvény-alkotás Igazság-szolgáltatás Én a modern államok első típusának tekintem: múlt század első harmadáig Az állam hagyományos szerepei: államhatalmi, rendvédelem, nemzetbiztonság Védelmi funkciók 6 Közpénzügyi alapok 6

A jóléti állam Államhatalmi funkciók Gazdasági funkciók Mezőgazdaság, bányászat, ipar Hálózatfüggő szolgáltatások Gazdasági funkciók Egészségügy Tömeg-közlekedés Honvédelem Alap-infrastruktúra TB-, jóléti szolgáltatások Kutatás, fejlesztés Végre-hajtás Törvény-alkotás Jóléti funkciók Pénzügyi, üzleti szolgáltatások Lakás-, települési infrastruktúra Igazság-szolgáltatás Környezet-védelem Monetáris rendszer Nagy gazdaság világválság után kezdődött az átértékelés A korszellemnek megfelelően nagy mértékben terjeszkedni kezdett az állam: infrastruktúra-, iparfejlesztés, jóléti állam, teljes foglalkoztatottság Az élet minden területén megvetette a lábát A gond: úgy terjeszkedett, hogy nem gondolta át, hol is indokolt a szerepvállalása. Pénze volt, ideje volt… hát miért ne terjeszkedjen? Rendvédelem Kulturális szolgáltatások Párt-, hitéleti- és civil tevékenységek Képzés, oktatás Információ-szolgáltatás Kulturális funkciók Védelmi funkciók Közpénzügyi alapok 7

Kormányzati szerepvállalás növekedésének okai 1. Településszerkezet átalakulása, urbanizáció. Családmodell átalakulása. Nagy és több generációs családmodell megszűnése. A különböző típusú jövedelmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének fontossága nő. Technikai fejlődés – egyre több olyan szükséglet, amelyeket a piac nem tud kielégíteni. Demográfiai okok, átlagos várható élettartam növekedése, születések csökkenése, elöregedés. Női foglalkoztatás elterjedése. Oktatási és egészségügyi szolgáltatások iránti igény növekedése, a „humán tőke” felértékelődése. Közpénzügyi alapok

Kormányzati szerepvállalás növekedésének okai 2. Anticiklikus gazdaságpolitika iránti igény. Demonstrációs hatás, különböző fejlettségű országok fogyasztási szerkezetének közeledése. Érdekvédelmi csoportok erősödése Választási ígéretek, politikai verseny. Háborúk és különleges helyzetek, a különböző technológiai kockázatok növekedése. Növekvő államadósság, ennek kamatterhei. Közpénzügyi alapok

Kormányzati szerepvállalás ellen ható folyamatok Globalizáció és a nemzetközi verseny fokozódása, az állam fenntartásának költségei versenyképességi tényezők. Technikai fejlődéssel a szolgáltatások egy része piacosítható. (Pl, természetes monopóliumok köre változik. Vezetékes telefon, mobil telefon) Jóléti rendszerek fenntarthatósági problémái, öngondoskodás szerepének és eszközeinek növekvő szerepe. Kormányzati kudarcok. Közpénzügyi alapok 10

Viták az állam szerepéről az 1970-80-as évektől kezdve Mekkora állam kell? A közszférában mennyire hasznosíthatók a versenyszektorban kialakult gazdálkodási módszerek? Mi a célszerű munkamegosztás a különböző kormányzati szintek között? (szubnacionális és szupranacionális szint) Reformok, reform irányzatok. Közpénzügyi alapok

Az állami beavatkozás közgazdasági okai Piaci kudarcok. Tiszta közjavak és a potyautas probléma, Externális hatások, Információs aszimmetriák, Természetes monopóliumok. Piacgazdasági tökéletlenségek. A gazdasági stabilitást veszélyeztetető jövedelemegyenlőtlenségek keletkezése, A piacgazdaság nem egyensúlyra törekvő rendszer. Közpénzügyi alapok

Válaszkísérletek az új kihívásokra Elméleti megközelítések Gyakorlati megközelítések Public Choice elmélet (az állam idejétmúlt - piacosítás, versenyt a közszektorba) Neoinstitucionalizmus (egyének a szervezetekben, értékrend) Új Weberizmus (a Public Choice ellentéte - erős állam kell, a piac nem megoldás) New Public Management (Új közmenedzsment) – OECD, Világbank, IMF javaslatai – piacosítás, verseny Good Governance (Jó kormányzás) – ENSZ javaslatai – társadalmi nyilvánosság, civil szféra 13

Az állam működése A közfeladatoknál három szempont: Hatékonyság Méltányosság Adminisztratív megvalósíthatóság Értelmezhető-e a piaci működésre alkalmazott hatékonyság? A „három E” (economy, efficiency, effectiveness – gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség)

Mikor hatékony az állam? Értelmezhető-e a piaci működésre alkalmazott hatékonyság? Nem! A „három E” effectiveness eredményesség, efficiency, hatékonyság, economy, gazdaságosság, Közpénzügyi alapok

Az állami funkciók csoportosítása Funkci-onális Köz-hatalmi Szociá-lis Gazda-sági Jelleg Szabá-lyozó Finan-szírozási Közgaz-dasági Alloká-ciós Rediszt-ribúciós Stabili-zációs Közpénzügyi alapok

Az állami funkciók szervezeti keretei Államháztartás = a költségvetési gazdálkodás speciális szabályai szerint gazdálkodó szektor Kormányzati szektor =államháztartás + kvázi fiskális szervezetek. Közszektor = kormányzati szektor + más állami tulajdonú gazdasági társaságok + együttműködő magánszektor(gt-k és non profit szervezetek) Közpénzügyi alapok

Államháztartás - kormányzati szektor - közszektor Profitérdekeltségű vállalkozások Közszektor Non profit vállalkozások Kormányzati szektor Közfeladatot ellátó vállalkozások Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott állami többségi tulajdonú, vagy főleg ÁH forrásból finanszírozott Közfeladatot ellátó magánszemélyek Alapítványok, társ-i szervezetek, egyházak Magánszemélyek 18 Közpénzügyi alapok

A közszektor szereplőinek csoportosítása Gazdálkodási forma szerint Államháztar-tási Közü-zemi Nonprofit Együtt-műkö-dő piaci alrend-szer Kollektív javak jellege Közi-gazga-tás Véde-lem Stb. Közpénzügyi alapok

Közpolitika Cél és eszköz együtt Területei: Munkanélküliség Nyugdíj Szociális ellátás és családtámogatás Egészségügyi ellátás Közoktatás Felsőoktatás

Közpénzügyi rendszer funkciói Forrásteremtés Forrásallokáció, a források szétosztása (közpolitikai területek és kormányzati szintek) Pénzellátás, likviditás biztosítása Jövedelem újraelosztás Ösztönzés és irányítás Kockázatok kezelése

Közpénzügyi rendszer és kormányzati rendszer A funkciókat tagolt kormányzati rendszer tölti be: Vertikális tagoltság Dekoncentráció és decentralizáció Kormányzati szintek és pénzügyi jogosítványok Horizontális tagoltság Közpolitikai ágazatok

A közpénzügyi architektúra Területek Forrásteremtés Forrásallokáció Pénzellátás,ellenőrzés, kockázatok

Az állam gazdaságpolitikája A gazdaságpolitika jelentősége Gazdaságpolitikai beavatkozás formái Gazdaságpolitika hatékonyága

A gazdaságpolitika fogalma Az állami feladatok végrehajtásának kerete – cél és eszköz együtt Az állami beavatkozás végső célja – társadalmi és egyéni jólét Célok változása (fenntarthatóság előtérben) Makrogazdaság megközelítés

A gazdaságpolitika lehetséges típusai A cél- és eszközrendszer kombinációjától függ Expanzív vagy restriktív Diszkrecionális vagy rendszerszerű (beépített stabilizátorok) Keresletorientált vagy kínálatorientált Anticiklikus és prociklikus gazdaságpolitika

A gazdaságpolitika eszközrendszere Fiskális (árupiac) és monetáris politika (pénzpiac) Jövedelem-,ár- és bérpolitika Külgazdasági politika Versenypolitika Vagyongazdálkodási politika Információs és érdekegyeztetési politika

Feltételek a sikeres gazdaságpolitikához Jó előrejelzés Jövőbeli hatások előrejelezhetősége Rendelkezésre állnak az aggregált kereslet befolyásolásának eszközei Nincsenek politikai korlátok

A fiskális politikáról Ugyanazok a célok, mint a gazdaságpolitikánál Kormány dönt az aktuális feladatairól A költségvetés mindkét oldalára hat Az aggregált kereslet növelésének eszközei (példa): Adók csökkentése Transzferek növelése Kormányzati vásárlások Csak a pénzpiaci hatásokkal együtt lehet sikeres Hatások egy nyitott gazdaságban

A monetáris politikáról A monetáris politika céljai (végső cél, közbülső célok) Lehetséges eszközök: Alapkamat változtatása Árfolyam-politika Kötelező tartalék Nyílt piaci műveletek

A fiskális politika napjainkban A GDP növekedésétől a fenntartható fejlődésig A jegybanki függetlenség a monetáris politikában A fiskális politikában: Költségvetési szabályok Kiegyensúlyozott költségvetés szabálya Államadósság-szabály Hitelfelvételi szabály Kiadási szabály Független költségvetési intézmények

Sivák – Vigvári: Rendhagyó bevezetés…. 3. Fejezet 9. Fejezet 9.1. pont Tananyag Sivák – Vigvári: Rendhagyó bevezetés…. 3. Fejezet 9. Fejezet 9.1. pont