A fosztóképző körüli bonyodalmak

„A fosztóképző társulhat főnévvel, melléknévvel és igével.” a. Van egy főnév, egy melléknév és egy ige, amellyel a fosztóképző előfordulhat. b. A fosztóképző minden főnévvel, melléknévvel és igével előfordulhat. c. Van a főneveknek, mellékneveknek és igék-nek olyan részhalmaza, amelynek elemei lehe-tővé teszik a fosztóképzővel való toldalékolást.

Az a. állítás nem igaz, mert egynél több főnév, melléknév és ige van, amely a fosztóképzővel társul. Az b. állítás is könnyen falzifikálható. A c. állítás pontosításra szorul: meg kell tudnunk mondani, hogy a szóban forgó részhalmaz (alosztály) milyen (morfológiai és/vagy szemantikai) tulajdonságokkal definiálható.

Egy ilyen alosztály lehet zárt vagy nyitott Egy ilyen alosztály lehet zárt vagy nyitott. Utóbbiról termékeny morfológiai szabállyal lehet számot adni. A főnevek, melléknevek és igék egy alosz-tályáról akkor és csakis akkor mondjuk, hogy termékeny, ha az tetszés szerint bő-víthető az adott alosztály definiáló feltéte-leinek eleget tevő elemekkel.

FŐNÉVI ALAPTAG Az alaptag konkrét főnév: fül-etlen (csésze), fog-atlan (kutya), szőr-telen (test), nyel-etlen (kapa), ablak-talan (ház), tető-tlen (karám), láb-atlan (asztal) A képzés feltétele, hogy a képzett szó alaptagja által jelölt dolog, X, része legyen egy másik dolognak, Y-nak, és hogy X leválasztásával Y ne szűnjék meg. Ez a rész-egész viszony azonban csak szükséges, de nem elég-séges feltétele a képzésnek.

gyomor-talan (férfi),. tüdő-tlen (kutya),. helység-telen (ház), *gyomor-talan (férfi), *tüdő-tlen (kutya), *helység-telen (ház), *kerék-telen (autó), *bejárat-talan (terem) A leválaszthatóság feltételének megsér-tésével képzett melléknevek jelentése egy-egy esetben átértelmeződik: szív-telen

KONKLÚZIÓ: Nem adható meg a (konkrét) főneveknek olyan köre, amelynek esetében a fosztó-képző szabadon lenne alkalmazható. A fosztóképző konkrét főnevek esetében nem termékeny.

Az alaptag elvont főnév: barátság-talan, igazság-talan, jog-talan, hálá-tlan, igény-telen, siker-telen A rész-egész viszony elvont főnév esetén nem játszik szerepet. A képzésnek nem-csak elégséges, de még szükséges fel-tétele sincsen.

A képzés ebben az esetben sem termé-keny: *viszony-talan, *kár-talan (de: kártalanít), *erény-telen, *jóság-talan, *szépség-telen

A fosztóképzős alakok gyakran antonim párokat alkotnak az ugyanabból a tőből képzett -V(s) alakokkal: barátság-os – barátság-talan, igazság-os – igazság-talan, jog-os – jog-talan, igény-es – igény-telen Ha tudjuk az igényes jelentését, akkor az igénytelen-ét is tudjuk és viszont. A barátságos jelentése ‘jóindulatot kifejező’, ez a jelentés nem vezethető le kompozicionálisan. A barátságtalan jelentése ‘jóindulatot nem mutató’, ami az előbbi jelentés tagadása.

Az antonim párokra vonatkozó megfigye-léseknek következményei lehetnek a morfológiai szabályok formájára nézve (l. alább).

MELLÉKNÉVI ALAPTAG a. *rövid-telen, *nagy-talan, *lustá-tlan, *szép-telen, *száraz-talan, *beteg-telen b. rövid – hosszú, nagy – kicsi, szép – csúnya Antonim párral rendelkező melléknevek nem társulhatnak fosztóképzővel (lexikai akadályo-zás, lexical blocking).

Lexikalizálódott képződmények a mono- morfémikus alaptagból képzett alábbi melléknevek: bátor-talan, boldog-talan, magyar-talan, hű-tlen, komoly-talan, gyöngéd-telen

Lexikalizálódott képződmények az -i kép-zős melléknevek fosztóképzős alakjai is: a. udvari-atlan, lovagi-atlan, nemzeti-etlen b. udvari-as, lovagi-as, nemzeti-es Az udvariatlan nem kompozicionális, de antonim párja az udvarias-nak. KONKLÚZIÓ: Melléknévi alaptagból nem képezhető ter-mékeny módon fosztóképzős melléknév.

AZ ALAPTAG IGE *szeret-etlen, *kedvel-etlen, *gyűlöl-etlen *ugrál-atlan, *mozg-atlan, *repül-etlen tanul-atlan, vasal-atlan, tölt-etlen szével-etlen, kódol-atlan, szkennel-etlen KONKLÚZIÓ: A fosztóképző termékeny módon társulhat tárgyas igével.

A szemantika: a. tanult – tanulatlan, mosott – mosatlan, vasalt – vasalatlan, kódolt – kódolatlan, tapasztalt – tapasztalatlan b. ápolt – ápolatlan, igazolt - igazolatlan A fosztóképzős melléknevek „hagyományos” képzési szabálya: V → V + AtlAn, ahol V tárgyas ige

Séma alapú képzés (‘correspondence rules’): V + t ↔ V + tlAn Feltétel: V tárgyas cselekvésige Minden t képzős melléknévnek megfelel egy fosztóképzős melléknév és viszont. A kettő antonim párt alkot.

Eredmények: 1. A helyes általánosítás: A fosztóképző termékeny módon tárgyas cselekvésigével társulhat. 2. Szabály vagy séma? A fosztóképzős melléknevek jelentéséről megfeleltetési sémák segítségével adha-tunk számot.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET