A KUTATÁS FŐBB JELLEMZŐI Irodalom: Orosz Sándor (Pedagógiai lexikon- szócikkek) Kutatás: emberi tevékenység, amely egyrészt a) a valós világnak, mint létező rendszerek (entitások) összességének és b) ezekről alkotott gondolkodási rendszereknek (ismeretek) tárgyilagos, valósághű megismerésére irányul ( = alapkutatás) másrészt c) annnak vizsgálatával foglalkozik miképpen használható fel ez a tudás az ember szükségleteinek kielégítésére ( = alkalmazott kutatás)
Kutatás = problémamegoldás - mindig problémamegoldás - hiányzó tudás keresése (az emberiség fejlődésfolyamatában feltárt, felhalmozott tudás birtokában) - problémák, kérdések formájában fogalmazódik meg Probléma ( szerkezetét tekintve: hiányos algoritmusú tevékenység, (helyzet: amelyben a cél ismert, az oda vezető út ismeretlen)
Problémafajták 1) Tárgyprobléma: a megismerésen kívüli (önmagában való) valóságra vonatkozó probléma, 2)Metaprobléma: magára a megismerésre vonatkozó probléma, 3) Szubsztantív probléma: a dolgok és a róluk alkotott ismeretek mibenlétére , lényegére, létezésmódjára vonatkozó probléma 4) Stratégiai probléma : a tevékenység végzésére (a műveletekre, a termelés, a folyamat irányítására) vonatkozó probléma
A kutatás fő típusai Kutatás: A kutatási problémához való viszonyulás szerint 1) Elméleti kutatás 2) Gyakorlati (v. kísérleti) kutatás A megoldandó probléma természete szerint: A) Alapkutatás B) Alkalmazott kutatás
Elméleti kutatás – gyakorlati kutatás Elméleti kutatás – a dolgok változtatása nélkül - a folyamatokba történő beavatkozás nélkül - a dolgok észlelése, megfigyelése, mérése - tapasztalatok, ismeretek szerzése, - összefüggések elemzése, gondolati feldolgozása - vezet az új ismerethez Gyakorlati v. kísérleti kutatás - tervszerű beavatkozás - hely, helyzetváltoztatás, alkotóelemek, folyamatok változtatása - mesterséges hatások - e mesterséges beavatkozások következményeinek regisztrálása, vizsgálata, elemzése
Alapkutatás – alkalmazott kutatás -elméleti, szubsztantív problémákkal foglalkozó kutatás Alkalmazott kutatás: - minden stratégiai probléma megoldása - a változtatás tárgyára vonatkozó elméleti, szubsztantív tudás birtokában- annak alkalmazása révén lehetséges.
Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (alapkérdések) Irodalom: Falus Iván (2000,szerk.): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Falus Iván-Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. A pedagógiai kutatás célja A pedagógiai kutatás tárgya A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai A pedagógiai kutatás folyamata
A pedagógiai kutatás célja - új ismeretek feltárása, pontosabbá tétele, elmélyítése - a pedagógiai tevékenység (oktatás nevelés …) eredményességének növelése pedagógiai tevékenység eredményességének növelése (tág értelmezésben)
A pedagógiai kutatás tárgya a pedagógiai kutatás a célját - a személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárásával, - a neveléstudomány elméleti ismeretanyagának fejlesztésével éri el. E törvényszerűségek képezik a TÁRGYÁT
A pedagógiai kutatás metodikája A pedagógiai kutatás (is) = problémák megoldásának sorozata A jelenségek közötti kapcsolatokra vonatkozóan feltételezéseket fogalmazunk meg ( = hipotézisek) A jelenségekre vonatkozóan adatokat gyűjtünk (tervszerű, rendezett formában) Az adatokat elemezzük, értelmezzük A pedagógiai kutatás metodikája: - követelményeket fogalmaz meg eljárásokat, technikákat ír le melyek segítségével a kutató képes e megismerési folyamatot végigjárni, mederben tartani
A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai A pedagógiai nézőpont: a fejlesztés nézőpontja A leíró (tény- feltáró)közlő szempont helyett az előíró ,a tervszerű eljárást kidolgozó, megvalósító A fejlődés helyett A gyakorlást, a feladatmegoldást előtérbe helyező.
A pedagógiai kutatás jellemzői, sajátosságai a pedagógiai jelenségek sokkal komplexebbek, összetettebbek mint a természettudományokban, némely társadalomtudományban vizsgált esemény Pl. új módszer alkalmazása a tanítási órán sokféle tényezőtől függ: pedagógus felkészültségétől, személyiségétől, az osztály összetételétől, az egyes tanulók tapasztalataitól, szokásaitól stb.
a pedagógiai jelenségek általában nehezen figyelhetők meg Pl. a folyamat lényege a tanuló tudatában, személyiségében megy végbe, a kutató csak a külső megnyilvánulási formáról gyűjthet csak adatokat (Ld. „jó gyerek”, „rossz gyerek” korábban említett neveléssel kapcsolatos megnyilvánulást) Vagy pl. egy tanuló a kérdőíven az elvárt választ írja (átadja az ülőhelyet), de a valóságban, ténylegesen …. ?!
A pedagógiai szituációk (helyzetek) mindig egyedikek a pedagógiai helyzet nem ismételhető meg, illetve csak nehezen ismételhető meg a pedagógiai jelenségek „kevésbé mérhetőek”!!! a pedagógiai helyzet könnyen változik, módosul Illetve a mérhetőségnek határai vannak. Az oktatás, tantárgy tudás területein nagyobbak a lehetőségek, a nevelés, a meggyőződések területén körültekintően kell a mérést alkalmazni
Nézetek, felfogások A pedagógiai kutatások I. Nézet II. Nézet A pedagógiai kutatások akkor tekinthetők szociálantropologikus tudományosnak, ha naturalisztikus a természettudományos kutatás metodikáját alkalmazzák (a vizsgált jelenségek számszerűsíthetők, mérhetők, az adatok szakszerűen fel- dolgozhatók) pszichometrikus irányzat természettud. irányzat mennyiségi (kvantitatív) minőségi (kvalitatív) módszerek módszerek elfogadása ok-okozat kül. tényezők kölcsönösen hatnak egymásra (holisztikus reprezentatív minták egyedi esetek vizsgálata
A pedagógiai kutatás folyamata A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása 2) A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése 3) A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása 4) A kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása 5) A vizsgálni kívánt minta kiválasztása 6) A kutatás végrehajtása 7) Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása 8) A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása
A kutatási probléma Olyan kérdés, amely - változó (k) helyzetének, állapotának, illetve - két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének a feltárására irányul. Mik azok a „változók”?
A „változó” fogalma Változó: a pedagógiai folyamat alkotó elemeinek jellemzői, sajátosságai. Pl. alkotó elemek: - személyek (tanár, diák, szülő…) - tárgyak (taneszközök, berendezések…) - infrastruktúra (iskola épülete ….) Ezek módosulnak, különböző értéket vehetnek fel: - pl. a tanár végzettsége, szakja, életkora, iskolai gyakorlata, stb. sajátosságai - pl.a diák(ok) jellemzői: életkora, szüleinek iskolai végzettsége, szorgalma, osztályzata egy-egy tárgyból Fajtái: kategórikus- mért v., személyes v.- szituatív változók, függő és független változók
A kutatási probléma megfogalmazása Alapvetően 2-féle formában: Amikor változó( vagy változók) helyzetének, állapotának,csoportjainak feltárására irányul Pl. Milyen típusú kérdéseket tesz fel a tanár a történelem tanítása során (adott témakör feldolgozása esetében vizsgálva) (2) Amikor kettő (vagy több) változó kapcsolatának, összefüggésének a feltárására irányul Pl. Adott osztályban a tanulók matematika (év végi) osztályzatai és szüleik iskolai végzettsége között milyen összefüggés figyelhető meg?
A függő és a független változó A kutatásban betöltött szerepük alapján (1) független és (2) függő változókat különböztetnek meg Független változó, amelyet a kutató kiválaszt tanulmányozás céljára (és gyakran) változtat, abból, acélból, hogy értékelje e változó (k) lehetséges hatását egy vagy több más változóra Függő változó: a független változó hatására módosuló, attól függő változó. Példa: Milyen gyakorisággal tesznek fel különböző típusú kérdéseket a tanárok az általános iskolai történelemórákon? Milyen összefüggések mutathatók ki egyes kérdések gyakorisága és az általános iskolai tanulók problémamegoldó tevékenységének színvonala között?
A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai tanulmányozása Ide tartozhat: A pedagógiában megszületett szakirodalom áttekintése A határtudományokban (pszichológiában, szociológiában …) megszületett szakirodalom áttekintése Segíthet: a probléma leszűkítésében, pontosításában Fontos a szerepe: a hipotézisek kialakítása előtt stb.
A hipotézisek megfogalmazása egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan. Elővételezett válasz(ok) a megfogalmazott kérdés(ek)re vonatkozóan.
A jó hipotézissel szemben támasztható főbb követelmények: Változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában Pl. Mely tényezők alakulásának, mely tényezőkre gyakorolt hatását feltételezzük (összefüggésre irányuló tanári kérdések száma----tanulók problémamegoldó képessége b) A hipotézis igazolása (vagy elvetése) megvalósítható módszereket ,technikákat igényeljen Pl. a tanár kérdéseit megfigyeléssel tudjuk regisztrálni, A tanulók problémamegoldó képességét tesztek, feladatok megoldatásával lehet mérni
C) A hipotézist (hipotéziseket) legegyszerűbben, legtömörebben kell megfogalmazni D) A hipotézisek összességének választ kell adni a kiinduló problémára
A hipotézisek megfogalmazásának három- féle módja: Null-hipotézis (feltételezi,hogy nincs összefüggés a változók között) Pl. A gondolkodtató tanári kérdések száma nem hat a tanulók teljesítményére (2) Alternatív irány nélküli hipotézis (az összefüggést feltételezzük, de annak irányát nem adjuk meg) Pl.A gondolkodtató tanári kérdések száma és a tanulók teljesítménye összefügg egymással C) Alternatív, irányt is jelző hipotézis (A változók feltételezett kapcsolatának irányát is jelzi) Pl. A gondolkodtató tanári kérdések számának növekedésével arányosan nő a tanulók teljesítménye
Kutatási ,stratégiák, módszerek, eszközök Kutatási stratégia: A kutatás alapvető iránya, amely meghatározza a módszerek eljárások célszerű kombinációit. Két fő típusa: 1) INDUKTÍV stratégia 2) DEDUKTÍV stratégia 1.1. Induktív kutatási stratégia a valóságból, az empíriából kiindulva gyűjtött adatokat elemezve, azokat általánosítva jut el az elméletig Alfajai: a) leíró stratégia b) összefüggésfeltáró stratégia c) kísérleti stratégia
„Leíró” kutatási stratégia - az induktív kutatási stratégia egyik változata,amely a pedagógiai valóság adott helyzetét tárja fel. „Összefüggés-feltáró” kutatási stratégia: - változók két vagy több csoportjának kapcsolatát, összefüggéseit, egymásra hatását tárja fel, anélkül, hogy a kutató beavatkozna a folyamatba változókat módosítani. Kísérleti stratégia: - a változók közötti kapcsolatok feltárásának az a módja, melynek során a kutató beavatkozik a pedagógiai folyamatba a független változókat variálja, módosítja
Deduktív kutatási stratégia A már meglévő törvényszerűségek, tapasztalatok általánosításának elemzése alapján jut el a pedagógia számára hasznos eredményekhez. Pl. ilyenek a neveléstörténeti (intézménytörténeti) kutatások,dolgozatok
Kutatási módszer: Olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel na hipotézisek igazolásához(vagy elvetéséhez) szükséges adatok feltárhatók ,továbbá ezek az adatok feldolgozhatók. Kutatásban betöltött funkciójuk szerint: (1) feltáró módszerek és (megfigyelés, kikérdezés…) (2) feldolgozó módszerek (statisztikai módszerek, minőségi elemzés)
Kutatási módszerek 1) Feltáró módszerek 2) Feldolgozó módszerek Dokumentumelemzés Statisztikai módszerek(kvantit.) Megfigyelés Minőségi elemzés (kvalitatív) Kikérdezés Metapedagógiai eljárások - szóbeli kikérdezés - írásbeli kikérdezés Szociometriai módszer Tudásmérés Pszichológiai vizsgáló eljárások
Kutatási eszközök Kutatási eszközök: - olyan adatgyűjtési technikák, eszközök, - amelyek az egyes módszerek keretében - az adatok összegyűjtését elősegítő (kipróbált, megbízható) - főképpen írásos segédeszközök. Például: Kutatási módszer Kutatási eszközök(ök) A megfigyelés a jegyzőkönyv, napló stb. Az írásbeli kikérdezés kérdőív, attitűdskála stb. Tudásszintmérő tesztek a mérőlapok, feladatlapok
Jóságmutatók Módszerek , eszközök kiválasztásakor , a kutatás tervezésekor, a módszerek alkalmazása során szükséges ismernünk a módszerek lehetőségeit : - Mit lehet segítségükkel megtudni? - Milyen pontosan lehet valamit segítségükkel megtudni? Milyen gazdaságosan lehet segítségükkel megtudni? Megválasztásuk és alkalmazásuk során a fő szempontok: A megbízhatóság (reliability) Az érvényesség (validility) Az objektívitás (tárgyilagosság)
Jóságmutatók Általában a tesztek reliabilitásának ( = az adatok megbízhatósága) és validitásának (= az adatok érvényessége) mérőszámait sorolják a jóságmutatók közé, ugyanis ezek szorosabban a teszt tulajdonságai, de néha ideértik a teszt objektivitásának a jellemzőit is.
A jóságmutatók a tesztek minőségét különböző oldalról jellemzik. A reliabilitás (megbízhatóság) - inkább a teszt belső sajátossága, - azt fejezi ki ,hogy a teszt mennyire konzisztensen méri az adott tulajdonságot, és - elemzése a teszt belső összefüggésein alapszik másképpen fogalmazva: - a módszernek, az adatgyűjtési eszköznek azt a tulajdonságát fejezi ki- ha segítségével- ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük ugyanazt az eredményt kapjuk. - a megbízhatóság mértéke pedig azt jelzi, hogy milyen pontossággal kapjuk ugyanazt az eredményt (mekkora a mérési hiba)
A megbízhatóság ellen ható tényezők Az eszközből fakadó tényezők : (pontatlan kérdések, pontatlan kategóriák,nem egyértelmű értékelési utasítás …) - A kikérdező, a vizsgáló, a megfigyelő személyéből fakadó tényezők (bármennyire egzakt, jól megkonstruált eszközt, értékelési utasítást kap is az adatgyűjtő a kezébe – felkészültsége, előítéletessége, értékelési képessége, pillanatnyi állapota befolyásolja az adatokat) A vizsgálat körülményeiből fakadó tényezők: (időpontja, megelőző-követő tevékenység jellege, vizsgálat helye, vizsgálat ténye) -
Validitás (érvényesség) azt mutatja meg,hogy a teszt mennyire azt méri aminek a mérésére felhasználni szándékoznak Mennyiben fejezi ki (méri) az eszköz a mérni kívánt fogalmat, Következésképpen külső kritériumokkal való összefüggések révén határozható meg Az érvényesség különböző fajtái: Tartalmi érvényesség: - az indikátorok milyen mértékben felelnek meg a fogalomnak (mind a fogalomra vonatkozik-e, a fogalom minden lényeges jegyét lefedik-e? Konstrukciós vagy fogalmi érvényesség - Elsősorban nem megfigyelhető absztrakt fogalmak mérésekor
Érvényesség fajtái Egyezésen alapuló érvényesség: mutatja hogy egy új mérési eszközön kapott eredmények milyen mértékben egyeznek (korrelálnak) egy már igazolt érvényességű mérési eszköz eredményeivel Előrejelző (prognosztikus) érvényesség: - mutatja, hogy egy jelenlegi mérés eredménye milyen mértékben felel meg egy későbbi mérés eredményének (pl. alkalmassági vizsgálatok)
Objektivitás ( = tárgyszerűség) inkább a tesztek felvételének és az adatok elemzésének a körülményeivel kapcsolatos, Azt fejezi ki, hogy mennyire független a teszt eredménye a felvétel körülményeitől, ill. A tesztet felvevő, az adatokat elemző személyektől. Objektivitás: a teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki végzi a teszttel a mérést. Bárki használja a tesztet egy másik személy vagy csoport vizsgálatára, mindenki azonos eredményt kell, hogy a teszt segítségével kapjon.
A kutatás eszközei Eszközök alkalmazása a kérdésfelvetések megválaszolására, a hipotézisek ellenőrzésére Eszközök: a) mások által korábban elkészített és kipróbált eszközök b) saját készítésű eszközök Kutatási eszközök: az információszerzés forrását tekintve A) Direkt eszközök B) Indirekt eszközök C) Esetenként eredendően nem is a kutatás számára készült forrás utólagos elemzése alapja lehet egy-egy kutatási eszköz kidolgozásának = dokumentumok, tartalomelemzés
Direkt és indirekt eszközök Direkt eszközök használata a valóság közvetlen előre meghatározott szempontok szerinti megfigyelését jelenti Előregyártott kategóriarendszerben: a) a megfigyelt jelenségek bizonyos tulajdonságainak vagy (technikai eszköz segítségével) b) magának a jelenségnek a rögzítése történik. Fő jellemzője a közvetlen tapasztalás Például: a kutató részt vesz tanórákon, szünetekben … Jelenléte befolyásolja a jelenséget.
Direkt és indirekt eszközök Indirekt eszköz : például : kérdőívek és interjúk készítése Jellemzője: nem közvetlenül a jelenség, hanem a vizsgált személynek a jelenségről való gondolkodása, nézetei, attüdjei kerülnek a vizsgálat középpontjába. Nem szükséges a kutató részéről a közvetlen beavatkozás, sokszor nem is lehetséges, ugyanakkor figyelembe kell venni a vizsgált személyek hatását. Még egy interjú során sem mindig maga a vizsgált célterület, hanem az arról való gondolkodás jelenik meg Egy korszerű kutatás széles módszertani repertoárt használ, tartalmaz direkt megfigyelést és indirekt információgyűjtést egyaránt
A kutatási eszközök kidolgozása A kutatási eszközök egyes részei a kutatás fogalmi rendszerével szoros összhangban legyenek A legfontosabb fogalmakra vonatkozóan (melyek a hipotézisek megfogalmazásában is megjelennek) minden esetben megfelelő minőségű és mennyiségű információra kérdezzünk rá a kutatási eszközökkel A kutatási eszközök meindenben megfeleljenek a vizsgált személyek sajátosságainak Pl. A direkt megfigyelés esetében a befolyásoló hatás a minimálisra csökkenjen Az indirekt információszerzésnél pl. ne az eszköz tartalmának (pl. a kérdőív kérdéseinek) a megértése legyen a feladat, hanem az érdemi válaszadás.
A kutatási eszközök kidolgozása A kutatási eszköz szerkezete, de még a megjelenése is meghatározza az információszerzés folyamatát (lehetőségeket, korlátokat) Minden esetben beiktatandó a kutatási folyamatba egy v. több próba: kisebb, akár néhány fős mintán kipróbálni a kutatási eszközt.
Információgyűjtés és dokumentálás A kutatás információgyűjtési szakasza, esetenként nem is kutatói, hanem szervezési feladatokat jelent. Különös odafigyelést igényel, mert általában egyszeri, megismételhetetlen alkalomról van szó (Nem lehet egy félig elrontott tudásszintmérő tesztet még egyszer kitöltetni a tanulókkal, úgy, hogy az eredeti, valós eredményt kapjuk.) Nem lehet egy rosszul szerkesztett kérdésekre alapozott interjút még egyszer úgy elkezdeni, mintha semmi sem történt volna. Sem elkezdeni, sem befejezni nem lehet többször ugyanazt a kutatást. Dilemma: a kutató az információgyűjtést maga végezze vagy alkalmazzon megfigyelőt, kérdezőbiztost?
Információgyűjtés és dokumentálás A kutatás során keletkezett információk jelentős többségét számszerűsítve adatbázisokban tároljuk. Az adatbázisok szerkesztése akár szöveges információk bevitelével együtt a kutatási folyamat része. A kutatás eszközeinek minden egyes iteme (elemi része) szerepel az adatbázisban, illetve minden egyes itemmel kapcsolatban a válaszadók összes válasza megjelenik valamilyen formában. Az adatbázis: egyrészt a kutatási eszközökből származó változókat tartalmazza, másrészt a feltárt információk alapján számolt változókat is tartalmazhat. Például: egy vizsgált személytől aligha kérdezhetjük meg a mélyrehatoló tanulási sajátosságát jellemző pontos értéket, amit ugyanakkor számos –ezzel kapcsolatos kérdésre adott válasza alapján – akár számszerűen is meg tudunk határozni minden egyes vizsgált személy esetében.
Értelmezés, elemzés, következtetés Ehy kutatás elemzési szakaszában egyaránt jelentős szerepe van: a kutatói megérzésnek, a kreatívitásnak, a pontosan megfogalmazott hipotéziseknek a megfelelően kidolgozott adatbázisnak. A hipotézisek biztos tartalmi kiindulási alapot adnak az adatbázis elemzéséhez. A jó adatbázis viszont szükséges feltétele annak, hogy a kutató a számítás kiválasztására és a technikai kivitelezésre tudjon koncentrálni. Értelmező elemzés : tartalmát és szerkezetét, de még a stílusát is befolyásolja, hogy pontosan milyen kutatási koncepció keretei között dolgozik a kutató
Értelmzés, elemzés, következtetés Egészen más az elvárás pl. egy tudományos jellegű feltáró, vagy hipotéziseket ellenőrző empirikus kutatás esetében, mint például egy iskolai innováció hatékonyságvizsgálatánál Különböző kutatási stratégiák esetén még az alkalmazott statisztikai eljárások dominanciája is különböző lehet. A megismerő, a feltáró és akciókutatásoknál gyakoribbak az egyszerűbb statisztikai elemzések, A hipotézisvizsgálathoz vagy akár a ksérletekhez viszont más, komolyabb s összetetteb összefüggés- és különbségvizsgálatok szükségesek.
Értelmezés, elemzés, következtetés Főként a kezdő kutatók esetében jellemző: Az empirikus kutatás során a legfőbb nehézséget a statisztikai elemző módszerek kiválasztásában és a számítások kivitelezésében látják. Ezeknek – a számukra nehéz- részfeladatok megoldása után nem fordítanak kellő figyelmet a számszerű eredmények értelmezésére, és elemzésére. Egy egyszerű számszerű eredménynek a szerző számára! Első olvasatban is tartalmi jelentése van, Ugyanakkor az olvasónak ez a mögöttes kontextus hiányzik, éppen ezért nem biztos, hogy képes értelmezni (vagy legrosszabb esetben) félreértelmezi. Mint pl. az iskolai szöveges matematikafeladatok esetében: A számszerű válaszon túl a szöveges feladat kérdéseire szöveges választ adunk, hasonlóképpen a kutatás számszerű eredményeinek elemzése is történjen meg, ami minden esetben utaljon vissza a hipotézisek vagy akár a problémma-megfogalmazások szintjére.