A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

A szolgáltatások csoportosítása fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol meg (pl.: hajvágás, mozi) termelői szolgáltatások → félkész termékek, amelyek áruk és más szolgáltatások előállításához szükségesek (pl.: árufuvarozás, üzleti tanácsadás) De: a két típus nem választható el élesen egymástól.

A szolgáltatások csoportosítása piaci (üzleti) szolgáltatások → a piaci viszonyok a meg-határozóak (vendéglátóipari, távközlési, szállítási szolgáltatások) nem piaci (köz) szolgáltatások → nem bízzák teljesen a piac mechanizmusaira (egészségügyi szolgáltatások, oktatás, közigazgatás, igaz-ságszolgáltatás)

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai elválaszthatatlanság: a szolgáltatások termelése és fo-gyasztása területileg és időben egybeesik megfoghatatlanság: a szolgáltatások sok esetben nem tárgyiasulnak, nincs fizikai formájuk tárolhatatlanság: mivel a fogyasztással egyidőben ter-melődnek, ezért nem is tárolhatók

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai a fogyasztók részvétele: a fogyasztó jelen van szolgál-tatás nyújtásánál, a szolgáltatást személyre lehet szabni egyediség: a szolgáltatások létrehozása valamely konk-rét személy munkájához kötődik, minősége függ a sze-mély kvalifikáltságától, tulajdonságaitól stb. a szállíthatóság hiánya: a szolgáltatások többsége nem szállítható

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A II. világháború után a szolgáltatások részaránya a mezőgazdasághoz és az iparhoz viszonyítva elenyésző a szolgáltatások nemzetgazdaságok közötti mozgása kevésbé jellemző (kivétel, pl.: árukereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállítás) okok nagyfokú protekcionizmus (állami monopólium) korlátozott technikai lehetőségek

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A 70-80-as évek a szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepe növek-szik → a nk-i szolgáltatáskeresk. jelentősége is megnőtt a belső piac szűkössége miatt a szolgáltatást nyújtó vállalatok exportálni szerették volna termékeiket technikai fejlődés (Internet) ↓ megindul a szolgáltatáskereskedelem liberalizációja Az átfogó szabályozás a GATT uruguayi fordulóján szüle- tett meg.

A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem szabályozása: a GATS

A GATS céljai 1994: Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereske- delméről, General Agreement on Trade in Services (GATS) a szolgáltatáskereskedelem bővítése liberalizáció a szolgáltatáskereskedelem szabályozása a jogok és kötelezettségek egyensúlyának megteremté-se a tagországok között

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) határokon átnyúló kereskedelem egy adott ország területéről egy másik ország területére teljesített szolgáltatás pl.: a postai szolgáltatások, TV köz-vetítés, nk-i telefonhívás stb. külföldi fogyasztás egy adott ország területén valamely másik ország fogyasz-tói számára nyújtott szolgáltatás pl.: turizmus

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) kereskedelmi jelenlét a külföldi szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából a másik országban leányvállalatot vagy fiókot hoz létre pl.: banki, biztosítási, tanácsadási szolgáltatások természetes személyek jelenléte természetes személyek szolgáltatás nyújtása céljából másik országba utaznak pl.: orvosi szolgáltatás

A GATS felépítése Három fő részből áll keretszerződés (minden tagra vonatkozó általános el-vek és kötelezettségek) az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozások (pl.: légi szállítás, pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállí-tási szolgáltatások, távközlés) az egyes tagországok által vállalt kötelezettségek a felek tárgyalásokon állapodnak meg róluk, módosításuk tárgyalások után, kárpótlás nyújtása mellett lehetséges

A GATS alapelvei a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a partnerek egyforma kezelése → ha egy WTO-tag meg-engedi a külső versenyt valamely ágazatban, akkor ez az összes WTO-ország szolgáltatásnyújtójára kiterjed de: mentességek → az egyezmény megengedi, hogy a tagországok kivonják egyes szektoraikat az LNKE alkalma-zása alól a kivételeket ötévente felülvizsgálják és nem tarthatók fenn tíz évnél tovább transzparencia

A GATS alapelvei objektív és ésszerű szabályozás a GATS elismeri a nemzeti szabályozás létjogosultságát, de annak objektívnek és ésszerűnek kell lennie, felesle-ges korlátozó intézkedéseket nem szabad tartalmaznia az okmányok kölcsönös elismerése az országok megállapodhatnak abban, hogy saját piacu-kon elfogadják egymás előírásait és azok teljesítése le-hetővé teszi egy más ország szolgáltatóinak a szolgálta-tásnyújtását pl.: a szakképesítések kölcsönös elismerése

A GATS alapelvei a nemzetközi fizetések és átutalások szabadsága a szolgáltatás ellenértékének külföldre történő kifizetése, kivétel: fizetésimérleg-nehézségek esetén fokozatos liberalizáció a GATS további tárgyalásokat írt elő → szükséges a li-beralizáció további szolgáltatásokra való kiterjesztése a nemzeti elbánást NEM sorolták az általánosan al-kalmazandó alapelvek közé azt, hogy a tagország ugyanolyan elbánásban kell, hogy részesítse a külföldi szolgáltatót, mint a hazait csak a nemzeti kötelezettségvállalások kapcsán írják elő

A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó előnyök és veszélyek

Előnyök növekvő gazdasági teljesítmény gazdasági fejlődés olcsóbb szolgáltatások a fogyasztó számára magasabb fokú transzparencia és előreláthatóság technológiatranszfer

Veszélyek a hazai szolgáltatók nem bírják a versenyt a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a hazai szolgáltatók kiszorulnak saját piacaikról az iparnevelés nehézségei a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a komparatív hátránnyal rendelkező hazai ágazatok visszafejlődése (megszűnése) kedvezőtlen makrogazdasági tulajdoni szerkezet a hazai szolgáltatások nagy része külföldi tulajdonba kerülhet

Veszélyek a munkaerő elcsábítása a hazai szolgáltatóktól a külföldi szolgáltatók munkaerő értékesebb részét el-vonják a hazai szolgáltatóktól a külföldi termelővállalatok előnyben részesíthetik a külföldi szolgáltató céget a transzparencia és az előreláthatóság csökkenti a hazai szolgáltatások védelmének lehetőségeit

A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem korlátozásának eszközei

Mennyiségi korlátozások alkalmazásuk a szolgáltatások esetében nem egyszerű (ld.: megfoghatatlanság) nem a szolgáltatásokat korlátozzák, hanem a létrehozá-sukhoz szükséges valamilyen megfogható tényezőt: pl.: a külföldi befektetés értékének, a vállalkozások szá-mának korlátozása vagy a szolgáltatások összértékének meghatározása

Ár alapú korlátozások vámjellegű és nem vámjellegű eszközöket is maguk-ban foglalnak ezek is a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltéte-lek létrejöttét akadályozzák: Példák vámjellegű → a szolgáltatás a nyújtásához közvetlenül kapcsolódó áruk importjának korlátozása magas vá-mokkal vagy a szolgáltatást nyújtó személy országba lépésének akadályozása magas vízumdíjakkal nem vámjellegű → állami árszabályozó mechanizmusok révén (ármeghatározás, árellenőrzés) vagy állami szub-venciók segítségével

Technikai akadályok szabványok, előírások, engedélyezési eljárások, közbe-szerzési szabályok stb., amelyeket a hazai szolgáltatók előnyös helyzetének biztosítására használnak a legjellemzőbb technikai akadály a külföldön szerzett képesítés vagy szakmai minősítés el nem ismerése elsősorban személyhez kötődő szolgáltatások esetén alkalmazható, pl.: orvos, tanár stb.

Az elosztási és kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés akadályozása telekommunikációs, közlekedési, pénzügyi és elosztási szolgáltatások kereskedelmében alkalmazható pl.: kábeltelevízió, vezetékes telefonszolgáltatás, lakos-sági gázszolgáltatás esetén a hazai hálózathoz való hoz-záférés akadályozása a külföldi szolgáltatók számára

Köszönöm a figyelmet!