Dr. Vass Gyula tű. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés helyzete Magyarországon Dr. Vass Gyula tű. ezredes főosztályvezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az előadás tartalma Súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás (áttekintés) A végrehajtás helyzete Hol áll az EU? Mi a helyzet nálunk? Tájékoztató a MoLaRi rendszerről

Súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás (áttekintés)

A súlyos balesetek elleni védekezés - elhatárolás HATÁSOK Levegőszennyezés vízszennyezés Talajszennyezés a környezet egyéb változásai természeti veszélyek súlyos ipari balesetek (egyéb) „VÉDETT ÉRINTETTEK” Emberi élet és egészség, környezet (levegő, víz, talaj, tájkép, történelmi épületek, természetvédelmi terület, épített környezet, stb.) ESZKÖZÖK Engedélyezés (EIA, IPPC, Seveso, ATEX, Mv-i Irányelvek) Településrendezési tervezés Büntetőjog Védelmi tervezés Ipari politikák és hasonló gyakorlatok (egyéb)

Jelentős jogi szabályozás módosítását eredményező ipari balesetek Baleset helye Bekövetkezés ideje Baleset típusa Főbb következmények Jogszabályi változtatások Flixborough, UK 1974 Tűz és robbanás 28 ember meghalt, több mint 100 sérült COMAH 1984 Seveso, Olaszország 1976 Megfutó reakció Dioxin kontamináció A környezetben, kitelepítés, környezeti kár Seveso I. Irányelv megalkotása Bophal, India 1984 2500 ember meghalt, 100000 megsérült USA Veszélyhelyzet tervezési &Közösségi jogok Törvénye, CMA CAER Program Bázel, Svájc 1986 Raktártűz Rajna vízszennyezése, halpusztulás Seveso I. Irányelv módosítása Pasadena, USA 1989 Robbanás és tűz 23 halott, 100 sebesült USA Levegőtisztaság –védelmi Törvény hatályba lépése Enschede, Hollandia 2000 22 halott, 1000 sebesült, 350 Épület károsodott Seveso II. Irányelv módosítása Toulose, Franciaország 2001 30 halott, 2000 sebesült, 600 épület lakhatatlanná vált, A súlyos balesetek elleni védekezés területén az Irányelv végrehajtása során az alábbi időpontok és tevékenységek a leglényegesebbek. A piros színnel jelölt részek mutatják a vonatkozó jogszabályok elfogadásának idejét.

Súlyos baleseti hatások ismertetése

Fizikai erőhatás Robbanás Lökés hullám Építmény károsodás Személyi sérülés: Repeszhatás - 100 Joule Test, dobhártya, tüdő sérülés

2000. május 13. Enschede, Hollandia 21 ember meghalt 1000 ember megsebesült 400 m - es sugarú körön belül az összes épület megsemmisült.

2001. szeptember 21. Toulouse, Franciaország 29 ember meghalt (22 dolgozó) 2442 ember megsérült több, mint 500 ház lakhatatlanná vált több, mint 11 000 otthon megsérült A teljes költség 10 - 15 milliárd FF

Pyro-Technic Kft. Törökbálint 2004. Augusztus 05. 3 FŐ ELHUNYT 10 FŐ MEGSÉRÜLT 70 épület károsodott Közúti balesetek 8 gépkocsi károsodott

Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés Tűz hatásai Tűz Hősugárzás Építmény károsodás Személyi sérülés Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés

PALOTA Környezetvédelmi Kft. 2004. 11. 01. 300 m2 tűzfelület ismeretlen vegyi anyagok robbanások

A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt Texas City, Texas BP 15 munkavállaló halt meg A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt A kár 1 milliárd dollár

Mérgezés hatásai Mérgező anyag szabadba kerülése Mérgezés Közvetlen mérgezés Szennyezett tárgyakkal való érintkezés Szennyezett élelmiszer fogyasztása

1984. december 3. Bhopal, India 41 t metil-izocianát kikerülése 3598 halott 100000 ember mérgezése 200000 embert kitelepítése

1976. július 10. Seveso, Olaszország 2 kg dioxin kikerülése 600 embert kitelepítése 2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett) Körülbelül 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el kellett távolítani és elégetni Állatállomány megsemmisítése (80.000 db)

2005. december 11. Buncefield

Környezeti hatások Veszélyes anyagok szabadba kerülése Talaj szennyezés Személyi sérülés (Ivóvíz szennyezés, bioakkumuláció!) Víz szennyezés Levegő szennyezés

2000. január 30. Nagybánya, Románia Ukrajna Tisza folyó Szamos folyó Magyarország Duna folyó Románia Fekete - tenger Duna folyó Jugoszlávia

Nagybánya - a baleset Közel 100 000 m3 magas cianid -, és nehézfém koncentrációval szennyezett víz ömlött ki egy vízgyűjtő medencéből A szennyezés elérte a Zazar és a Lapos vízfolyásokat a Szamos/Somes folyó felső vízgyűjtő területén, és azt követően a Duna folyót. A szennyezés nagyszámú növény - és állatfajt pusztított el a folyó rendszerekben. Senki sem halt meg, vagy sérült meg súlyosan A hatóságok gyors cselekvése megakadályozta a szennyeződés bejutását az ivóvízellátó hálózatba. A 6 hónapos halászati tilalom súlyosan befolyásolta az ipart és a turizmust.

Bevezető Uniós szabályok Seveso I. Irányelv ~ az egyes ipari tevékenységek súlyos baleseti veszélyeiről szóló 82/501/EGK Irányelv Seveso II. Irányelv ~ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv Seveso II. Irányelv módosítása ~ 2003/105/EK Irányelv

Bevezető Belső jogi szabályozás Kat. tv. ~ a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete – hatályos: 2002. január 1-től Rendelet ~ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet – hatályos: 2006. február 3-tól GKM rendelet ~ a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről szóló 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet – hatályos: 2006. január 1-től

A súlyos balesetek elleni védekezést szolgáló jogintézmények kapcsolata

Biztonsági jelentés tartalma 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint SBM cél- kitűzés Veszélyes ipari üzem környezete Veszélyes ipari üzem bemutatása Veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra Veszélyes létesítményről szóló információ Legsúlyosabb baleseti események Veszélyértékelés Védekezés eszközrendszere BIR - szervezet és személyzet - veszély-azonosítás és értékelés - üzemvezetés - változtatások kezelése - védelmi tervezés - belső audit és vezetőségi átvilágítás Bizonyítás Bemutatás Terület- rendezési elemek Dominó-hatás Természeti környezet - általános tev. - termékek - baleseti forrás Üzem egészének bemutatása, helyszínrajza Veszélyes anyagok leltára Veszélyes ipari üzem besorolása táblázat Veszélyes tevékenységre vonatkozó legfőbb info. - tech.folyam. - reakciók - idősz. tárolás - tárolási műv. - kieg.inform. Veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra Veszélyhelyzet kezelési infrastruktúra - folyamatábra - technológiai leírás és adatok - jellemző technológiai ad - veszélyeztetett település polgármestere - üzemviteltől eltérő állapot jellemzése - megelőzési intézkedések se Veszély- azonosítás Következmény- elemzés Gyakoriság- elemzés Veszélyességi övezet meghatározása Társadalmi kockázat meghatározás Belső védelmi terv (BVT) Lakossági tájékoztató összefoglaló változata

Biztonsági irányítási rendszer és a kockázatelemzés kapcsolata 1. szervezet és személyi állomány 2. a súlyos balesetek kockázatának azonosítása és értékelése 3. az üzem működtetése 4. változásmenedzsment 5. védelmi tervezés 6. monitoring rendszerek 7. audit és felülvizsgálat

A kockázatelemzés megvalósításának lépései A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása Bekövetkezési gyakoriság számítása Következmények számítása KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA SZÁMSZERŰ Emberi tényezők Meghibásodási ráta Népesség-eloszlási adatok Meteorológiai adatok Gyulladási adatok

FOLYAMAT KOCKÁZAT ELEMZÉS Veszély azonosítás Hatás elemzés Csúcsesemények meghatározása (okok, gyakoriságok) Hatás elemzés Kockázat meghatáro-zása Következmény elemzés KOCKÁZAT ELEMZÉS

A súlyos ipari baleset okozati modell

Műszaki követelmények és a kockázatcsökkentés

Biztonsági jelentés tartalma 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint SBM cél- kitűzés Veszélyes ipari üzem környezete Veszélyes ipari üzem bemutatása Veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra Veszélyes létesítményről szóló információ Legsúlyosabb baleseti események Veszélyértékelés Védekezés eszközrendszere BIR - szervezet és személyzet - veszély-azonosítás és értékelés - üzemvezetés - változtatások kezelése - védelmi tervezés - belső audit és vezetőségi átvilágítás Bizonyítás Bemutatás Terület- rendezési elemek Dominó-hatás Természeti környezet - általános tev. - termékek - baleseti forrás Üzem egészének bemutatása, helyszínrajza Veszélyes anyagok leltára Veszélyes ipari üzem besorolása táblázat Veszélyes tevékenységre vonatkozó legfőbb info. - tech.folyam. - reakciók - idősz. tárolás - tárolási műv. - kieg.inform. Veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra Veszélyhelyzet kezelési infrastruktúra - folyamatábra - technológiai leírás és adatok - jellemző technológiai ad - veszélyeztetett település polgármestere - üzemviteltől eltérő állapot jellemzése - megelőzési intézkedések se Veszély- azonosítás Következmény- elemzés Gyakoriság- elemzés Veszélyességi övezet meghatározása Társadalmi kockázat meghatározás Belső védelmi terv (BVT) Lakossági tájékoztató összefoglaló változata

Biztonsági irányítási rendszer és a kockázatelemzés kapcsolata 1. szervezet és személyi állomány 2. a súlyos balesetek kockázatának azonosítása és értékelése 3. az üzem működtetése 4. változásmenedzsment 5. védelmi tervezés 6. monitoring rendszerek 7. audit és felülvizsgálat

Súlyos balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatai Területi és helyi feladatok: Védelmi tervezés Településrendezési tervezés Lakossági tájékoztatás A nyilvánosság biztosítása

Súlyos balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatai Védelmi tervezés Belső védelmi terv Külső védelmi terv 18/2006. (I..26.) Korm. rend. 6.sz. mell. 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. 7.sz. mell. üzemeltető veszélyeztetett település polgármestere BM OKF területi szerve

Belső és a külső védelmi terv kapcsolata Belső védelmi terv Balesetek elleni védekezés és hatáscsökkentés Veszélyhelyzeti irányítás bemutatása Külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok Védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok Káros hatások elleni védekezés Védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra Védekezésbe bevonható települési infrastruktúra Lakosság és anyagi javak védelme Veszélyes ipari üzemben folyó védelmi tevékenység segítése Veszélyhelyzeti irányító szervezet Védekezési tevékenységet irányító személyek Külső szervekkel kapcsolatot tartó személyek Irányításhoz, helyzetértékelés-hez, döntés-előkészítéshez szüks. technikai infrastr. Védekezés-hez történő külső segítségkérés Balesetek elleni védekezés és Veszély-helyzeti irányítás és együttműk. Védekezési tevékenysé-get irányító személyek Terv beindításért felelős szervezet riasztása Segítségnyújtás lehetőségei és feltételei a veszélyhelyzet elhárításához Külső Védelmi Terv Lakosság tájékoztatása a baleset után Hatósági tájékoztatás Üzemi dolgozók védelme Balesetek elleni védekezés irányítása Védelmi igazgatás tájékoztatása Hatóság tájékoztatása

Baleseti adatszolgáltatás ÜZEMELTETŐ Súlyos ipari baleset, Rendkívüli esemény Esemény bekövetkezése, baleset, rendkívüli esemény során A súlyos ipari balesetet követő jelentések R. 9. melléklete Rendkívüli eseményről szóló tájékoztatás R. 26 § (4) Azonnali tájékoztatás (Kat. tv. 43. §) Kat. 43. §. szerint - baleset, esemény körülményei - veszélyes anyagok - hatásértékelés adatai - megtett intézkedések Előzetes jelentés R. 26. § (1) Részletes jelentés és Kiegészítő jelentés Kat. 39 § c), R. 26 § 2) Tájékoztatás (Kat 39 d) - közép, hosszú távú hatás - megelőzési intézkedések Azonnali tájékoztatás Területi igazgatóságok, MKVI, FPVI - VB Elnöke -veszélyeztetett település polgármestere BM OKF Illetékes Hatóság Riasztás (128/2001. Kr.) Érintett Fél Tájékoztatás R. 26 (6) - polgármester - szakhatóság Kapcsolattartó pont tájékoztatása Védekezés irányítása - technológia - berendezés - BIR - védekezési ismeretek Megelőzési, védekezési rendszer áttekintése További tájékoztatási kötelezettség R. 26. § (5) EU JRC MARS Azonnali és részletes jelentés

A végrehajtás helyzete Hol áll az EU?

Az Európai Közösség (EK) 6 tagállammal indult 1952-ben és mára a 27 tagállamból álló Európai Unióvá vált.

Az EU (25) 3949 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemei EU-25 JELENTÉS Az EU (25) 3949 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemei

JELENTÉS 2003 -2005 EU-25 eredmények: A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek 93%-a nyújtotta be a biztonsági jelentését az adott ország hatósága részére 2005. december 31-ig. Az üzemek 94%-a készített belső védelmi tervet. A felső küszöbértékű üzemek 89%-a esett át felügyeleti ellenőrzésen

JELENTÉS EU-25 A FKÜ-ek 68.1 %-a rendelkezik külső védelmi tervvel

JELENTÉS EU-25 Kb. 40 % Külső védelmi terv gyakorlat került végrehajtásra 2003-2005 között

JELENTÉS EU-25 Lakossági tájékoztató kiadványok: 72 % (2000-2002. között 64 %)

JELENTÉS EU-25 Felügyeleti ellenőrzések 2005-ben: 69.4 % (2002: 66 %) Nem volt ellenőrzés 2003-2005: 10.8 %

SÚLYOS BALESETEK 2000 – 2005 KÖZÖTT Jelentett súlyos ipari balesetek száma az EU területén: Emlékezve a toulouse-i balesetre: a balesetek száma semmit nem mond a súlyosságról. 2000 27 2001 20 2002 29 2003 24 2004 22 2005 28

Felkészülés áttekintése, GHS Veszélyes anyagok azonosítása Seveso II I. melléklet 2. táblázat Melyik GHS osztály? NAGYON MÉRGEZŐ Nagyon mérgező, 1. és 2. osztály MÉRGEZŐ Nagyon mérgező, 3. osztály OXIDÁLÓ Oxidáló gázok; folyadékok; Szilárd anyagok Szerves peroxidok, A –G típus ROBBANÓANYAGOK Robbanóanyag osztályok 1.1-1.6 KEVÉSBÉ TŰZVESZÉLYES Tűzveszélyes gázok (gázok vagy szuperkritikus állapot) TŰZVESZÉLYES (1), Tűzveszélyes folyadékok, 1. osztály TŰZVESZÉLYES. folyadékok (2) Tűzveszélyes folyadékok, 2. osztály FOKOZOTTAN TŰZVESZÉLYES Tűzveszélyes folyadékok, 3. osztály Piroforos folyadékok; Öngyulladásra képes anyagok és készítmények; Tűzveszélyes Aeroszolok; Vízzel reagálva tűzveszélyes gázokat fejlesztő anyagok, más fizikai- kémiai veszélyek KÖRNYEZETRE VESZÉLYES Vízi környezetre veszélyes,Akut1, hosszantartó hatásI, II EGYÉB OSZTÁLYOZÁS…

A végrehajtás helyzete Mi a helyzet nálunk?

A szabályozás változásai Seveso II. Irányelv Áe. Kat. tv. Rendelet GM rendelet 2003/105/EK Irányelv (2003. dec. 31-től hatályos) Ket. (2005. nov. 1-jétől hatályos) 2006: VIII. tv. (2006. jan. 12-től hatályos) 18/2006. (I. 26.) Korm. r. (2006. febr. 3-tól hatályos) 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet (2006. jan. 1-jétől hatályos)

Veszélyes ipari üzemek státusza

Felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek

Alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemek

Veszélyes ipari üzemek Magyarországon ágazati bontás szerint

2006. február 3-tól a szabályozás hatálya alá került üzemek ágazati bontásban

A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos feladataink 1. a Seveso II. irányelv kivonja a szabályozás hatálya alól a katonai célú létesítményeket, a Magyar Honvédség részéről felkérés érkezett a jogi szabályozásban és a végrehajtó intézményrendszer létrehozásában történő segítségnyújtásra, a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet A „polgári” veszélyes ipari üzemekre vonatkozó rendelkezések mintájára került megalkotásra a hatóság a HM Központi Engedélyezési és Hatósági Hivatal a szakhatóság a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Súlyos Baleset- megelőzési Osztály.

A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos feladataink 2. A katasztrófavédelem (OKF és területi szervei) a településrendezést érintő eljárások a külső védelmi tervezés, a lakosságtájékoztatás A veszélyes katonai objektumok engedélyezése megkezdődött az OKF szakértői segítséget nyújt már meglévő és működő katonai létesítményeknél a katonai Seveso hatóság helyszíni bejárásokat és konzultációkat tartott, megtörtént a bejelentkezések elbírálása A HM Központi Engedélyezési és Hatósági Hivatal tájékoztatása szerint 9 HM üzemeltetői szervezetnél összesen 17 objektum tartozik a „katonai Seveso szabályozás” hatálya alá.

Monitoring, lakossági riasztó és tájékoztató (MoLaRi) rendszer Végrehajtott feladatok 2006-ban a MoLaRi rendszer I. ütemének - BAZ Megye (90 vegyi monitoring és 31 riasztó végpont), OKF központ - megvalósítása a meteorológiai és vegyi monitoring, a riasztó és tájékoztató rendszerelem kialakításának szakmai felügyelete Monitoring és riasztó kiviteli tervek vizsgálata Kivitelezés és próbaüzem ellenőrzése koordináció a veszélyes ipari üzemek üzemeltetőivel és a települések polgármestereivel 2007-ben - Veszprém és Pest megyei rendszer megvalósítása (86 vegyi monitoring és100 riasztó végpont) A lakosságot leginkább veszélyeztető veszélyes ipari üzemek környezetében a lakosság gyors riasztását és tájékoztatását szolgálja a katasztrófavédelem által 2006-12 között kiépítendő vegyi monitoring és lakossági riasztó rendszer. A rendszer kiépítésének első fázisában 2006-ban telepítésre került a BAZ megyei rendszer. Jövő évben a munka folytatásaként Veszprém és Pest megyékben épül ki hasonló rendszer.

Vegyi monitoring végpont felépítése A „TVS-3” környezetvédelmi ellenőrző állomás A mérőállomás részei: beton alapon nyugvó árboc vegyi érzékelő szenzorok (villamos távadók); meteorológiai érzékelő szenzorokat, mérőműszerek (villamos távadóik); külső villámvédelmi eszközöket; mérés-adatgyűjtő berendezés energiaellátás eszközei; adatátvitel eszközei; túlfeszültség védelmi megoldások. Telepítés az üzem területén és a veszélyeztetett településen Települési végpont adatátvitele – Canopy típusú rádión (külön oszlopon, NHH engedéllyel rendelkezik)

Meteorológiai érzékelők Szélirány és szélsebesség mérő (3 m magasságban, kereszttartó rúdon) Levegőhőmérséklet és páratartalom mérő (2 m magasságban) Levegőhőmérséklet mérő (fél méteres magasságban). Mérési tartomány: Szélirány: 0 ... 360° ± 5°; Szélsebesség: 0,4 ... 40 m/s, 5 m/s felett ± 3 %; Levegőhőmérséklet: - 40 ... + 60 °C ± 0,2 °C; A levegő hőmérsékletmérők legyenek 0,1 °C együttfutásra válogatva; Árnyékoló sugárzási hibája + 50 °C -on maximum 0,6 °C; Relatív páratartalom: 0 ... 100 % RH ± 2% - 10 ... + 50 °C között.

Gázérzékelők Anyag specifikus, kémiai szenzorok; Telepített kivitelűek, üzemszerűen nem hordozhatók; A kémiai szenzorok duplikálva lesznek, ezzel biztosítható a mérésre vonatkozó redundancia; A gázkoncentráció határérték beállítása módosítható A gázérzékelők száma, típusa bővíthető.

A riasztórendszer elemei

2008. évi telepítési adatok Veszélyes ipari üzem megnevezése Üzemi végpontok (mennyiség és gázérzékelők típusa) Települési végpontok Prímagáz Zrt. Pincehely 10 mérőállomás Gázérzékelők: szénhidrogén szelektív 3 mérőállomás 7 riasztó végpont Algyő 4 mérőállomás 2 mérőállomás 5 riasztó végpont ISD Dunaferr Zrt. Dunaújváros 17 mérőállomás: szén-monoxid, kén-hidrogén 7 mérőállomás: szén-monoxid 32 riasztó végpont Dunaújváros

Köszönöm a figyelmet!