Média Összefoglalás

Régi televízió Törekszik a műsoridő tagolására: Szünet tábla Óra a képernyőn Színházi közvetítés előtt esetleg gong Film végén hosszú stáblista Cél: a „műegész” megőrzése

Régi televízió USA 1956-tól, Magyarországon a 60-as évektől kezdenek el képmagnót használni, ekkortól lehet múlt időben is a TV Korábban: bemondó – jelen Műsor – jelen vagy múlt

Mai televízió Médiumbarát és műegész-ellenes Folyamatosan látjuk a logot A műegész határait nem tartja tiszteletben

Mai televízió A csatorna állandóan reflektál önmagára, a műsorok szereplői meghívják egymást Régen: „Műsorainkat ajánljuk” – ma: trailerek sorozata Képernyő alján SMS csíkok, üzenetcsíkok, hírek

Liptai Claudia különböző műsorokban

Hal a tortán

Hal a tortán

A TV2 arcai

Az RTL Klub arcai

Mai televízió McLuhan: „Media is the message” A média maga közeg, közvetítő, nem elfogadható az a felfogás, hogy a TV feladata a kultúra terjesztése A mű befogadásának van egy ”előttje” és egy „utánja”, épp ezért a TV kevéssé alkalmas a „műegészek” közvetítésére

Mit hoz a jövő? A – „klubszerű lazulás” a kereskedelmi televíziók reggeli műsorai mintájára, TV „házigazda” B – digitális interaktív televízió, hatalmas „videotéka”

Bipólusok Fikciós – non-fikciós Narratív – non-narratív Oknyomozó riport: narratív,non-fikciós Híradó: non-narratív, non-fikciós Játékfilm: fikciós, narratív (részben) reklámok, klipek: fikciós, non-narratív

Bipólusok Régi televíziós műsorok: a bipólusok szélén Mai televízió: egyre közelebb kerülnek egymáshoz a két tengelyen

Televíziós modellek Közszolgálati televízió (M1, M2, Duna TV, BBC, RAI, ORF) Tulajdonos az állam Előfizetési díjak, adók

Televíziós modellek Kereskedelmi televízió (RTL, TV2, SAT1) Magántulajdonban, hirdetők

Televíziós modellek USA: már a kezdetektől magántársaságok hozzák létre az első televíziókat Egy idő után eltűntek a kereskedelmi TV-k műsorából a gyermekműsorok, a koncertek stb. Állami közbenjárásra voltak kénytelenek létrehozni egy TV csatornát, amelyet adókból tartottak fenn

Televíziós modellek Európa: sokáig állami monopólium (hírközlési és kulturális funkciók) A demokratikus országokban törvény szabályozza, a nyilvánosság ellenőrzi Diktatúrák. A hatalom ideológiai, kulturális és információs szócsöve

Televíziós modellek Európa 60-as évek: a televízió elvesztette az újdonság varázsát A nézők szerettek volna a szegényes kínálat helyett több műsorból válogatni Az állam kénytelen volt engedélyezni a kereskedelmi televíziók működését

Televíziós modellek Az állami televízió feladata: az adott ország nemzeti kultúrájának folyamatos megjelenítése, egyéb funkciók Új név: közszolgálati

Műsoridő, műsorsáv A televízió igyekszik alkalmazkodni az életritmusunkhoz Rétegműsorok az adott nézői réteg életritmusának megfelelő műsorsávban A műsorsávokhoz igazodik a reklámpiac is

Műsoridő, műsorsáv 80/90-es évek Robbanásszerű változás Rengeteg csatorna, harc a nézőkért, a közszolgálati csatornák is kezdik feladni a közszolgálatiság eszméjét A közszolgálati és a kereskedelmi televíziók műsorkínálata egyre jobban hasonlít egymásra

Műsoridő, műsorsáv Tematikus csatornák Egy bizonyos témával, műfajjal foglalkoznak (Spektrum, MTV, paprika TV, Animal Planet, CNN)

Élő- és konzervadások Korai időszak: sokkal több az élőadás, „távolbalátás” mítosza Az „őskorban” még filmnyersanyagra forgattak Ma: az élőadások jellege megváltozott, nem lehetünk biztosak abban, hogy amit látunk, az nem épp a TV-közvetítés miatt történik úgy, ahogy látjuk

Televíziós műsortípusok A műfajiság sokkal problematikusabb mint a film esetében A gyakorlat során kialakult jellegzetes műsorhalmazokat nevezzük televíziós műfajoknak

Televíziós műsortípusok Teleregény USA - egyetlen napon körülbelül 100 darabot sugároznak Dallas, bizonyos időszakokban a világon egyszerre 85 millióan nézték Népszerűség oka: az óriásmesék iránti vonzalom (Biblia, homéroszi eposzok, Kalevala stb.)

Televíziós műsortípusok Előzmények: újság (folytatásos regények), mozi, rádió (pl. Szabó család) Szappanopera

Televíziós műsortípusok Series A hősök egy csoportja azonos, de minden epizód önmagában lezárt egység (pl. Derrick, Columbo) Serials Valóban folytatásos, lényeges az előzmények ismerete (Dallas, Szomszédok, Barátok közt)

Televíziós műsortípusok Szerkezet Többszálú cselekményszerkezet Mindig van elvarratlan szál, megoldatlan konfliktus Cél: az utolsó percekre kiépíteni azt a helyzetet, amelyet felfüggesztve a nézői várakozás kitart a következő epizódig

Televíziós műsortípusok „Mintha kapcsolnánk nekünk Dallast” – 20, 30 vagy 60 perc a végtelen műsorfolyamban Törzsgárda: 6-8 szereplő, rajtuk kívül rengeteg mellékszereplő, akiket hosszabb-rövidebb ideig sodor magával a sorozat

Televíziós műsortípusok Kevéssé árnyalt karakterek Nézők hatása, lásd: Bobby Ewing eset

Televíziós műsortípusok TV show „őse”: cirkusz , revü, musical Átmenet a színpad és a cirkuszi porond között Számos vetélkedő- és játékműsor is „show- köntösben” jelenik meg

Televíziós műsortípusok A beszélgetés mint show A vetélkedő mint show

A reklám Régi műfaj – Pompei A reklámfilm a filmkészítéssel egyidős Alkalmazott művészet Mozgóképi reklám: valamely filmtípus jellegzetességeit ölti magára

A reklám A reklám formája Rövid – méregdrága reklámidő Figyelemfelkeltő – ha nem köti le a nézőt, akkor felesleges Félreérthetetlen – a vásárló informálása a cél

A reklám Működési mechanizmusa Valamilyen fix pozitív értékhez (szépség, erő, biztonság stb.) köti a terméket

A reklám Reklámsémák: „egy darab élet” „hűségnyilatkozat” „beszélő fejek” Emblematlikus figurák (esetleg éveken át ugyanaz a figura) Eredeti elemek (pl. Benetton)

A reklám A reklám manipulatív természete Olyan dolgok iránt épít erős vágyat az emberekben, amelyek többnyire feleslegesek, ám megszerzésük komoly anyagi áldozatot kíván Gyakran a legvédtelenebb fogyasztók, a gyerekek vágyaira spekulál

A reklám Zenei klip A zeneszám reklámja „zenés graffiti” A képváltásokat a filmmel szemben nem a cselekmény, hanem a zene ritmusa szabályozza

A valóság médiaprezentációja A való világ és annak médiában való reprezentációja eltér egymástól Például: idősek aránya Nők-férfiak aránya Szegények, kisebbségek jelenléte a médiában

A valóság médiaprezentációja 80-as évek eleje: földrengés Iránban, ill. Örményországban, ezek megjelenése az amerikai médiában Bűnözés a televízióban – bűnözés a valóságban

Vége