Mit rejt a titok? Gárdonyi Géza titkosírása Készítette: a Titokfejtők csapata Belkovics Dénes Csonka Mihály Juhász Erik Jordán Máté Bata Bálint Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskola „Az én Gárdonyim”

Vázlat 1. Témaválasztás 2. A Titkosnapló létrejötte 3. Mit takar a titok? 4. Sikertelen próbálkozások a család a kutatók – László János 50 év sikertelensége 5. Újbóli lendület 6. Megfejtés 7. A megfejtők 8. Eredmény Mi derült ki a jelekről? A napló részei 9. Miért kezelte titokként Gárdonyi? Az „őszinte tusakodó” A siker Forrásaink

1. Témaválasztás 6. osztályban Gárdonyi életrajzát tanulmányozva hallottunk először a Titkosnaplóról. Az „Élő Gárdonyi” című vetélkedőn csapatunk névválasztásakor is foglalkoztatott az a gondolat, hogy mi legyünk a „Titokfejtők”. Azért választottuk ezt a témát, mert kíváncsiak vagyunk, milyen rejtélyeket, titkokat, meglepetéseket tartalmaz Gárdonyi Géza Titkosnaplója.

2. A Titkosnapló létrejötte Gárdonyi tíz évvel halála előtt számvetést készített. Körülbelül ezzel egy időben kezdte el vezetni titkosírással írt följegyzéseit. A Pesti Hírlap tudósítója, Porzsolt Kálmán kérésére szívesen felolvasott részleteket a titkosírásos munkáiból: „pár leplezetlen igazságot élő emberekről s megfigyeléseket az életről”.

3. Mit takar a titok? Gárdonyi íróasztalának fiókjai rejtették a titkosírásos szövegeket. Fiainak azt hagyta hátra, hogy „halálom után megsemmisítendő”. Ez még inkább fokozza a család, a Gárdonyi-olvasók és a kutatók kíváncsiságát.

4. Sikertelen próbálkozások a rejtjelekkel A család Gárdonyi családtagjai találgatásra kényszerültek a jeleket illetően, hiszen az író nekik sem beszélt a kalligrafikus ábrákról. Gárdonyi Géza fia, József úgy vélte, apja a hun és a tibeti ékírásból indult ki, és olyannyira megtanulta a tibeti nyelvet, hogy az irodalmi jegyzeteit is ezen a nyelven készítette. A családban csak „tibetűknek” nevezték ezeket a jeleket. Gárdonyi József

A kutatók A kutatók sem tudtak megbirkózni a titkosírásos szöveggel. Évtizedekig homály fedte Gárdonyi feljegyzéseit. László János 1952-es értekezése szerint: az író „titkosírásos közlései töredékesek, homályosak és zavarosak”. László János kutató feltevései elhibázottak voltak, munkája tévútra csúszott. Alapvető tévedése az írásmű jellegének megítélésében mutatkozott: „sokezer, egymástól különböző jelcsoportot” tételezett fel.

50 év sikertelensége Közel 50 év alatt neves tudósok sem tudtak mit kezdeni a mindentől eltérő írásrendszerrel: távolról régi magyar rovásíráshoz hasonlított asszír, ind, héber, egyiptomi elemek keveredését látták Közben kiderült, hogy a Titkosnapló nem egyetlen kötet, hanem naplószerű füzetek, noteszek sorozata.

5. Újbóli lendület 1965 végén váratlanul sok titkosírásos feljegyzés kerül elő. Sándor halála után gazdagodik a megfejtendő anyag. Mindez új irányt ad. A titkosírás valamiféle gyakorlati értelmét sugallják: - a sokféle papír és füzetfajta használata - a színes írószerszámok használata - a térkihasználás módja - a rajzosság

Változóban van a Gárdonyi-szemlélet is. Az egri múzeum jobb anyagi és erkölcsi feltételeket teremt a kutatáshoz. Ennek következtében huszonketten jelentkeznek a titok megfejtésére.

6. A megfejtés Gárdonyi Géza Titkosnaplóját 1969-ben szinte egyszerre fejtette meg két kutató, Gilicze Gábor és Gyürk Ottó. Szinte egyszerre rukkoltak elő a jelek megfelelő értelmezésével. Fél évtized múltán ezeroldalas „fordítást” tártak a kíváncsi tömegek elé.

7. A megfejtők Gilicze Gábor (akkor egyetemi hallgató) a Füles rejtvényújságból értesült a pályázatról. A hangzók törvényszerűsége alapján a „t” jelét sejtette meg a csettintett szóban. Innen eljutott az „e” és az „i” betűig, majd a teljes megfejtésig. Módszere: segédeszköz nélkül a hangzók törvényszerűsége alapján

Gyürk Ottó (honvéd alezredes) egy televíziós vetélkedőből értesült a pályázati lehetőségről. Módszere: korszerű technikával (számítógéppel) a számjelgyanús részek kiszűrése Keltezéseket fedezett fel a titkos jelekben. A karácsony hónapjából kiindulva jutott a megfejtéshez. Gyürk Ottó 1921-2003

8. Az eredmény (1969) Gárdonyi rejtjeles írásmódja „gondosan-ötletesen kitervelt munka” Az alapjelek – amik nem módosulnak – később alakzatokká tömörülnek Alapvetően magának írta; jegyzeteket, vázlatokat tartalmaz műveihez Titkon számított arra, hogy megfejtik 1906-tól haláláig sok ötletét, meglátását, művázlatát rögzítette

Mi derült ki a jelekről? Betű szerinti írást lepleznek a jelek Választott betűjelei latin betűs írásunk betűinek kisebb-nagyobb részei Pont-, vonal-, körívelemekből és ezek dőlésirány szerinti kombinációiból alakította ki Gárdonyi a betűket Külön jelölte a magánhangzók rövidségét és hosszúságát Elenyészően csekély rövidítést használt

A napló részei Napló 1915-1922 Morfiumcseppek Mesterkönyv Címszavak a drámákról A természet kalendáriuma Más szóval a szót Két beszédvázlat

9. Miért kezelte titokként Gárdonyi az élet és az íróság fontos kérdéseit? Csak magának merte megvallani erényeit és hibáit, felismeréseit és mulasztásait. "Egyszerre látom minden munkámnak az értékét és értéktelenségét, mint valami próbakövön" - vonja le 1916. február 26-i okfejtéséből a következtetést. „…És szinte elirtózva eszméltem rá, mennyire művészietlenek negyven évi munkálkodásom remekei. Nem vigasztal, hogy a többi író is ilyen, de ha van még tíz évem, talán pótolhatom..."

10. Az „őszinte tusakodó” Féja Géza 1943-ban leírt megállapítása szerint Gárdonyi „őszinte tusakodó volt, nem kímélte magát, az igazságai jobban érdekelték az életnél, s ez a folytonos vívódás, a végső megoldásnak ez a szüntelen keresése művei fölé nő és visszasugárzik műveire is”.

11. A siker Gárdonyi 1906 és 1922 között 35 ívnyi szöveget írt ezzel az írásmóddal. Ez 1 millió 400 ezer karakter. Az egyik fele írói-irodalomelméleti jellegű feljegyzés, a másik fele főként szó- és szinonimagyűjtemény. Így gratulál titkosírással a megfejtőnek: „Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.” Gárdonyi a titkosírással a nyelvek iránti szeretetét és tiszteletét fejezte ki.

12. Forrásaink Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Mesterfüzetek c. kiadványa. Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma, Eger Vára Barátainak Köre Kispéter András: Gárdonyi Géza. Bp.: Gondolat Kiadó, 1970 Korompai János: Gárdonyi Géza Egri Otthona. Eger.: Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1983. Magyar Nagylexikon. Bp.: Magyar Nagylexikon Kiadó, 1999. Weller István: Eger. Bp.: Panoráma Kiadó, 1981. Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza - Titkosnapló. Bp.: Szépirodalmi, 1974. Z. Szalai Sándor: Sors és történelem – Tanulmányok Gárdonyi Gézáról. Miskolc : Felsőmagyarország Kiadó, 2001.

Köszönjük a figyelmet!