Erkel Ferenc, Operaház, Bánk Bán Készítette: Sipos Dorottya
Erkel Ferenc 1810. november 7. Gyula 11 évesen zongorázott először nagyközönség előtt Nagyvárad, Pozsony, Kolozsvár, Pest 1837-től Pesti Magyar Színház karmestere Első opera – Bátori Mária bemutatása, Magyar Nemzeti Színházban 1839. augusztus 19-én feleségül vette Adler Adélt
Erkel Ferenc Himnusz megzenésítése 1844 - Hunyadi László bemutatása 1853 - Filharmóniai Társaság 1861 - Bánk bán bemutatása 1888 - nyugdíjba megy 1893 - meghal
Bánk Bán Keletkezés történet
Bánk bán Szereplők: II. Endre - Magyarország királya Gertrúd - királyné Ottó - Gertrúd öccse, Berchtold meráni herceg fia Bánk bán - Magyarország nádora Melinda – Bánk Bán felesége Petúr bán - bihari főispán Tiborc - paraszt Biberach - kalandor lovag Egy királyi tiszt Zászlós
Bánk Bán Énekkar - magyar és meráni nemesek Történik: Színhelyek: Visegrádon és a Tisza partján, a 13. században Színhelyek: I. felvonás - terem a királyi palotában II. felvonás 1. kép - vár tornáca 2. kép - királyné szobája a várban III. felvonás 1. kép - Tisza partja 2. kép - trónterem a palotában Játékidő - az átdolgozott verzió két és fél óra, az eredeti verzió körülbelül 3 óra
Képekben
Híres áriák, kórusművek Ha férfi lelkedet egy hölgyre feltevéd - Petúr bordala (első felvonás) szövege: Vörösmarty Mihály: „Keserű pohár” Lett volna vak e szem - Bánk recitativója és románca (első felvonás) Hazám, hazám - Bánk nagyáriája (második felvonás) Nagyúr! Bánk, jó napot - Tiborc és Bánk kettőse (második felvonás) Ölj meg engemet, Bánk - Melinda áriája (második felvonás) Hol van fehér homlokod liljom virága - Bánk és Melinda kettőse (második felvonás) Magyar hazámnak falvait bejártam - Gertrúd és Bánk kettőse (második felvonás) Élt egyszer régen két kis madár - Tisza-parti jelenet, Melinda áriája (harmadik felvonás) Száz hős csatán küzdöttem én - a király áriája (harmadik felvonás)
Magyar Állami Operaház
Köszönöm a figyelmet!