Csillagaszati muszerek ' " Csillagaszati muszerek Tudomany PowerPoint-os bemutato Keszitette: Kincses Eniko-Margit es Kis Hajnalka-Brigitta

XXI. század elso évtizedeiben a rádiócsillagászat hatalmas fejlodés elott áll. A Chile északi részén, az Atacama-sivatagban befejezés elott álló, milliméteres hullámhosszakon muködo rádiótávcso-hálózat (Atacama Large Millimetre Array, ALMA) legalább tízszer jobb lesz minden eddigi hasonló eszköznél. Mivel a légkör egyes összetevoi (a vízgoz, az oxigén és más molekulák) ezen a rövid hullámhosszon már jelentos elnyelést okoznak, az ALMA a Föld erre leginkább megfelelo, magas fekvésu és száraz helyén, a tengerszint felett 5000 méteren épül. A világméretu összefogást európai, észak- és dél-amerikai, japán intézmények vezetik. Warren Brown (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és munkatársai az Astrophysical Journalban közlésre elfogadott tanulmányukban arról számoltak be, hogy az arizonai MMT Obszervatórium muszereivel két új hipersebességu csillagot találtak, amelyek gyorsmozgásuk révén mindörökre elhagyják a Tejútrendszert. Mindketto fiatal csillag, kb. négyszeres naptömeggel, és sorsuk az intergalaktikus térben magányos sodródás lesz. Az elméleti becslések szerint nagyjából ezer hasonló csillag lehet Galaxisunkban.Figyelembe véve, hogy a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd csillag található, a hipersebességu csillagok keresése keményebb feladat A csoport a felfedezés esélyeit növelendo elsosorban olyan égitesteketfigyelt meg, amelyek helyzetük és más tulajdonságaik alapján hasonlítottak a már ismert kidobódott csillagokhoz. Az elképzelések szerint ezek a számuzött csillagok a Galaxis központi tartományából dobódtak ki, több millió évvel ezelott.

" " ' Hubble urtavcso 1990 aprilis 24-en indították a Kennedy Urkozpontbol első másfél évben 900 csillagaszati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Pluto/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernova körüli gázgyűrű felfedezése, a Szatirnuszon egy óriási Legkori vihar fényképezése A megfigyelések között szerepelnek a Kuiper-öv objektumai a Naprendszerünk peremén, bolygók születése más csillagok körül, és a Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének és szerkezetének „szondázása”.

' " " Spitzer urtavcso Az Spitzer űrtávcső egy infravörös tartományban működő csillagászati műhold, Indítás után kapta a Spitzer nevet Lyman Spitzerről, a 20. század egyik nagy tudósáról, aki először foglalkozott egy űrtávcső gondolatával. 2003 augusztusz 23 inditottak! A Spitzer űrteleszkóp infravörös felvételei alapján 2009. október 6-án óriási, az eddig ismertek méretét messze meghaladó, porból és jégszemcsékből álló gyűrűt fedeztek fel a Szaturnusz körül. A gyűrű átmérője körülbelül 300-szorosa, vastagsága pedig mintegy 20-szorosa a bolygó átmérőjének. A porgyűrű belső széle a bolygótól körülbelül 6 millió kilométerre található, míg a külső széle durván 12 millió kilométeres távolságig terjed. A porgyűrű mintegy 27 fokos szögben hajlik a fő gyűrűrendszer síkjához.

A rádiócsillagászat igencsak érzékeny a zavaró interferenciára, hiszen az égitestek, amelyeket tanulmányoz, hihetetlenül halványak. A jelek erossége eltörpül például a földi távközlésben alkalmazott jeleké mellett. Egy példa: ha egy hagyományos mobiltelefont a Holdra vinnénk, az égbolt egyik legerosebb rádióforrása válna belole! A rádiócsillagászoknak tehát csendes hullámsávokra van szükségük - éppen úgy, mint a hagyományos optikai távcsövekkel dolgozó csillagászoknak sötét, fényszennyezéstol mentes égboltra. A rádióspektrum használatát világméretekben a Nemzetközi Távközlési Unió (International Telecommunication Union, ITU) szabályozza A rádiócsillagászat, mint passzív (vagyis sugárzást nem adó, csak vevo) alkalmazás 1959-ben kapta elso védett sávjait.