OPTIKAI LEMEZEK JELLEMZŐI, TÍPUSAI Készítette: Tóth Eszter Judit (TOESAAI.ELTE) 2010. november 12.
Miért van szükség a háttértárakra? Programjaink, vagy például egy készülő szöveges dokumentum is a RAM-ban foglalnak helyet, azonban ezeknek a tárolásáról gondoskodni kell a számítógép kikapcsolt állapotában is. Ha a gép kikapcsol, az adatok elvesznek a RAM-ból, azonban a háttértárak továbbra is őrzik ezeket. A háttértár olyan számítógépes hardverelem, mely nagy mennyiségű adatot képes tárolni, és azokat a számítógép kikapcsolása után is megőrzi. A tároló eszközök különböző (mechanikai, mágneses, elektronikus és optikai) elveken tárolják az adatokat, és kapacitásuk széles skálán mozog.
Az optikai lemezek jellemzői (általánosan) Az írás és az olvasás lézersugárral történik, nevüknek megfelelően optikai eljárást használnak. (fényvisszaverődés, polarizáció, szórás, fénytörés) Az optikai tároló felületén az adatok rögzítésekor kisméretű mélyedéseket hozunk létre, amelyeken a leolvasáskor a lézersugár szétszóródik, míg az adathordozó-réteg eredeti felületéről visszaverődik. A médium olvasásakor a visszavert fényt érzékeljük, és alakítjuk vissza adatokká. Az optikai tárolókra nagy tárolási sűrűség jellemző Fontos jellemzője az élettartama; az optikai tárolók élettartamát évtizedekben mérik. A használaton kívüli lemezt zárt helyen tárolhatjuk, kompakt mérete miatt könnyen magunkkal vihetjük és másik gépen bonyolult szerelési műveletek nélkül azonnal használatba vehetjük.
A CD lemez A CD a Compact Disk rövidítése. Általában 700 MB (körülbelül 0,68 GB) kapacitású optikai tároló. Méreteit tekintve a CD általában 120 mm átmérőjű, és 1,2 mm vastag. Ritka ugyan, de léteznek a Mini-CD lemezek, 80 mm-es átmérővel. Legelőször 115 mm volt a szabvány, azonban 1979 után a 120 mm-es lemezek állandósultak, 1982-től jöttek forgalomba.
CD-ROM 1989-ben bemutatták az ISO9660 szabványnak megfelelő fájlformátumot. Ez a szabvány további információkat adott a CD-hez, lehetővé téve ezzel a számítógépes fájlok tárolását a CD-n. Ezért jelent meg az Audio CD után a számítógépes adatok tárolására alkalmas CD, a CD-ROM.
CD-R A CD-R szabvány a 90-es évek közepén jelent meg. Lehetővé teszi, hogy CD-R meghajtókkal különleges CD-R lemezekre adatot írjunk. Minden CD-ROM meghajtó tudja olvasni a ráírt adatokat. Ezek a lemezek két változatban léteznek: van a 74 perces lemez, ami kb 650 MB, és a 80 perces lemez, ami kb 700 MB. A CD-R meghajtókban két lézer van: egy kis energiájú az olvasáshoz, és egy nagy energiájú az íráshoz. Az adatok írását a CD-R lemezre égetésnek hívjuk, mivel ekkor a lézer apró égéseket hoz létre a fényes CD-R felületén.
CD-RW Ez a technológia lehetővé teszi az adatok írását a lemezre, és ezeknek a későbbi változtatását. Egy CD-RW lemez 650 MB-ot képes tárolni. A CD-RW lemezek egy speciális anyaggal készülnek, amely bizonyos mennyiségű hő hatására kikristályosodik. Írás közben a meghajtóban lévő író/törlő lézer felmelegít és kikristályosít egy pontot a lemezen. A CD-RW-n lévő anyag magasabb hőmérsékleten elveszíti kristályosságát (amorf lesz). Törléskor tehát a lézer hőmérséklete megemelkedik, ezzel a lyuk megfelelőjét hozza létre.
A DVD lemez Nagy kapacitású optikai tároló, amely főként mozgókép és jó minőségű hang, valamint adat tárolására használatos. A 90-es évek elején fejlesztették ki, és 1995-ben jelent meg. A CD-vel ellentétben, amin a hangot az adathoz képest teljesen eltérő módon tárolják, a DVD-k különböző fajtái egységes, közös állományrendszert, az úgynevezett UDF-et használják.
DVD-video A DVD videoszabványban megtalálható a menük használata, többnyelvű szöveg és kiváló minőségű hang. A DVD-n kiadott filmek MPEG-2 videotömörítéssel, valamint Dolby Digital AC–3 hangtömörítéssel kerülnek a lemezekre, ez utóbbi rendszerint sokcsatornás változatban. A DVD filmek adatsebessége általában 3 és 10 Mbps között van, és jellemzően a tartalomhoz alkalmazkodik.
DVD-ROM és DVD-RAM DVD-ROM DVD-RAM A DVD–ROM-lemezek előre írtak, „házi” írásuk nem lehetséges, olvasásukhoz szükség van egy DVD–ROM-olvasóra. A lemezek körülbelül 4,7 GB adatot képesek tárolni egy rétegen; vannak kétrétegű lemezek, ezek összesen körülbelül 8,5 GB adatot tartalmaznak. DVD-RAM A DVD–RAM egy kicsit kilóg a sorból, külön tárolója van, mely miatt természetesen már az olvasásához is másfajta eszköz kell, mint a többihez. Befogadóképessége 4,7 GB oldalanként, nevéből eredően tetszőleges elérésű, többször írható.
DVD-R, +R, -RW, +RW A DVD-R és +R lemezeket egyszer lehet csak írni, míg a -RW és +RW lemezek többször írhatók. Olvasásuk lehetséges egy egyszerű, számítógép házába is építhető DVD-olvasóval, írásuk hasonlóképpen, ám itt ügyelni kell, hogy - vagy + a lemez, illetve a DVD-író. Tárolókapacitásuk 4,7 GB körül van oldalanként. Vannak többrétegű lemezek, ezek összesen körülbelül 8,5 GB adatot tartalmaznak.
A HD-DVD lemez 2008 óta nem gyártják, mivel a Sony által fejlesztett Blu-Ray optikai eljárás kiszorította a piacról. A HD-DVD lemez fejlesztője a Toshiba, és a régi DVD szabványt akarták felváltani vele. Lemezeinek mérete egy szabványos CD lemezével megegyezőek. Az eljárás során nem a megszokott 650 nanométeres hullámhosszú vörös lézert használják, hanem 405 nanométeres ibolyakéket, így jóval több adatot lehet felírni vele egy lemezre. Az egyrétegű HD-DVD körülbelül 15 GB-nyi adatot képes tárolni, a kétrétegű 30 GB-ot, a háromrétegű 51 GB-ot, a speciális Triple layer Twin format pedig 4,7+30 GB-ot.
A Blu-Ray lemez A DVD utódjának szánják. Sokáig formátumháborúban állt a HD-DVD-vel. Fejlesztője a Sony. A HD-DVD-hez hasonlóan a kék lézerfényes technológiát használja. A kisebb fénynyalábbal pontosabban lehet fókuszálni, lehetővé téve, hogy olyan kis gödröcskéből is kiolvassunk adatokat, amik csak 0,15 mikrométer hosszúak, ez kevesebb, mint fele a DVD-n található kis gödrök méretének. Mindezen túl a Blu-ray lecsökkentette a sávok szélességét 0,74 mikronról 0,32 mikronra. Egy nagy felbontású film, aminek sokkal tisztább képe van, kb 5-ször több helyet igényel, mint amennyi egy DVD-n van. A blu-ray lemez képes 25 GB-nyi adatot tárolni, a dupla rétegű válozata pedig 50 GB-ot is.
A lemeztípusok összehasonlítása tárolókapacitás szerint
VÉGE