Móricz Zsigmond Családi háttere Iskolái Foglalkozása, munkája Művei
Családi háttere, feleségei 1879-ben Tiszakécskén született. -Apja: Móricz Bálint, -Anyja: Pallagi Erzsébet. Apja vállalkozásba kezdett, nem jött össze, így Prügyre költözött a család. Hat testvére volt. Első felesége: Halas Eugénia. 1925-ben vette feleségül. Somogyi Máriával, második feleségével 1937-ben szakított. 1936-ban Litkei Erzsébettel ismerkedett meg, nevelt lányukat Csibének hívták. A lányhoz 28 novellát írt.
Iskolái Először Debrecenben kezdett tanulni, de más iskolákban fejezte be tanulmányait Először Sárospatakra, majd Kisújszállásra került, ahol letette az érettségit. Ezután tovább folytatta az iskolát. Debrecenben jogot tanult, majd Pesten bölcsész hallgató lett belőle. Négyesi László stílusgyakorlatain vett részt, itt ismerkedett meg: Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával.
Foglalkozása, munkája 1903-ban az Újság gyermek rovatának a szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalok gyűjtésébe kezdett. Neki köszönhetjük a Kálai kettős szövegét is. 1903-5 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1929-1933 Babits Mihállyal a Nyugat szerkesztője lett, de otthagyta. 1939-től a Kelet népének lett a szerkesztője.
Művei 1908-ban jelent meg a Hét krajcár című novellája, ami azonnali hírnevet szerzett neki. A mű a gyermek Móriczról és az édesanyjáról szól, aki kegy délután hét krajcárt keresnek, hogy vehessenek szappant a mosáshoz. Az utolsó érmét egy koldus adja nekik. A háborúban hadi tudósításokat írt. Ezek közül néhány műve: A macska, Kissamu Jóska. További művei: Harmatos rózsa; Judit és Eszter; Tavaszi szél; Szerelem; A galamb papné; A fáklya; A tűznek nem szabad kialudni; Légy jó mindhalálig; A vadkan; Búzakalász; Fortunatus; A nagy fejedelem.