A sakk – stratégiák, mint analógiák és modellek;- a sakktanítás szerepe a menedzsertudatosság fejlesztésében Dr. habil Noszkay Erzsébet SZIE GTK egyetemi docens – szakvezető Email: Noszkay.Erzsebet@vati.szie.hu „A sakk oktatásának hatása a képességfejlesztésre és a személyiségfejlesztésre” ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 2007 november 21.

Mottó: „Sakk! De mire jó ez? A háborúra – állítják svéd és ausztrál kutatók,akik a játékot arra használják, hogy fejlesszék a valódi csaták megértését, melyekben nem mindig látni, mit is csinál az ellenség.” Forrás: Yong, E. The Guardian 2004,

Az előadás célja Bemutatni, a témafelvetés indokait és létjogosultságát igazoló előzményeit és következményeit az üzleti menedzsmentben; Sakk, de mire jó ez…? Azok a vezetői képességek, dilemmák és helyzetek,ahol a sakkal kapcsolatos - elsősorban hadtudományok terén folyó – kutatások eredményei jó eséllyel adaptálhatók (Kutatási irányok); Egy biztos felhasználási terület: a válságmenedzsment (példa az üzleti menedzsment területéről) Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

1. A témafelvetés indokai és létjogosultsága az üzleti szféra menedzsmentjében 1.1 Előzmények 1.1.1. A vezetői döntési helyzetek alaptípusai A döntési helyzetek feltételei jól strukturált problémák, rutin döntési helyzetek; félig strukturált problémák, de jól modellezhető döntési helyzetek; strukturálatlan problémák, nehezen leképezhető döntési helyzetek. Forrás: Sántáné-T. - Biró – Gábor - Kő - Lovrics a célállapot és az elérési műveletek tökéletesen ismertek; a célállapot teljesen, az elérési műveletek csak részben ismertek; a célállapot és az elérési műveletek is csak részben ismertek, gyakran menet közben is változnak. 1.1.2. A vezetői döntési helyzetek egyre gyorsabban váltják egymást így gyakran kell korlátozott információellátottságú helyzetekben döntésre jutni (a döntési helyzetek feltételei mindinkább a c) - típusú, SŐT a nem definiált problémák felé elmozdulni) Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

(implicitté tehető) tudás 1. A témafelvetés indokai és létjogosultsága az üzleti szféra menedzsmentjében 1.2 Következmények A teljes tacit tudás Explicit tudás Implicit (implicitté tehető) tudás Tacit tudás 1.2.1. Döntési bizonytalanságok = nő a tacit tudás szerepe! 1.2.2. Alapvetővé válik a vezetői tudatosság fejlesztése Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

1. A témafelvetés indokai és létjogosultsága az üzleti szféra menedzsmentjében 1.2.2. A vezetői tudatosság fejlesztése Fejlődés: a reális helyzetértékeléstől - jövő állapot víziók - rutin-, helyzetfelismerésre alapuló-, és kreatív - problémamegoldó döntésekig Környezeti tényezők 1. Első fejlettségi szint: A jelenség elemeinek érzékelése, észlelése 2. Második fejlettségi szint: az adott helyzet megérése 3. Harmadik fejlettségi szint: a jövő állapot vizionálása Tudatos – problémamegoldó döntéshozatali képesség Felismerésre alapuló döntés-hozatali képesség Egyszerű (klasszikus) döntéshozatali képesség Forrás: Barlai, 2007. máj. 11. Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

2. Vezetői képességek, dilemmák és helyzetek,ahol a sakkal kapcsolatos - elsősorban hadtudományok terén folyó – kutatások eredményei jó eséllyel adaptálhatók (Kutatási irányok); 2.1 A sakk –tanítás, mint képességfejlesztési módszerrel kapcsolatos kutatások 2.2 Sakk és háború;- hadtudományi kutatások analóg alkalmazása az üzleti menedzsmentben A vezetői tudatosság alapjait képező kompetenciák fejlesztése, így: a kudarc kezelése és feldolgozása;- következtetések levonása; figyelem koncentrálás - figyelem megosztás; memória fejlesztése; gyors következtetési képesség; Alkotó képzelet – kreativitás; döntési képesség; kockázatvállalási képesség; rendszerszemléletű gondolkodás; megfontoltság; Helyzetmegítélés. Forrás: Hardicsai, P. a) Alapvető irányok;- az ediggi eredmények tükrében (a háborút jellemző bizonytalansági tényező kezelése;- sakk analógiákon (több tízezer játszma!) keresztül): b) Megfigyelések, megállapítások: ad.1 rendszerszemlélet nélkül egyetlen játékos sem esélyes ad. 2. az információs előny „leküzdhető” megfelelő gyorsasággal; ad.2 a játékok hasonlóak, de a sikerhez vezető célok és stratégiák nagyon különbözőek; ad.3. mélytervezés (lehetséges stratégiai utak leképezése gráfokkal); ad.4. alapvető a kulcsváltozók feltárása Forrás: Kuylenstierna; Scholz Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

- megvizsgálni az egyező és sikerre vivő célstratégiai lépéseket; 2.2. Sakk és háború;- hadtudományi kutatások adaptálása az üzleti menedzsmentben (az eddigi hadtudományi kutatások analógiái mentén) c) Az üzleti menedzsmentre (meghatározóan a válságmenedzsmentre) érvényes következtetések ad. 1. a válságmenedzsment mindig információ hiányos helyzetben dolgozik; ad. 2. a gyorsaság e szakma esetében mindig „létkérdés”, gyakran az egyetlen komoly stratégiai előny; ad. 3. nincs két azonos válságkezelés, noha a módszerek (a játékok) hasonlóak – a kilábaláshoz (a sikerhez) vezető célok és stratégiák nagyon különbözőek; ad. 4. a sikeres válságkezelés csakis a „genetikai kódok” (kulcsváltozók) ismeretében és azok egyensúly –törvényeire építve, alapozva esélyes; d) Egy lehetséges kutatási irány – a hadtudományi kutatások analógiái mentén - megalapozni az un. mélytervezés módszertanát (több sikeres válságkezelés stratégiai lépéseinek gráf modellezésével); - megvizsgálni az egyező és sikerre vivő célstratégiai lépéseket; - a vonatkozó vizsgálatok segítségével a még feltáratlan kulcsváltozókat feltárni; kidolgozni – oktatási célú – játékokat (modellekre épülő intelligens rendszerek), a helyzetek tudatos problémakezelési képesség fejlesztésére Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

3. Válságmenedzsment (példa az üzleti menedzsment területéről) Piaci versenypozíció (relatív piaci részesedés) termékek stratégiai kilátásai A válság típusának prioritása A válságkezelés célszerű stratégiája Tőkegazdálkodás és erőforrás gazdálkodás Kedvezőtlen: túltengnek a „döglött kutyák” Piaci válság: piacvesztés, stagnáló ágazat Piaci „visszavonulás”, karcsúsítás Tőkekimenekítés, erőforrás leépítés, csökkentés (létszám kereslet stb.) Menthető, megfelelő arányú a „fejős tehenek” száma, de kevés a „csillagok” száma Teljesítményi- pénzügyi válság „Állóháború”, átstrukturálás, erőforrás-összpontosítás Tőkeátcsoportosítás az életképesebb termékek, profilok stabilizálása, (a döglött kutyák” likvidálása, erőforrás megvonása) Ígéretes: vannak „csillagok”, „kérdőjelek”, de igyekezni kell; sokáig volt „állóvíz” Stratégiai, innovációs válság „Támadás”, menekülés előre, diverzifikáció Tőkebefektetés: terjeszkedés és átcsoportosítás a „csillagok” javára (erőforrás injekciók, hitelek) Noszkay Erzsébet „A sakk…… ZMNE 2007. nov. 21.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Várom kérdéseiket!