Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány Csanádpalota

Kelemen László (színigazgató) A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Kelemen László (Kecskemét, 1762. július 26. – Csanádpalota, 1814. december 24.) az első magyar színigazgató, színműíró. Életpályája Kelemen Mihály nemes származású kántor és Török Anna (makói származású) fia. Jogi pályára készült, és 1788-ban végezte tanulmányait. Röviddel az ügyvédi oklevél megszerzése után Grassalkovich Antal gödöllői birtokán helyezkedett el. Az állás szép jövedelemmel járt, így némi vagyont is szerzett. A tanult, művelt ifjú közmegbecsülésben részesült, és a vagyonosabb polgári osztálynál is szívesen látott vendég volt. Még mint jurátus Budán Balogh János királyi tanácsos házánál is megfordult, és ennek tanácsára utazott külföldre. Innen visszatérve, keserűen tapasztalta a magyar nemzetet szokásaiban, nyelvében, érzésében elidegenedettnek, elmaradottnak. Látta Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Ettől kezdve egy állandó színház alapítása foglalkoztatta. Kelemen László szobra Csanádpalotán Ráday Pál gróf hatalmas pártfogásával és Kazinczy Ferenc buzdítására kis színjátszó társaságot (három nő és tíz férfi) szervezett, és leküzdve az alakítás nehézségeit, 1790. október 25-én eljátszották Budán Simai Kristóf Igazháziját. A társulat lelke és vezére, 1791. szeptember 1-jétől 1792. április 26-áig igazgatója Kelemen László volt. Ő tárgyalt az országgyűléssel, helytartótanáccsal, a német színház bérlőjével és magánszemélyekkel. Ők mutatták be 1793. május 6-án az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabját. A kellő pártolás hiányában és viszálykodások miatt azonban 1796. április 10-én a társulat feloszlott; adósságaik zálogául ruhatárukat és díszleteiket hagyták hátra. Kelemen a társulat egy részével vándorútra kelt, hogy vidéken próbáljon szerencsét. Kecskeméten azonban társulata végképp szétesett, tehetségesebb tagjai a kolozsvári magyar színtársulathoz szerződtettek.

Emlékét 1953 óta utcanév őrzi Budapest II. kerületében (Pasaréten). Kelemen még egy kísérletet tett Nagyváradon 1800-ban, ahol rövid ideig mint igazgató szerepelt; de sehogy sem sikerült társulatát vidéken újraszerveznie, miután vagyona teljesen elfogyott. Ekkor nejével, Lipcsei Máriával együtt Ráckevén telepedett le, ahol kántortanítóként alkalmazták. Ráckeve leégése után Makóra költözött, majd onnan nemsokára Csanádpalotára vonult vissza. Színészi pályája legnagyobb sikerét Bessenyei György A filozófus című darabjának Pontyi szerepében aratta. Néhány színésztársához (például Sehy Ferenchez, Láng Ádám Jánoshoz) hasonlóan maga is magyarított színműveket a társulat számára. Carlo Goldoni egyik vígjátékát német közvetítéssel ültette át magyarra (A tettetett beteg) és mutatta be társulatával 1792. május 14-én.[1] Német nyelvről összesen tizenöt színművet magyarított, közülük kettő ismeretes nyomtatásban.[2] Emlékezete Alakját később színpadi művekben Vahot Imre, Jókai Mór, Váradi Antal és Dényes Samu örökítette meg. Emlékét 1953 óta utcanév őrzi Budapest II. kerületében (Pasaréten). Róla nevezték el a csanádpalotai művelődési házat. Művei Életében kiadott művei A gazda asszony, avagy megfizet az öreg harang. Vígjáték két felvonásban. ford. Pest, 1792. (Ifj. Stephanienak Die Wirthschafterin c. színműve; előadták 1792. máj. 17. és 28., 1793. jan. 28., dec. 11. és 1795-ben egyszer.) Csapó Péter vagy a kincsásók, vígj. 4 felv. Ford. U. ott, 1792. (előadták 1795 szept. 5., még egyszer és 1793-ban kétszer.) Életében kéziratban maradt művei Tettetett beteg avagy az igaz orvos, vígj. 4. felv. (Molière színműve; előadták 1792. máj. 14., 20., jún. 16., 1793. jan. 16.,júl. 1. 1794. júl. 30.) Garbanczai, vagyis: az inas, atya és nász egy személyben, vígj. 3 felv., ford. (előadták 1792. júl. 19., aug. 25., 1793. ápr. 10., 26., 1794. febr. 28.) A szolgálatból kimaradt katonatisztek vagy állhatatosság és kétségbeesés, vígj. 5 felv. ford. (ifj. Stephanic után; előadták 1793. máj. 14., még kétszer, 1793. júl. 19. aug. 15., nov. 8., 1794. júl. 14.) Gyermekek fenyítése vagy a testámentom, vígj. 4 felv. ford. (előadták 1793. jún. 21., júl. 12., szept. 23., 1794. máj. 30.) Az esméretlen atyafi, vagy egy háznépnek lerajzolása, érzékeny játék 3 felv. ford. (előadták 1793. okt. 16., nov. 25., 1794. máj. 21., 1807. nov. 25.) A módi szeretők vagy milyen férjet kell választani, vígj. 3 felv. ford. Bretzner vagy ifj. Stephanie után (előadták 1794. febr. 5., ápr. 30., 1795. febr. 6., 1807. jún. 5., 1808. júl. 22.) A különös nagybátya, vígj. 4 felv. Ziegler Fr. W. után ford. (előadták 1794. jún. 19., 1809. márc. 10.)

Kelemen László emlékéért A kezdetek Csanádpalotán 1966-ban lezárták a község belsõ területén fekvõ régi temetőt, a település szélén újat létesítettek. Az évek múlásával folyamatosan ment tönkre a régi temetőkert, többször megrongálták a síremlékeket, a kápolnát, a központi bejárat melletti stációkat. A sírok közül sok volt, ahol már a hozzátartozók sem tudták vállalni a rendben tartást. Nőtt a gyom, gyűlt a szemét. És gyarapodott a jó érzésű lakosok szégyene. 1983-ban elkészült a község rendezési terve, amelyben a régi temető területe is szerepel: egy része beépítésre kijelölve, másik részén pedig kegyeleti park kialakítása volt feltüntetve. A terv megvalósítása azonban váratott magára, főként az anyagi feltételek hiány miatt. „.. .fura helyzet. Az ember joggal hinné, hogy vajon honnan ismernék Csanádpalota nevét széles ez országban, ha nem Kelemen sírjáról. .. A lepusztult és agyonrongálva kifosztott kápolna tövében még látszanak a síron a november elejei rendbehozás nyomai. Körülötte azonban a nemtörődömség jelei: gizgazok, gyom és eldobott sörösüveg. Ennyit ér ma a kultúra." (Reggeli Délvilág 1991. november 14. Kelemen László emlékéért A kezdetek

A régi temetőben sok évtizedes szép fák voltak, feketefenyők, tölgyek, 30-50 centiméter átmérőjű hársak zöldelltek. 1992 kora tavaszán a helyi lakosok döbbenten vették észre, hogy a fákat egytől-egyig kivágták. Sokan szorgalmazták, hogy rendet kell végre teremteni az egyház tulajdonában álló területen. Két lehetőség között kellett választani: vagy építési teleknek osztják ki a lezárt temető területét, vagy a község rendezési tervének megfelelően emlékparkot létesítenek a romosodó kápolna környékén. Szinte a gyűlölködés határát feszegető viták kezdődtek.

Megszületett az alapítvány létrehozásának gondolata Megszületett az alapítvány létrehozásának gondolata. Az első megbeszélésen Ádók István ismertette elképzeléseit az emlékpark kialakításával kapcsolatban, amelyek kapcsolódtak a község rendezési tervéhez. 1993. február 15 -én lelkes lokálpatrióták közreműködésével létrejött a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány. A célok: Kelemen László sírhelyének rendezése, a környék parkosítása, emlékmű felállítása A kápolna helyreállítása Csanádpalota kulturális tevékenységének, elsősorban a színjátszásnak (gyermek és felnőtt) a támogatása A kuratórium tagságát vállalta Hegedűs Géza író is. A kuratórium tagjai és az alapítók megállapodtak, hogy évente, Kelemen László haláláról megemlékezve emlékestet tartanak. Fővédnöknek felkértük Mádl Ferenc akkori minisztert, aki levélben tett javaslatot arra, hogy az alapítvány fővédnökéül a mindenkori Nemzeti Színház igazgatóját kérjük fel. Ráday Mihály Úr, valamint Kávási Klára, a Nemzeti Panteon kötet szerkesztője anyagot kért tőlünk a kiadványhoz. valamint utóbbitól megkaptuk Kelemen László egyházi születési anyakönyvi bejegyzésének másolatát.

1993. december 19-én, az első emlékesten szerepelt a helyi gyermek-néptánc csoport, a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Király Levente, Sinka Károly, Vajda Júlia, Busa Tamás, valamint a szegedi Liszt Ferenc Kamarakórus Koczka Ferenc karnagy vezetésével és a makói Maros Néptáncegyüttes. A mûsorról a Körzeti Stúdió 1994. január 2-án közvetített összeállítást. 1994. január 6-án Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója jelezte, hogy a fővédnökségre vonatkozó felkérést elfogadja.

1994. május 28-án a Nemzeti Színház művészei előadták Csanádpalotán Sütő András: Advent a Hargitán c. művének stúdióváltozatát. A fellépő művészek Agárdy Gábor, Sinkovits Imre, Rubold Ödön, Bartal Zsuzsa és Varga Viktória voltak.

1995. december 15-16-án kétnapos néptánctalálkozón emlékeztünk meg Kelemen Lászlóról. A résztvevő csoportok: Apátfalva,Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Kiszombor, Magyarcsanád,Makó gyermek és felnőtt néptáncosai voltak. 1996. május 17-én, a falunap alkalmából került sor Kelemen László új síremlékének avatására, ahol ünnepi beszédet mondott Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója, valamint Dr. Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója. Jelenlétével megtisztelt bennünket Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező művész Úr. Kelemen László síremléke

1996. december 21-i Kelemen-estünkön fellépő művészek Vajda Júlia, Kancsár József voltak, Meczelka Noémi zongorakíséretével. 1997. december 18-án az iskola énekkara betlehemes játékot adott elő. 1998. december 19-én regionális néptáncgála volt, a makói Maros Néptáncegyüttes, zákányszéki citerazenekar, valamint a helyi gyermek néptánccsoport részvételével. 1999. december 22. a helyi általános iskola karácsonyi műsora karácsonyi dalokkal, valamint "A kis gyufaáruslány" dramatizált feldolgozásával. 2000. október 16-án a békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában Szigligeti Ede Liliomfi c. darabja volt műsoron. 2001. december 16. Tomanek Gábor és társai adták elő Kaló Flórián: Négyen éjfélkor c. vígjátékát. 2002 decemberében Mórahalom színjátszói A Sári bíró -val voltak itt. 2003. Algyő színjátszó csoportja Schiller: Ármány és szerelem c. darabját mutatta be. Falunapokon vendégünk volt: Iglódi István, Csernus Mariann és Raksányi Gellért.

2004 -ben a helyi Kelemen László Amatőr Színtársulat adott elő három egyfelvonásos bohózatot. 2005-ben Csongrád színjátszói léptek fel vidám műsorral. 2006. A Kelemen esten dr. Polgár Gyula és barátainak nosztalgiakoncertje szórakoztatta a közönséget. 2007. Az alapítvány 15. évfordulójára készülve méltó megemlékezésül fő támogatónkat Ablonczy Lászlót, valamint Kubik Anna érdemes művészt, Kazinczy-díjast, a Magyar Örökség díjazottját kértük fel. 2008. A helyi Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport Rejtő és Nóti darabot mutatott be. 2009. Algyői Népszínház Gárdonyi Géza: Annuska c. népszínművét adta elő. 2010. A helyi Kelemen László Amatőr Színjátszó Csoport Rejtő Jenő: Egy görbe éjszaka című 3 felvonásos színdarabjával szórakoztatta a nézőket. 2011. Erdélyből Rugonfalváról jöttek amatőr színjátszók. Négy jelenettel szerepeltek, a helyi színjátszó csoport pedig két régebbi darabot elevenített fel.

Az Alapítvány több alkalommal nyújtott be pályázatot az emlékpark bővítésére. Így sikerült anyagilag forrást teremteni a Kelemen Emlékműre, a Hősi Panteonra, fásításra, füvesítésre, Teleház létrehozására, néptánc-találkozó megtartására. A munkálatokat nagymértékben segítette, hogy 1996-ban felvettük a kapcsolatot a HM Hadigondozó Irodájával, mivel a temető területén sok 1848-ban, az első és a második világháborúban elesett hős nyughelye található. Erdős László honvédezredes igazgató úr volt segítségünkre, hogy az országban Budapest, Szeged, Pécs után negyedikként Csanádpalotán is létesüljön Hősi Panteon. 1997 nyarán Korsós László dandártábornok úr mondott ünnepi beszédet, és 29 hős lett újratemetve katonai tisztelet-adással. Gyulay Endre megyéspüspök szentelte fel a sírhelyet és temette újra a hősöket.

1999-ben a püspök úr az egyházi tulajdonjog megtartása mellett 7361 m2 területet biztosított a helyi védettséget élvező Emlékpark számára, melyben megtalálható a honi közélet kiválóságainak nyughelye: így Brengarten Henrik községi főjegyző, Buja György 1848-49-es hős, iskolaigazgató, Csikesz Lajos iskolaigazgató, Pajtás Gyula dandártábornok, Kovács Gyula 1956 mártírja, Kelemen László síremléke, a Hősi Panteon a Don-kanyar áldozatainak emléke, az 1848-49-es, illetve 1956-os emlékmű, a kápolna a stációkkal, és a középkereszttel. Kelemen László síremléke A Hősi Panteon Kopjafa Kelemen László emlékére

Az emlékpark a település nevezetességévé, a helyi ünnepi megemlékezések méltó helyszínévé vált. A kápolna visszanyerte szépségét kívül-belül. A telepített növények méltó környezetet biztosítanak az itt nyugvók emlékének. Mindez csak úgy jöhetett létre, hogy önzetlen mûvészek, vállalkozók, helyi lakosok, üzletemberek, Bt-k,Önkormányzat,Takarékszövetkezet anyagiakban és munkájukkal álltak a közös cél mellé. A kápolna a stációkkal A kápolna belseje A kápolna hátsó része és Kelemen László síremléke

Jövőbeli elképzelések: A kuratórium megtárgyalta Kelemen László születésének 250, illetve halálának 200 éves évfordulója körül - 2012. július 26. – 2014 advent - tartandó ünnepségsorozat terveit, elgondolásait. Megállapodás született, hogy 2012. július 28-án (szombaton) ünnepélyes keretek között a Kelemen László Emlékparkban megnyitásra kerül az eseménysorozat. Ott ismertetjük a következő két és fél év elgondolásait, főbb tervezetét. Bemutatjuk a védnökséget, mely neves színházi személyekből, szakmai tekintélyből áll. A tervezett ünnepi műsor a helyszínen lesz, ismert színészek, helybeli művészeti erők közreműködésével. Ez év őszére Amatőr Színjátszó Találkozót szervezünk. Feltétlenül fontos, hogy a helyi és az iskolai színjátszók rangos előadásokkal szerepeljenek az elkövetkező időben Kelemen László szellemiségének megfelelően. A jövő év őszén, 2013-ban, már a Kárpát–medence legjobb felnőtt (amatőr) együtteseinek meghívása volna kívánatos. 2014 őszén Diákszínjátszó Találkozót szeretnénk megvalósítani. Nyári táborok szervezését tervezzük Csanádpalotán 2012 – 2013 - 2014-ben is, melyek szervesen kapcsolódnak és más szellemi körbe helyezhetik a korábbi táborokat (Pl: a néptánc, népi játék miképpen illeszthető a színjátszó mozgalomba). Az elkövetkező 3 évben több alkalommal hivatásos és egyben rangos Pódium-játékok, színi előadások megrendezéséhez pályázati segítség igénybevételével. Fontosnak tartjuk, hogy csanádpalotaiak megérezzék a kötődést földjük egykori kiváló személyiségéhez. A színházszeretetük felélesztése és megerősödése érdekében a művelődési házban ingyenesen vetítésre kerülnek régi nagy színházi előadások filmfelvételei, téli esték keretében.  

Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány  Időszerű tanácskozási téma lehet: Kelemen László jegyében – az igazgató és Társulat kapcsolata. Jól előkészítve a jövő évtől már megvalósítható. Feltétlenül fontos volna egy gyűjteményes kiadvány, könyv, amely összefoglalja a legfontosabb, legérdekesebb anyagot, amúgy antológia-szerűen a Kelemen László vezette Társulat életével, küzdelmeivel, eredményeivel kapcsolatban. A csanádpalotai színjátszás, képekkel kiegészített kiadása. Ha egy igazi nívós és rangos ünnepségsorozatra elszánja magát Csanádpalota, ennek pénzügyi és technikai feltételeit meg kell teremteni. Pl: a művelődési ház szcenikai feltétele (a színjátéktér, a színpad kialakítása, technikai berendezése), az emlékparkban szabadtéri színpad létesítése. (Fontos, hogy színházi, történeti-közművelődési, pedagógiai ambíciók együttesében szerveződjön az ünnepségsorozat, így megfelelő szakmai szövetségesek mellett miniszteriális és helyi vezetők, vállalkozók is megnyerhetők.)   Legfőbb szempont, hogy a vállalás igényes és rangos legyen, túlmutatva a helyi és országos érdekeken!  Szakmai kapcsolatok koordinátora Ádók István, a helyi és külkapcsolatok koordinátora Hajas László. Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány 6913 Csanádpalota, Szent István u. 40. Telefon: +3662-263048, +3630-9157015 E-mail: adokis@citromail.hu cspalota@freemail.hu

MEGHÍVÓ Program · Himnusz · Megnyitó: Kelemen László és a Nemzeti Színház 175 éve Beszédet mond: Ablonczy László a Nemzeti Színház volt igazgatója ·  A Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány köszöntője Hajas László kuratóriumi tag · Irodalmi műsor: Közreműködők Rubold Ödön Jászai díjas színművész Ifj. Vidnyánszky Attila és Csapó Attila a Színművészeti Egyetem hallgatói Dér István Általános Iskola Fúvószenekara ·  A szülőváros képviseletében beszél: Mák Kornél Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere · Koszorúzás Kelemen László síremlékénél · Záróbeszédet mond: Kovács Sándor Csanádpalota Város polgármestere · Szózat Csanádpalota Város Önkormányzata és a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány   tisztelettel meghívja Önt Kelemen László - első magyar színigazgató - születésének 250 éves és halálának 200 éves évfordulója alkalmából tartandó 2012. július 26. - 2014. advent közötti   ünnepségsorozat nyitóprogramjára. Helye: Kelemen László Emlékpark Ideje: 2012. július 28. (szombat) 16 óra Kányádi Sándor: Játszva magyarul Aki megért s megértet egy népet megéltet

Néhány fotó a megnyitóról 2012. július 28. Gyülekeznek az ünneplők.

Ünnepi beszédet mondott Ablonczy László. A Kelemen Alapítvány nevében Hajas László szólt. A szülőváros képviseletében Petőfi Sándor beszélt.

A helyi Dér István Általános Iskola Fúvószenekara zenélt. Közreműködtek: Rubold Ödön és Csapó Attila.

Koszorúzás