Ruck Brigi és Mezei-Rácz Janó Krúdy Gyula Ruck Brigi és Mezei-Rácz Janó

Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…”– Kosztolányi Dezső

Krúdy Gyula Született: Nyíregyháza, 1878. október 21. Elhunyt: Budapest, 1933. május 12. (54 évesen) Író, hírlapíró, a modern magyar próza mestere

Családja Apja: id. Krúdy Gyula dzsentri volt Anyja: Csákányi Julianna paraszti származású Törvénytelen gyerek volt mert szülei csak tízedik gyermekük születése után kötöttek házasságot Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot

Tanulmányai Az elemi iskolát (1883-1887) szülővárosában, Nyíregyházán járta ki A gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887-1888) és Podolinban (1888-1891), majd ismét Nyíregyházán (1891-1895) végezte Debrecenben majd Nagyváradon újságíró 20 éves kora előtt megjelent első novellás kötete Címe: Üres fészek és egyéb történetek Számos folyóiratnak (pl.: Nyugat) munkatársa Nem akart leérettségizni amiért apja kitagadta

Első fontos művei Szindbád-sorozat Vörös postakocsi 1913-ban jelent meg Országos hírnév és igazi közönségsiker Vörös postakocsi Regény Másik híres műve minek hírnevét köszönheti

Krúdy stílusa belső monológok időfelbontás módszere realitás és irrealitás egymásba játszása lírai hang uralkodó a hangulat, háttérbe szorítja a cselekményt és a jellemeket => régi Pest, Nyírség, ódon házak, különc figurák

Krúdy különcsége Hatalmas termetű, szívós ember volt Krúdy. Egy estén a Brittania Szállóból egy egész katonatiszti társaságot „kiszórt”, mert nem viselkedtek tisztelettudóan.

Krúdy stílusa Prózájának ihletője és meghatározó hangulati eleme a nosztalgia. Nem békül meg jelenével, folyton a régi szép időket idézi, utánuk sóvárog. A félmúlt álomszerű és visszahozhatatlan. Ebben rejtezik ereje.

Krúdy stílusa Novellái egy megállított időben játszódnak, ahol csak az emlékezés és az emlékek hangulata ad kapaszkodót, a történet hősei elvesztik ebben az „időnkívüliségben” kontúrjaikat.

Krúdy stílusa A jelen ebben a világban képzettársítások szövevénye => minden pillanata mögül felsejlik a múlt, emlékek, látomások tűnnek elő. A emlékidézés krónikása Krúdy.

Krúdy stílusa Az emlékidézési módszeréhez tartozik az is, hogy szabad teret enged az asszociációknak, s az egyes emlékképek nem időrendben, hanem az emlékezés belső idejének megfelelően bukkannak fel a prózájában.

Krúdy stílusa Prózájában az események nem a maguk valóságában elevenednek meg, hanem ahogy a lélek belső síkján tükröződnek.

Krúdy stílusa Alteregója: Szindbád, az Ezeregyéjszaka hajósa valamint Rezeda Kázmér

Krúdy stílusa Szindbád utazása valós és egyben a lélek belső tájain tett kalandozás. Szindbád egy olyan magyar világnak a vándora, melynek utolsó perceit rögzíti Krúdy.

Krúdy stílusa A Szindbád-novelláknak kevés vagy szinte semmi eseménye sincs, helyette egy igazi tér-idő utazást tehetünk a lélek világában.

Krúdy stílusa Hol az a világ, amiről Krúdy mesél? Létezett egyáltalán? => Létezett egy szebb világ, ez volt Szindbád ifjúsága. Boldogabb volt ez a (élet)kor, hiszen még hitt a jövőben. => Nem csoda hát, ha Szindbád e korszakhoz fordul vissza, s nem létezik számára csak a múlt.

Krúdy stílusa Bergson elmélete => Külső, órával mérhető OBJEKTÍV IDŐ =>Belső történések órával nem mérhető, megélt ideje SZUBJEKTÍV ÍDŐ

Krúdy stílusa Hatalmas összetett mondatok indáznak a szövegben. Segítségükkel adható vissza leginkább a múlt álomszerű volta. Valami furcsa belső zene mozgatja Krúdy prózáját.

Krúdy stílusa Hasonlatfüzérek Szeszélyes időkezelés Asszociációs gazdagság Elégikus hang, melankólia

Pályája A XX. Század magyar irodalmában sajátos jelenség Késői romantika kiteljesedése Emellett modern, impresszionisztikus és realizmus Sajátos, rendkívül egyedi társadalom- és lélekábrázolás

Pályája lírai, hangulatba olvadó, idősíkokat feloldó próza alkotója magányos, egyetlen írói csoporthoz sem tartozott nem kedvelte az irodalmi életet, ám annál inkább az éjszakázást, ivást, ízletes ételeket, a nőket és a kiskocsmákat Termékeny író: összesen 60 regény 3000 elbeszélés 5 színmű

1896, Budapest

Munkássága 1892-ben diáktársaival megalapítja a Nyíregyházi Sajtóirodát Első novellája Szabolcsi Szabad sajtóban jelent meg 1893-ban riport sorozat a Pesti Naplóban 1895-ben debreceni ellenőr Majd a Nagyváradi Szabadság munkatársa 1896-ban első díjat nyer a Képes Családi Lapok novellapályázatán Havonta 7-8 új novellát jelentett meg Az Egyetértésben és Fővárosi Lapokban dolgozik

Magánélet 1899. december 27-én feleségül veszi Spiegler Bella tanítónőt Felesége is író (Satanella) 1900-ban fia született (Gyula) 1902-ben lánya (Ilona) 1907-ben lánya Mária A háború kitörésekor visszaköltözik családjához

Magánélet Vidéken előfizetőket keres 1916-ban megkapja a Ferenc József irodalmi díjat 1918-ban kiköltözik a Margit szigetre 1919-ben nagyriportot készített a kápolnai földosztásról Később aktív részese az őszirózsás forradalomnak 1919-ben elvált első feleségétől és elvette Rozsa Zsuzsannát, majd lánya született (Zsuzsanna)

Magánélet A Tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indul ellene Anyagi helyzete romlott Műveit csak elvétve adták ki Újra előfizetőket gyűjtött kevés sikerrel Majd Bécsben vendégeskedik Hatvany Lajosnál 1926-27-ben eddig lappangó betegsége ledönti a lábáról Szervi szívbaj, nehéz légzés, beteg gyomor, máj, tüdő beteg le kell szoknia a lakomákról, ivászatokról

Magánélet 1928-29-ben ötvenedik születésnapján Krúdy-est a rádióban Tízkötetes gyűjteményét kiadták új kiadásban Nyáron féloldali szélütést kapott de felgyógyult A világgazdasági válságra hivatkozva nem jelenítették meg műveit 1930-ban Baumgartner díjat kap Nagyon eladósodik

Magánélet Az élet álom című művét önköltségen adja ki A szigetről családjával Óbudára költözik (Templom u. 15) Szegényes körülmények között él Újra rászokik az italra Csődeljárás indult ellen majd ismét kórházba került 1933-ban egészsége rosszabbodott Kilakoltatási végzést kapott, villanyát is levágták Május 12-én hajnalban hunyt el

Krúdy életének utolsó napjáról szól Márai Sándor Szindbád hazamegy című regénye.

Nincstelenül, gyertyafényben halt meg 1933-ban.

Sírja mellett pincérek, kofák, zsokék, kártyások gyászolták.

Főbb művei Üres a fészek (1897), első novelláskötete Asszonyságok díja, regény (1919) Az aranybánya (1900), regény N. N. (1920), regény A podolini kísértet (1906), regény Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, regény (1921) Szindbád ifjúsága és utazásai (1911), novelláskötet Nagy kópé (1921), regény Francia kastély (1912), regény Hét bagoly (1922), regény A vörös postakocsi (1913), regény Az útitárs (1922), regény Palotai álmok (1914), regény Álmoskönyv (1925) Szindbád: A feltámadás (1915), novelláskötet Valakit elvisz az ördög (1928), regény Boldogult úrfikoromban (1930), regény Aranykéz utcai szép napok (1916), novelláskötet Az élet álom (1931), elbeszéléskötet A kékszalag hőse (1931), regény Őszi utazások a vörös postakocsin (1917), regény A tiszaeszlári Solymosi Eszter (1931) regény Purgatórium (1933), kisregény Napraforgó,(1918), regény Rezeda Kázmér szép élete (1933), regény

Szindbád Fiatalkori olvasásélménye (Ezeregyéjszaka meséi) miatt választotta Szindbádot novellái hősének Szindbád az „ezeregy éjszaka hajósa” így utal rá Bár Szindbád az elején a történettel együtt hasonlít az eredetire, az új novellákban egyre jobban önállósul Bár Krúdy tagadta az irodalomban Szindbádja mint saját alteregója maradt meg A korai novellákban Szindbád felkeresi volt nőit mert újra át akarja élni a múltat Mindent átélt az életben amit csak lehetett (volt gazdag és volt szegény…stb.) Majd összemosódnak az idősíkok Szindbád romantikus szerepben tetszeleg (hazudik a nőknek…stb.) Minél jobban hajszóllja az élet örömeit annál kilátástalanabb a helyzete A Szindbád-novellák kritikát mondanak a múltban élő nemesi világról

Hét bagoly A regény a XIX. Század Pestjére hozza az olvasókat Bemutatja a Pesti kocsmákat, az öreg múltban élő és az ifjú írójelölteket Nincs igazi epikus cselekménye Ezen novella füzete impresszionista-romantikus hangulatképek sorozata Főalakja, Józsiás, a fiatal író és az öreg ügyvéd Szomjas Guszti Minden fejezet a régi Pest egy-egy negyedének egyszerre impresszionista és realista rajza Az egészet áthatja egy szomorú mesedallam Józsiás szerelmi kalandjai tragikomikusak: boldogtalanságát nők okozzák majd szerelme Áldáska mellett inkább unalmat talál egy újság szerkesztőségében mint életet

Asszonyságok díja Krúdy legfurcsább regénye Szinte posztmodern stílusú (több olvasata is lehetséges) Már az első mondat megadja a mű lírai realista dallamát A regény főalakja Czifra János temetésrendező aki egy nap saját álmával (megállapodott mesterember) találkozik Az álom ezután végigkíséri a Ferencváros tájain Az olykor bizarr históriát nem a cselekmény hanem inkább az író hosszú káprázatos körmondatai teszik nagy művé Az arab mesék elbeszélésmódját utánozza amit több történetszál fűzi össze A legjelentősebb történetszálban egy szülés előtt álló leányanya, Natália sorsának alakulását láthatjuk. A szerencsétlen nő belehal a szülésbe. Az árva gyermekét a temetésrendező fogadja örökbe

1878 - 1933

Köszi a figyelmet!