„Fényesebb a láncnál a kard …”

TÜNDÖKLŐ CSILLAGUNK BUDAVÁR VISSZAVÉTELE 1849

BEVEZETÉS A dicsőséges tavaszi hadjárat megkoronázása Buda bevétele 1849 májusában 17 napig tartott Buda ostroma, végül május 21-én 4 órás küzdelemben felszabadult a főváros A nemzet diadalmámorban úszott Budavár régóta nemzeti létünk, függetlenségünk, nemzeti öntudatunk megtestesítője

PROBLÉMAFELVETÉS Történetírásunk egyik kedvelt vitatémája : mi lett volna, ha nem Budát támadjuk? Buda bevételének ellenzői a vár ostromát elpocsékolt időnek tartják, szerintük: katonailag nem volt létkérdés eljátszottuk a helyzeti előnyt nem csikartuk ki a döntő győzelmet módot adtunk az ellenségnek, hogy rendezze sorait ha elfoglaljuk Bécset, minden másként alakul Rossz döntés volt-e Buda ostroma? Igazuk van-e azoknak, akik azt állítják, hogy Bécs bevétele számunkra sikeresen dönthette volna el a szabadságharc sorsát?

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 1833 Münchengrätz osztrák-porosz-orosz titkos szerződés:kölcsönös segítség forradalom esetén 1849. márc. 23. Novara:osztrák győzelem, olasz konfliktus veszélye elhárul 1849.ápr. 13. porosz konfliktus veszélye elhárul 1849.ápr.21. osztrák kormány cári segítséget kér 1849 máj. 1. a császár is segítséget kér 1849.máj.9. a cár kiáltványban közli: fegyveres segítséget ad az osztrákoknak I. Miklós I. Ferenc József

HAZAI ELŐZMÉNYEK 1848. dec.2. V. Ferdinándot lemondatják, a 19 éves Ferenc József lesz a császár, aki Magyarországnak törvényesen nem uralkodója, és akinek birodalmát szétszakadással fenyegetik a forradalmak 1849.febr.26-27. kápolnai vesztes csata 1849. márc. 4. olmützi alkotmány Magyarország feldarabolása, beolvasztása a birodalomba Hatására Kossuth dönt: az első komoly katonai győzelem után kimondatja az országgyűléssel a trónfosztást 1849.ápr.2.–ápr.26. tavaszi hadjárat sikerei 1849.ápr.14. Debrecen Habsburg-ház trónfosztása, függetlenség kikiáltása 1849. ápr. 26. komáromi győzelem

HOGYAN TOVÁBB? 1849.máj. 28. komáromi haditanács BÉCS BUDA nyugati offenzíva folytatása eddigi sikerek kihasználása Bayer József Görgei Artúr főváros felszabadítása a függetlenség szimbóluma Kossuth Lajos Klapka György döntés : Buda Kossuth

MIÉRT BUDA? KATONAI OKOK osztrák erőfölény súlyos lőszerhiány sereg kifáradása sorainak feltöltése megismétlődhet a schwechati vereség nincs tétlen veszteglés a sereg hátában nincs számottevő ellenség a közelben lévő Jellasics szándékait nem tudni fősereg a Buda mellett hagyott erők nélkül gyenge 200 km-rel rövidebb utánpótlási útvonal gyors siker reménye: 8 nap alatt bevehető a vár a Budán felhalmozott hadikészlet megszerzése a trónfosztás híre megosztja a tisztikart dunai hajózás biztonságossá tétele

MIÉRT BUDA? POLITIKAI OKOK Kossuth kezdettől Buda visszavételét akarja független országnak szabad főváros kell Nyomatékot ad a Függetlenségi Nyilatkozat betűjének Kossuth az ország függetlenségének nemzetközi elismerését reméli visszaköltözhetnek Debrecenből az országgyűlés, a kormány és a kormányhivatalok közvélemény elvárása Kossuth és Görgei közti jó viszony megőrzése (Klapka)

A DÖNTÉS A hadvezetés elsősorban katonai okok miatt döntött Budavár ostroma mellett, és ez egybevágott a politikai vezetés céljaival.

A FELDUNAI HADSEREG Komáromi csata: Görgei a huszárok élén Sikeres, csatákban edződött, kiváló harci értékű sereg, amely tűzbe megy vezéréért. Fővezér: Görgei Artúr Buda ostromakor az I-II-III. és a VII. hadtestből áll.

GÖRGEI ARTÚR „A SZENT ÁRULÓ" A 19. sz. legnagyobb magyar hadvezére Vegyésztudós katonatiszt 31 évesen, néhány hónap alatt villámgyors katonai karriert fut be Döntéseiben józan, megfontolt Kiválóan ért a katonák nyelvén (csitít és lázít, ha kell) Kossuth mellett a szabadságharc meghatározó egyénisége Utolsó katonai feladata a reménytelenné vált küzdelem feladása Ezért igaztalanul árulóvá kiáltják ki, és a bukás minden felelősségét rá hárítják. Rehabilitálása napjaink feladata Három arckép

I. HADTEST II. HADTEST NAGYSÁNDOR JÓZSEF AULICH LAJOS Korábbi parancsnok: Klapka György 8199 gyalogos 1322 huszár 35 löveg 7540 gyalogos 1600 huszár 48 löveg Aulich Nagysándor Klapka

III. HADTEST KNÉZICH KÁROLY Korábbi parancsnok: Damjanich János Ideiglenes parancsnok: Leiningen-Westerburg Károly 6700 gyalogos 1500 huszár 43 löveg Knézich Damjanich Leiningen-Westerburg

VII. HADTEST KMETY GYÖRGY 3350 gyalogos 700 huszár 16 löveg Kmety

BUDA KÖNNYŰ GYŐZELMET ÍGÉR Téves információk a várról: katonai felderítés hibája nem tudnak a vár megerősítéséről közvetlen roham előkészítő ágyúzással sikert hoz várvédők ellátása nem megfelelő ezért elkeseredettek olaszok, lengyelek készek a megadásra Reménytelen helyzet: hatszoros magyar túlerő,nincs külső segítség Nem számolnak Hentzi képességeivel, hűségével Feltételezik a vár feladását vagy gyors bevételét: 8 nap

BUDAVÁR A 167 m magas Várhegy fennsíkján húzódik 1,5 km hosszú, 400 m széles Kapui: É:Bécsi kapu, K:Vízi kapu, D:Várkapu, NY:Fehérvári kapu A 13. sz. óta van fontos szerepe az ország irányításában A török elleni 1686-os ostromakor sem számít modernnek, 1848-ra végképp elavult De:kedvező védelmi pozíciókat rejt magában 1849-ben 12. ostromának néz elébe

BUDAVÁR

A VÁRHEGY ÉS KÖRNYÉKE

BUDAVÁR ALAPRAJZA

xxxx

xxxx

A VÁR FOGYATÉKOSSÁGAI nincs kútja (saját,önálló vízellátása) külső vízellátása igen sebezhetővé teszi elővédművek nincsenek várfalak, bástyák megerősítésre szorulnak környező hegyekről tökéletesen belőhető DE: jó kezekben jól védhető ( lásd korábbi ostromok!)

BUDA OSZTRÁK KÉZEN 1849. jan. 5. Windischgrätz bevonul Budára Henrik Hentzit kinevezi várparancsnoknak, megbízza a várerődítés munkálataival 1849. ápr. 14. Windischgrätz elhagyja Budát Windischgratz

BUDA OSZTRÁK KÉZEN 1849.ápr.15-19. várúr Jellasics: a védelmi rendszer felrobbantására, a hadianyag Eszékre küldésére utasítja Hentzit 1849.ápr.20. Welden Hentzire bízza a vár védelmét Jellasics Welden

WELDEN UTASÍTÁSA HENTZINEK Akadályozza meg a magyar átkelést a Dunán Pestet csak akkor bombázza, ha az ellenség a Duna bal partjáról lövetné a várat, vagy ha a lakosság felkelése egyértelműen a vár ellen irányulna. Pest klasszicista Dunasor

HENRICH HENTZI VON ARTHURM ideális várparancsnok: magyarellenes forradalomellenes kiváló műszaki szakember nagy tapasztalata van mindhalálig hű Budát rövid idő alatt megerősíti szívósan, leleményesen védekezik reménytelen helyzetben (hatszoros túlerő) 17 napig ellenáll a magyarok csak a holttestén át vonulhattak be Budára Welden áldozatként dobja a magyaroknak elismerésre méltó ellenfél Hentzi

HENTZI ERŐDÍTÉSI MUNKÁLATAI Bástyákat, falakat kijavíttatta, megerősíttette: vár 2-3 sor palizáddal elkerítve,sáncolva bástyák új réteggel megerősítve várkör futóárokkal övezve Vízmű erősítésére cölöpvédművet építtetett, melyet összeköttetett a Lánchíd budai hídfőjével. Várfalakra 85 majd 92 ágyút telepíttetett.

VÁRVÉDŐK Létszám: 4914 fő (jelentős haderő) Várparancsnok: Henrich Hentzi Helyettese: Alois Allnoch Erődítés:Carl Trattnem Tüzérség telepítése: Joseph Dietrich Létszám: 4914 fő (jelentős haderő) Csapatok: gyalogság (4 zászlóalj), lovasság (293 ló), komoly tüzérség (92 ágyú), utászok Katonák: olaszok, lengyelek, horvátok,osztrákok

FOGALMAK SEREGRÉSZEK ZÁSZLÓALJ (4-6 század) SZÁZAD HADTEST (3-5 hadosztály) HADOSZTÁLY (2-4 ezred) EZRED (3-4 zászlóalj) ZÁSZLÓALJ (4-6 század) SZÁZAD (2-8 szakasz)

FOGALMAK Tábori ágyú: könnyen mozgatható,gyakran kocsira szerelt ágyúfajta,amely főleg csatában kapott szerepet. Nálunk a 3, 6, 12 fontos lövegeket használták. Ostromágyú: kis hatótávolsá-gú, nagy romboló erejű tűzfegyver, főleg ostromnál használatos. A honvédseregben a 18 és 24 fontosakat használták. Ostromágyú:

FOGALMAK Röppentyű: gyújtólövedék, a petárdához hasonlítható, ekkor még egzotikusnak számító tűzfegyver. Feladata az ellenséges objektum felgyújtása. Az aknavető és az irányítás nélküli rakéta ősének tekinthető. Font: a tömeg mérték- egysége, kb. fél kilo- gramm. Az ágyúkat nevezik meg azzal, hogy hány fontos go- lyó kilövésére képesek.

FOGALMAK Üteg: a tábori tüzérség alapegysége leszerelő üteg: saját ütegeit védő tüzérség, az ellenséges falat, ágyúkat, lövészeket célozza romboló üteg: támadó tüzérség, falak, kapuk, épületek,boltozatok robbantását végzi Palizád: cölöpvédmű, egy objektum cölöpökkel, árkokkal,sáncokkal való megerősítése Sánc: földből készült mesterséges fedezék a lövedékek felfogására, hatásának gyengítésére

AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK GÖRGEI HENTZINEK HENTZI GÖRGEINEK felszólítja, adja fel a várat (gúnyos) tisztességes hadifogságot ajánl ígéri, Pest felől nem támad felszólítja, mellőzze Pest és a Lánchíd lövetését fenyegeti: különben nincs kegyelem követ: Adalbert Steffan fogoly tiszt közli, a vár nem volt erősség, de ő azzá tette (gúnyos) ajánlatát visszautasítja: nincs feladás felszólítja,ne lövesse a várat fenyegeti Pest bombázásával , a Lánchíd felrobbantásával (azzal,amitől a magyarok a legjobban félnek)

BUDA SZOROS OSTROMGYŰRŰBEN 1849.máj.4. Zárt ostromgyűrű a vár körül: K: Víziváros −Kálvária-hegy VII. hadtest Kmety György É: Kálvária-hegy – Kis-Sváb-hegy III. hadtest Knézich Károly D: Kis-Sváb-hegy – Kis-Gellért-hegy I. hadtest Nagysándor József NY: Kis-Gellért-hegy – Duna II. hadtest Aulich Lajos Létszám: 31 277 fő – 137 ágyú Tábori ütegek telepítése a környező magaslatokra, a várhoz legközelebbi a 720 méterre levő Nyárs-hegyen telepített üteg 5 000 fős lovasság egy esetleges felmentő sereg ellen Főhadiszállás: Zugliget → Kálvária-hegy → Sváb-hegy

AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK GÖRGEI HENTZINEK HENTZI GÖRGEINEK felszólítja, adja fel a várat (gúnyos) tisztességes hadifogságot ajánl ígéri, Pest felől nem támad felszólítja, mellőzze Pest és a Lánchíd lövetését fenyegeti: különben nincs kegyelem követ: Adalbert Steffan fogoly tiszt közli, a vár nem volt erősség, de ő azzá tette (gúnyos) ajánlatát visszautasítja: nincs feladás felszólítja,ne lövesse a várat fenyegeti Pest bombázásával , a Lánchíd felrobbantásával (azzal,amitől a magyarok a legjobban félnek)

AMIKOR SZAVAK CSATÁZNAK

ROHAM „MENETBŐL” 1849.máj.4. „gyors kézcsapás” hevenyészett roham a vízvédmű ellen VII. hadtest Kmety heves ellentűz szemből, oldalról sok sebesült, halott vár lövetése a környező hegyekből tábori ágyúkkal sikertelen támadás elveszett a „gyors kézcsapás” esélye kiderült: alábecsülték a vár és a védők erejét szabályos ostromra kell felkészülni probléma: nincs ostromágyú, ostromtüzérség

ÉG PEST! ARCUL CSAPJÁK A NEMZETET 1849.máj.4. Hentzi válasza:Pest bombázása először az ostromot szemlélő tömegbe lövet majd Pest szembetűnő épületeit bombázza 2 óra alatt 316 ágyúlövés sok civil áldozat további bombázások: máj.9., 11., 13. közben nem figyel a tüzérség telepítésére a nyugati oldalon

cc

Lloyd palota és a Rakpiac

+ Vigadó

Képviselőház

Nemzeti Kaszinó

Angol Királyné fogadó cc

Német Színház

Magyar Színház

Redout cc

A szétlőtt Redout romjai cc

cc

VOLT, NINCS A PUSZTÍTÁS MÉRLEGE Nem volt ok a megtorlásra, katonailag is indokolatlan tett. Reformkori büszkeségünk, a pesti klasszicista Dunasor 32 palotája megsemmisült vagy romos Négy évtized építészeti remekei vesztek el: Pollack Mihály, Hild József, Ybl Miklós kiváló alkotásai Középületek: Lloyd-ház, Német Színház, Magyar Színház, Vigadó, Redout, lipótvárosi templom,Nemzeti Kaszinó, Angol Királyné fogadó,görög templom, képviselőház Magánépületek: Trattner-Károlyi ház

MIÉRT BOMBÁZZA HENTZI PESTET? Pestről lőhető a vár a vízmű birtoklása létkérdés osztrák módi lőni a civileket (Arad, Pozsony) Hentzi állítja, Pestről lőtték a vízművet magyarok tagadják Tény: a Gellérthegyről kilőtt néhány lövedék célt tévesztve a Lánchíd oszlopán megpattant és a vízműbe csapott be. Hentzinek ezt Pest felől kilőtt lövedékként jelentették.

MEGINT HOGYAN TOVÁBB? 1849. máj. 5. főhadiszállás haditanács döntés: várostrom nehéztüzérség kell Komáromból réstörő és leszerelő üteget kell telepíteni a Nyárs-hegyen rés helye a Fehérvári kapunál a védők figyelmét elvonni a munkálatokról: sötétedés után minden nap hadtestenként 4 század nyugtalanítsa az ellenséget a nehéztüzérség telepítését Psotta Móric irányítja

xxxx

NEHÉZTÜZÉRSÉG „RENDEL” 1849. máj.6. Görgei Komáromból, Guyon Richárdtól ostromágyúkat kér levélben Guyon bevádolja Görgeit Kossuthnál, hogy gyengíti Komárom védelmét Kossuth dörgedelme: Guyon azonnal engedelmeskedjék Máj.6. Guyon 4 db 24 és 1db 18 fontos ágyút és lőszert küld a Dunán az osztrák hadizsákmányból Máj. 8. az ágyúk megérkeznek Guyon Richárd

ÜTEGÁLLÁSOK KIÉPÍTÉSE 1849.máj. 5-14. Nyárs-hegy először a leszerelő üteg tüzelőállásait építették ki és telepítették,majd a nehéztüzérségét a látszattámadások és az előrelátó óvatosság ellenére is kilőtt a várvédelem 2 db 4 fontos ágyút a leszerelő üteg a tábori tüzérséget is védte máj.14. ütegállások készek

KITÖRÉS A VÁRBÓL 1849.máj. 11. Hentzi a Víziváros kórházaiban ápolt osztrákokat akarja menteni az első kitörés sikertelen, a második sikeres

OSTROMÁGYÚK BEVONTATÁSA 1849. máj. 15-16. éjjel az ostromágyúkat a kész ütegállásokba vontatják a lovak patáit ronggyal, szalmával burkolják, hogy ne csapjanak zajt figyelemelterelő támadásokkal kötik le az ellenséget

TÖRIK A RÉST 1849.máj.16-17. máj.16-án a réstörő üteg megkezdte az ostromtüzet folyamatosan lőtték a falat máj.17-re a Fehérvári kaputól délre rés keletkezett a királyi palota tetőszerkezete is kigyulladt, sok várbeli épület égett illetve romossá vált

ÉG BUDA!

xxxx ÉG A VÁRPALOTA!

ELSŐ ROHAM „PRÓBAÜZEM” 1849. máj. 17-18. éjjel felderítő roham, amely a rés járhatóságát, a legmegfelelőbb támadási pont meghatározását szolgálta kedvező esetben a vár elfoglalása a cél Sikertelen , de fontos információkat ad: rés magas és szűk helyenként a terep nehezen járható várkertnél rossz az előkészítés ostromlétrák rövidek az északi oldal 13 méter magas falaihoz sok áldozat a következő napokban kijavítják a hibákat

TÖMIK A RÉST 1849. máj. 18-20. Máj. 18. éjjel Hentzi próbálja betömetni a 18 méter széles rést, ám egy felhőszakadás mindent elmos Máj.19. a Fehérvári bástyán leszerelő üteget állíttat fel a magyar réstörő üteggel szemben Máj.20. a rés tetején 1,7 méter vastag rögtönzött mellvédet építtet, a rést pedig tűz alatt tartja az egyik bástyáról

DÖNTŐ ROHAM 1849. máj. 21. hajnali 3-kor általános roham (támadás minden oldalról) rohamjel a röppentyűk 6 lövése fő támadási irány: Ny Fehérvári kapu a rést Máriássy János egy önkéntes századdal támadja elsőként hajnali 4 órakor az első honvédek bejutnak Budára, 5 órára 9 zászlóalj van a várban, 6 órakor magyar zászlót lenget a szél fő célpontok: fegyvertár, Nándor-laktanya, Sándor-palota, nádori istállók a harc utcáról utcára folyt az olasz zászlóalj megadta magát Hentzi is elesik az utcai harcban a vár 7 órára a magyarok kezén van utoljára a Várpalotában harcolókat győzik le

HENTZI HALÁLA Hentzi a Víziváros felől várta a fő támadást, ezért ott harcolt a magyarok betörésekor a Szent György térre sietett egy zászlóaljjal, ahol hősiesen küzdött haslövést kapott a magyar katonák fel akarták koncolni, Leiningen-Westerburg mentette meg ettől a haldokló Hentzit Görgei is felkereste éjjel 1 órakor halt meg

cc

cc

HÁT ROBBANTSUK FEL A LÁNCHIDAT! Hentzi aláaknáztatta a Lánchíd budai hídfőjének bal oldali lánckamráját vészhelyzet esetén a még teljesen be sem fejezett hidat felrobbantották volna Hentzit halála megakadályozta tervében helyette Allnoch cselekedett: égő szivarját a puskaporos hordóba dobta a híd csak kisebb károkat szenvedett, rögtön a robbantás után járható volt Allnoch a robbanás áldozata lett

ÜNNEPLÉS Máj. 22. Görgei a hősöket kitüntette a katonai érdemrend III. osztályával Görgei altábornagyi előléptetést és I. osztályú katonai érdemrendet kapott az országgyűléstől és Kossuthtól, ezt az egész szabadságharc ideje alatt rajta kívül csak Bem József kapta meg Kossuth és Szemere köszönő levelet ír Görgeinek ünnepli egy ország, amely nemsokára árulóként gyűlöli

KATONAI SZÁMVETÉS VESZTESÉG NYERESÉG 370 halott 670 sebesült 4200 hadifogoly – 113 tiszt 4 elsőrendű hadosztályt veszítettek el az osztrákok 710 halott igen nagy mennyiségű hadianyag

ZSÁKMÁNYOLT HADIANYAG 85 felszerelt löveg – 29 azonnal használható 203 különböző méretű lövegcső 951 q lőpor 5 383 q salétrom 894 q kén 3 994 db kész ágyútöltet 4 227 különböző bomba és gránát 8 760 db különböző típusú katonai puska 2 829 db puskacső 7 288 db szurony 2 155 polgári puska Ilyen mennyiségű hadianyagot még soha nem zsákmányolt a honvédsereg.

JELENTŐSÉGE Egyike a legrövidebb és legsikeresebb ostromműveleteknek a szabadságharc idején Az egyetlen várharc, ahol ostrommal, nem kiéheztetéssel vettek be várat A zsákmány igen tekintélyes 1541 után először és utoljára foglalta vissza magyar hadsereg önerőből a várat

GYÜLEKEZŐ VIHARFELHŐK 1849. máj. 21. Varsó I. Ferenc József és I. Miklós megállapodása: a cár 200 000 katonát küld a szabadságharc leverésére és 80 000 fős tartalékot állít a határra a 19 éves Ferenc József kézcsókkal köszöni meg a segítséget A 180 000 fős osztrák és 200 000 fős orosz sereggel szemben a magyarok 170 000 fős sereget tudtak állítani Anglia: „Talán igazuk van, de végezzenek velük gyorsan.” (Palmerston angol külügyminiszter) I. Miklós I. Ferenc József (Botos Miklós)

AZ ALAMIZSNA Olasz karikatúra

FELELŐSSÉGELHÁRÍTÁS Az orosz beavatkozás hírére megindul a felelősségelhárítás mind Kossuth, mind Görgei, mind a kortársak részéről Görgei írja évtizedekkel később Buda ostromáról: „… mert Kossuth Lajos mindenáron akarta; Klapka György a legmelegebben pártolta, s e tettét csak akkor bánta meg, mikor már késő volt; Görgei Artúr pedig újonc tehetsége szerint kivitte.” Így állt elő a paradox helyzet: akkor és azóta is sokan keresik … egy győzelem felelősét!!!

ÖSSZEGZÉS Adott helyzetben az egyetlen reális döntés volt Buda ostroma: egy kényszerű hadműveleti szünet legcélszerűbb kihasználása. Tény viszont, hogy a megvalósítás során számtalan hibát követtünk el. Nem a hadműveleti irány végleges megváltoztatásáról volt szó, éppen annak előkészítése volt a cél. Az osztrák főerők megsemmisítése lehetett volna a legjobb megoldás a szabadságharc számára, ehhez azonban nem rendelkeztünk erőfölénnyel A cári beavatkozás már Buda ostroma előtt eldöntött kérdés volt, amely megpecsételte a szabadságharc sorsát.

KITEKINTÉS A szabadságharc leverése után a bécsi udvar a főváros népének megfélemlítésére a Gellért-hegyen katonai erődöt (Citadella) építtetett. 67 év múlva,1916. május 21-én halt meg Görgei. 1992 óta május 21. a magyar honvédelem napja

FILMANIMÁCIÓ HUNGARIAN HEROISM : Siege of Buda 1849 http://www.youtube.com/watch?v=gkIm02Ru8Mc

xxxx AKKOR…

…ÉS MOST

És gondozd híven...” (Reményik Sándor) „Egy lángot adok,ápold,add tovább És gondozd híven...” (Reményik Sándor) „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” (Reményik Sándor)

Köszönöm a figyelmet. Jó tanulást, jó versenyzést kívánok Köszönöm a figyelmet. Jó tanulást, jó versenyzést kívánok. Széder Ildikó