Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁJÉKOZTATÁS A SZAKMAI VIZSGARENDSZEREK KUTATÁSÁRÓL Dr. Hideg Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék Az FKA-KT 4/2006. sz. téma, Megvalósíthatósági.
Advertisements

Dunaújváros, A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÜGYE Hová tart a külföld? Áttekintés a külföldön megvalósult felsőoktatási minőségről Dr. Veress Gábor.
Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
MULTIMÉDIA és ELEKTRONIKUS TANULÁS I. (Oktatástechnológia) 4. konferencia.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
Emberi Erőforrás Menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
Könyvtári és Informatikai Szövetség
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
NCA - Önkéntes projektek tervezése és megvalósítása
Uni-LO - Promoting the EQF learning outcomes approach within European universities Az Európai Képesítése Keretrendszer és a tanulási eredmények Projekt.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Minőségirányítás a felsőoktatásban
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
A KÖZPONT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA. Szabvány Ismétlődő műszaki, gazdasági és más feladatok optimális megoldásának MINTÁJA.
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
Cseke Istvánné, Szilágyi Barnabás Nyíregyházi Főiskola Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1.
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Pedagógiai Értékelési Konferencia
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Ellenőrzés, visszacsatolás
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Emberi erőforrás menedzsment Munkakörök elemzése, tervezése
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Minőség menedzsment 6.előadás
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (ISO, TQM, HACCP)
LB felkészítő: március
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
Értékelési javaslat az LB tagjai számára Bernáth Lajos.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
© Veress, Záró konferencia június „Partnerközpontú önértékelési modell a foi humánerőforrásainak fejlesztéséért” Eredmények az EU ajánlások.
Program- és tananyagfejlesztés rendszertípus Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
A Nógrád TISZK nyomonkövetési és pályakövetési rendszer modelljének, ezen belül a partneri igény és elégedettség mérési rendszerének kidolgozása. Salgótarján.
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Az önkormányzati feladatellátást támogató informatikai infrastruktúra felülvizsgálata (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a.
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Az UNESCO programja UNESCO Information for All Program (IFAP, I4-all) Az ismeretterjesztés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében könyvtárosok,
11. Előadás Az emberi erőforrások fejlesztése. Az emberi erőforrások fejlesztése 1.Az alkalmazottak fejlesztése (development ) 2.Továbbképzés, betanítás.
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Dr. Veress Gábor egyetemi tanár.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár ENQA-ESG Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár © Veress 2013.02.

3. Kultúrák közötti és vallások közötti párbeszéd The Cultural Heritage and Academic Values of the European University and the Attractiveness of the Higher Education Area 3. Kultúrák közötti és vallások közötti párbeszéd „az egyetemek egyetlen és teljes célja az interkommunikáció” (H. Newman) 4. Tudományos kutatás és etikai felelősség „ Az európai egyetemek virágkora attól a képességtől fog függeni, hogy a kutatásaikba és képzési programjaikba hogyan tudják visszaállítani az etikai alapokat.” Reméljük, hogy elkerülhető lesz: „mindennek tudjuk az árát és semminek az értékét” © Veress 2013.02.

Leuven-i Nyilatkozat „Ismét kinyilvánítjuk teljes elköteleződésünket az Európai Felsőoktatási Térség céljai mellett, vagyis egy olyan térség mellett, amelyben a felsőoktatás a köz felelőssége, és ahol céljaik és küldetéseik sokszínűsége révén a felsőoktatási intézmények képesek reagálni a társadalom szélesebb értelemben vett szükségleteire.” © Veress 2013.02.

A FELSŐOKTATÁS FŐ CÉLJAI Londoni Kommüniké, 2007 felkészítés a munkaerőpiacra felkészítés az életre a demokratikus társadalomban részt vevő aktív állampolgárokként személyes önmegvalósítás széleskörű, korszerű tudásbázis fejlesztése és fenntartása © Veress 2013.02.

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA (ENQA-ESG 1) 1.1. Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására, 1.2. Képzési programok indítása, követése, rendszeres belső értékelés 1.3. A hallgatói teljesítmények értékelése 1.4. Az oktatói minőség biztosítása 1.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások. 1.6. Belső információs rendszer 1.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása. © Veress 2013.02.

1. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI A képzési programok minőségbiztosítási rendszere a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika) szándékok eszközök megvalósítás módja a minőségbiztosítás eljárásrendszere felelősség és hatáskör oktatás és kutatás kapcsolata a hallgatók bevonása a célok megvalósításának figyelemmel kísérésének felülvizsgálatának eljárásrendje © Veress 2013.02.

a végzettekkel szembeni igények meghatározása 2. A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA 2/1.A képzési programok tervezése és felügyelete a végzettekkel szembeni igények meghatározása előrebecslés és beválás alapján a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján a képzési program meghatározása a képesítési követelmények alapján © Veress 2013.02.

a képzési programok engedélyezési eljárása 2. A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA 2./2. A képzési programok minőségbiztosítása a képzési programok engedélyezési eljárása a hallgatók előrehaladásának követése szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől szabályozott időszakos felülvizsgálat © Veress 2013.02.

3. A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE képességének, képzettségének, teljesítményének felmérésére, értékelésére (assessment) szolgáló módszerek (osztályozás, tesztek, stb.) A hallgatók felmérésére szolgáló eljárások, módszerek a képzési program követésére alkalmasak a képesítési követelmények teljesülésének követésére alkalmasak szakszerűek következetesen alkalmazottak szabályzatokban rögzítettek közzétettek. © Veress 2013.02.

4. AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA A hallgatók oktatásában résztvevők minősítettek és kompetensek teljes mértékben ismerik és értik az oktatott tárgyat a tudás átadására képességgel és tapasztalattal rendelkeznek a hatékony hallgatói megértésre képességgel rendelkeznek a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz hozzáférhessenek Az oktatók minőségének biztosítása érdekében alkalmas felvételi és kinevezési eljárások továbbképzési lehetőségek megbecsülés a gyenge oktatók fejlődésére lehetőség vagy felmentés © Veress 2013.02.

5. A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A hallgatók tanulásának támogatására hozzáférhető erőforrások: megfelelőek és rendelkezésre állnak minden felkínált program számára Ennek érdekében eljárásrend az erőforrások könyvtárak informatikai eszközök tutorok, tanácsadók stb. tervezésére, figyelemmel kísérésére, felülvizsgálatára és a szolgáltatások tökéletesítésére. © Veress 2013.02.

6. INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE Biztosítani kell a képzési programok hatékony menedzseléséhez szükséges releváns információk gyűjtését elemzését és használatát. Az információs rendszernek tartalmaznia kell legalább a hallgatók előmenetele és boldogulási aránya a végzettek elhelyezkedhetősége a hallgatók programokra vonatkozó elégedettsége az oktatók hatékonysága a hozzáférhető erőforrások és költségeik kulcs teljesítménymutatók, stb. © Veress 2013.02.

7. A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA A felkínált programokra vonatkozó részrehajlás nélküli, tényszerű, naprakész információk szabályozott közzététele. Célja „a fogyasztóvédelem,” a közérdekű adatok nyilvánossága. © Veress 2013.02.

A SZOLGÁLTATÁS MINT IGÉNYKIELÉGÍTÉS © Veress 2013.02.

© Veress 2013.02.

A KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK LÉNYEGE A lényeget jól tükrözi az ENQA –ESG: a képzési programok (1.2), a kapcsolódó hallgatói felmérések (1.3.), az oktatók minőségbiztosítása (1.4.) és a tanulás-támogatás (1.5.) minőségbiztosítási rendszere (1.1) megfelelő információs rendszerrel (1.6.) a közvéleményt tájékoztatva (1.7.) (a kutatás minőségbiztosítása?) © Veress 2013.02.

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ENQA-ESG 1 ÉS ISO 9001/9004 1.1 minőségpolitika és minőségügyi eljárások (4,5) a minőség folytonos tökélesítése (8.2, 8.4, 8.5) a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának fejlesztése (4) 1.2 a képzési folyamatok (programok) szabályozottsága (7) 1.3 a hallgatók felmérése (megfelelőség-megállapítása) (!) (7.6 ?) 1.4 az oktatógárda minősítettsége, képessége (megfelelősége) (6.2) 1.5 erőforrások biztosítása a tanulást támogató folyamatokhoz (6) 1.6 a képzési folyamatokhoz szükséges információk biztosítása (8.2) (1.7 a közvélemény tájékoztatása) Megjegyzés: zárójelben az ISO 9004 fejezetek © Veress 2013.02.