A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései Balogh Gyula OOIH központvezető

1. „Oktatás és képzés 2020” 2. PISA 2009 3 1. „Oktatás és képzés 2020” 2. PISA 2009 3. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai 4. A fenntartható inklúzív-adaptív nevelés-oktatás 5. aktualitások

„Oktatás és képzés 2020”

Öt referenciaérték 1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%) 2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)

Referenciaértékek 3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%) 4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%) 5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%)

A PISA 2009-es vizsgálat eredményei

PISA 2009 I. Nem jobbak a teljesítmények azokban az országokban, amelyekben az iskolák versengenek a tanulókért. Azokban az országokban, ahol többen járnak óvodába jobbak, az eredmények. Azokban az országokban, ahol többet költenek iskola előtti nevelésre, jobbak az eredmények. Azokban az iskolarendszerekben, ahol gyakori a másik iskolába való áthelyezés, ott mind a teljesítmény, mind a méltányosság mutatói rosszabbak.

PISA 2009 II. Azokban az országokban, ahol a gyerekek különböző típusú iskolákban tanulnak, a teljesítményük, képességeik szerint elkülönítve, alacsonyabb az iskolarendszer összteljesítménye. Azok az iskolarendszerek, illetve azok az iskolák, amelyekben több tanuló ismétel évet, összességében alacsonyabb teljesítményt nyújtanak. Sikeresebbek azok az iskolarendszerek, amelyek egyenlő tanulási esélyt biztosítanak minden tanuló számára, függetlenül azok társadalmi, gazdasági státuszától.

Az IPR alkalmazásának tapasztalatai

Az IPR eddigi eredményeinek továbbvitele, megtartása, kiterjesztése. a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól tanulás kiteljesedése, a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása, a módszertani kultúra megújítása a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos, dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés területén.

az IPR deformitásainak és hiányosságainak felszámolása A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhek csökkentése; a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása; a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása; az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.

A fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatás

Pedagóguskompetenciák Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok szakmai felkészültsége megerősödjön, határozottabban vegyenek részt az egyéni és csoportos tanulói képességfejlesztésben. A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól definiált, értékelvű célokra alapozott program alapján, hatékonyan vezetett szervezet.

Pedagógiai környezet inkluzív-adaptív szakember-képzés; speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató szakemberek, pedagógusok felkészítése; osztályfőnöki képességfejlesztés; megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer, releváns civil partnerségek biztosítása.

Önálló életvitel oktatása az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés, az egyénre szabott értékelés, a szociális kapcsolatépítési képességek fejlesztése. Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.

Preferált pedagógiai módszerek 1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása. 2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése. 3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,

Fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatási modell: FENNTARTHATÓSÁG az intézményműködtetés és intézményvezetés, az egyéb jóléti szolgáltatások fenntartható rendszereinek és szokásainak kialakítása, integrálása, BEFOGADÁS inkluzív társadalmi és pedagógiai nézőpont, ALKALMAZKODÁS megelőzés, millieu-terápia, reszocializáció.

Aktualitások 1753 nyertes tagintézmény Óvodai tagintézmény: 731 db Iskolai tagintézmény: 1022 db 86 511 gyermek/tanuló 16 000 pedagógus

Intézményi önértékelés 2011. Június 30-ig kell elkészíteni Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Balogh. gyula@educatio. hu www Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Balogh.gyula@educatio.hu www.sulinet/ooih