Jeruzsálem korai története Sion hegy, Jeruzsálem
Ókori Kánaán Kr.e. 1700-1386 Amenhotep fáraó uralkodott Egyiptom és Kánaán területén. III. Ramszesz fáraó kényszerítette a filiszteusokat, hogy betelepüljenek Kánaánba. A zsidó nép egyik pátriárkája (ősatyja) Jákob volt. Kr. e. 1750-ben a 12 zsidó törzs Mezopotámiából Egyiptomba ment.
Mózes Kr. e.1250-ben a zsidók Mózes vezetésével kivonultak (elszöktek) Egyiptomból és 40 éven keresztül a sivatagban éltek. A Sínai hegy volt az a hely, ahol Mózes megkapta Istentől a Tízparancsolatot.
Kánaán elfoglalása Mózes kijelölte Józsuét és Kálebet, hogy ők legyenek a katonai vezetők. Józsué és az izraeliták legyőzték a Kánaánban élő filiszteusokat. Később Saul Izráel első felkent királya lett Kr.e. 1020-1000 között. Aztán Dávid (Kr.e. 1000-961), aki legyőzte Góliátot, lett a király. Elfoglalta Jeruzsálemet is. A Frigyládát átszállíttatta Jeruzsálembe.
Izraeli királyság Izráel királysága Dávid uralkodása alatt élte aranykorát. Izráelnek ekkor volt a legnagyobb a területe. Az akkori Izráel területe nagyobb volt, mint a mai országé. Magában foglalta a mai Libanon, Szíria, Jordánia és Egyiptom egyes területeit.
Megépült az első templom Salamon király (Kr. e. 961-922), Dávid második fia, megépítette az első templomot a Sion hegyén, Jeruzsálemben. Kr. e. 970-re Jeruzsálem egy nagyon erős város lett. A templom, ahol a Frigyládát elhelyezték, Isten (Jahve) háza lett a zsidók számára. Salamon halála után Izráel két részre szakadt, Izráelre és Júdeára. Ezalatt az idő alatt Izaiás próféta megjövendölte, hogy a Messiás el fog jönni a Földre, hogy megváltsa az emberiséget.
II. Nabukodonozor lerombolja Jeruzsálemet A Babilóniaiak Mardukot imádták. II. Nabukodonozor, Babilon királya, legyőzte Aszíriát és Egyiptomot Kr.e. 605-ben. 43 éves uralkodása alatt II. Nabukodonozor kiterjesztette királyságát azzal, hogy jelentős területeket hódított meg Délnyugat-Ázsiából. Elfoglalta Jeruzsálemet, a foglyul ejtett zsidókat Babilóniába vitte (babiloni fogság). Lerombolta Salamon templomát és a Frigyláda is odalett. Később még több lakost deportáltak és Jeruzsálem elnéptelenedett (puszta földdé vált).
Ezékiel, a próféta Ezékiel próféta úgy gondolta, hogy Jahve (Isten egyik neve) a zsidó nép megbüntetésére használta a Babiloni Birodalmat. Kr. e. 592-ben Ezékiel látomást látott az „Új Jeruzsálemről”. Ezékiel azt hirdette, hogy Jeruzsálem Jahve szent földje. Évek múlva egyes zsidók kezdtek visszatérni. Mások úgy gondolták, hogy Isten mindenhol jelen van és nem mentek vissza. KÖzben egy indiai herceg, Sziddhárta Gautama (Kr.e. 563-483), akit mi Buddha néven ismerünk, rájött, hogy meditáció révén elérhetjük a megvilágosodást (a Nirvánát).
Nagy Sándor (Kr.e. 356-323) Nagy Sándor, makedón király csapataival elfoglalta a görög városállamokat, Egyiptomot és a Perzsa birodalmat, uralkodva a civilizált világ nagyrészén. Kr. e. 323-ban 33 éves korában hirtelen meghalt. Kiváló hadvezér ésstratéga volt, ám zsenialitása vegyült önzésével és kegyetlenségével.
III. Antiokhosz (Kr.e. 223 – 190) betiltotta a judaizmus gyakorlását Az ő nevéhez kapcsolódik az első vallásüldözés, a sabbát (szombat) és a templomi gyülekezetek megtiltása. Jeruzsálem új neve Antiókhia lett. Sok zsidó bújdosott el ismét. Az egyik nagy zsidó hadvezér, Makkabeus Júdás 3 évvel később visszafoglalta Jeruzsálemet. Megtisztította és újravatta a templomot. Erre emlékeznek a hanuka (felszentelés) ünnepével.
Heródes király (Kr. e. 37-4) Heródes, Júdea rómaiak által kinevezett királya, Máté evangéliuma 2:16 szerint megpróbálta a csecsemő Jézust megöletni, mivel megparancsolta, hogy az összes 2 évesnél fiatalabb fiúgyermeket gyilkolják meg Betlehemben. Jeruzsálemben templomot, palotát és erődöt építtetett (Antonia). A hellenizmus előmozdítója volt.
Jézus Krisztus Miután Keresztelő Szent János megkeresztelte a Jordán folyóban, Jézus 3 éven keresztül hirdette az igét. Ezalatt az idő alatt Jézus Krisztus bejárta Júdeát és Galileát. Szolgálata végén Jeruzsálembe ment, ahol keresztre feszítették.