A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére
Advertisements

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
25 ÉV A TEHETSÉGEK SZOLGÁLATÁBAN MAGYAR TEHETSÉGGONDOZÓ TÁRSASÁG KONFERENCIÁJA PÉCS SZEPTEMBER KORMOS DÉNES A NEMZETI TEHETSÉGÜGYI KOORDINÁCIÓS.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Magyar Kerékpárosklub Hungarian Cyclists’ Club (HCC)‏ László János, elnök.
Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége. • Székhely: Zalaegerszeg • Alapítás éve: • Tagok: civil szervezetek, alapítványok, klubok • Fő tevékenység:
Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében
Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése
Az atipikus foglalkoztatás Németországban Dr. Hartmut Seifert Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Alapítvány Budapest,
Szakszervezet és az Üzemi Tanács
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Fiatalok Lendületben Program Előzmények: Fiatalok Európáért, Ifjúság Program Időtartam: Költségvetés: € – 2,5.
A Multinacionális Társaságcsoportok hatása az érdekvédelemre Magyarországon.
Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest ELTE Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központ ELTE Innovációs nap 2013.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Michael Wolters, Abt. Internationales.Europa 1 Szociális párbeszéd Németország vegyiparában Budapest, november 27.
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
 2002 október – december  Post szeptember 11-i kampány  Cél: bemutatni az amerikai muzulmánok boldog életét, meggyőzni a világot, hogy ne utálják az.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
Public Relations eszközök az egészségügyi intézmények szolgálatában
A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
Összehasonlító gazdaságtan
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
A Magyar Távmunka Szövetség céljai, törekvései Dr. Horváth Elek elnök III. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
1 GÁZIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG Budapest,
Balatonszemes Június A villamos energia közszolgáltatási helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
Budapest, szeptember A villamos energia közszolgáltatás helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
A magyarországi gázszolgáltatás helyzete, jelene és jövője
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás Egy kísérleti projekt tapasztalatai Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért 2010.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
Feladataink az új Mt. és a vízi-közmű törvény tükrében Halasy Károly titkár.
Tagszervezeti munka erősítése
A víziközmű- szolgáltatás érdekvédelmi szemmel Halasy Károly.
A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok ” kérdőíves kutatásról
Európai Vegyipari Szociális Párbeszéd Bizottság Balatonszemes.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
A szakszervezetek és a válság Budapest,
Reinhard Reibsch az EMCEF volt főtitkára.  1. Fúziók/összeolvadások napirenden – országos és európai szinten  2. Európai szövetségek ágazati szinten.
. Negyedik Partner Közép-Dunántúli Foglalkoztatási Hálózat 4P KDFH Alapítva: Gere János
Adományozási kultúra az Európai Unióban Előadó: Dr. Talyigás Katalin.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1 TAGSZERVEZÉS – TAGLÉTSZÁM CSÖKKENÉS HATÁSAI.
A magyarországi és a villamosenergia-iparban működő szakszervezetek helyzete és kilátásai a szervezettség tükrében TÁMOP A-13/ Siófok,
Tisztességes munka és európai szociális párbeszéd Kihasználatlan jelen?
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
Érdekképviselet, képzés, távmunka Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, december 7.
RWE Power AG Lorsee/TR BudapestSEITE 1 „Szociális párbeszéd“ RWE Power AG Wolfgang Lorsee A Központi Üzemi Tanács elnökhelyettese.
A magyarországi és a villamosenergia-iparban működő szakszervezetek helyzete és kilátásai a szervezettség tükrében Tagtoborzás az EVDSZ – nél, ágazati.
Üzemi Tanács Általános ismertető
„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3.
1 TÁMOP A-13/ A TÁMOP A-13/1 „Társadalmi partnerek kapacitásfejlesztése a Konvergencia Régióban” Pénzügyi tájékoztató
1 TÁMOP A-13/ pályázat Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél- Dunántúli Régióban – Záró Konferencia.
BEVEZETÉS A KOLLEKTÍV MUNKAJOGBA
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A Közösségi Alapítványokról Lekeny Hajnal Kárpátok Nemzetközi Alapítvány
Megválasztottak — Mi lesz most?
A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE
Hellner Szelina, Kincses Gábor, Bartha Zsolt
Tagszervezeti munka erősítése
Előadás másolata:

A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.

Miről lesz szó? Miért szükséges a „megújítás”? Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) Magyarországi tünetek Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről Korábbi magyarországi megújítási kísérletek Toborzási módszertan – ITF kézikönyv Szervezési tapasztalatok megbeszélése

Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? Taglétszám – a csökkenő szak- szervezeti befolyás egyik összetevője Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) Társadalmi támoga-tottság, „public image” Szolidaritás mint érték Anyagi bázis, sztrájkalap Szolgáltatások Belső szervezet hatékonysága

Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok (állandó, ideiglenes) szerint

A taglétszám csökkenésének okai Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek Szerény érdekvédelemi eredmények Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya A poszt-szocialista átalakulás nehézségei Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés) Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

Szakszervezeti válságtünetek Folytonos csökkenés következményei Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!

USA, EU: „union revitalisation” modellek Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly) Klasszikus nyugati megoldások: Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) Szervezkedő, aktivista (USA, UK) Új célközönség keresése (EU) Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok Új struktúra, szervezeti megújulás Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás Funkcionális újítások: „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

Szolgáltató szakszervezeti modell Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások Internetes hozzáférés, marketing Svédország: „interface unionism” Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) Aktivisták bevonása vállalati szinten Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)

Szervezkedő, aktivista modell Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás UK: TUC Organising Academy A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása, a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása Országonként eltérő célok és stratégiák: Belső (ahol már van szakszervezet) Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés, külső támogatók Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni

Új célcsoportok szervezése Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás útjainak segítése”) Munkanélküliek (Ghent, Írország) Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok Kis és közepes vállalatok munkavállalói Önfoglalkoztatók Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kisvállalkozói kölcsön

Mozgalmi-közösségi aktivitás Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás) Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás) Tagszervezés (itt nem elsődleges cél) Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös ) Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges ellenszenve De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől

Mozgalmi, politikai aktivitás Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban USA: feketék mozgalmai EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata szakszervezetek) A szakszervezetek változó politikai orientációja Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz) Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) Új törekvések, politikai akciók: A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

Strukturális változások Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!) Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként méretgazdaságossági okok miatt EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC) Centralizáció, források központosítása (DGB) Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre Szétválás-kiválás-specializáció pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása Új független szakszervezetek alakítása

Funkcionális újítások „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK) Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV) (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a szervezésben (Lengyelország) Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás elnyeréséért (pl. tömegközlekedés) Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de nehézségek a használati- és titokjogokkal)

Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép Forrás:Pedersini, Eurofound

Eurofound: módszerek és országok Szervezeti megközelítés Rétegszervezetek, bizottságok Nők, fiatalok, migránsok Arányos képviselet a vezetésben Programok fiataloknak Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) Információs kampányok Nemzetközi együttműködés Migránsok (MT-IT) Szervezéstechnika (US) Egyéni megközelítés Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) Fiatalok, iskolások N: kitelepülés nyári munkához Migránsok (GR, I, MT) Kiszervezett munkaválllaók Szakszervezeti network szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) laikus képviselők képzése (UK) Szolgáltatások Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak D: opt-out, F: profit-sharing

Jelentős országok közötti különbségek Szervezkedő szakszervezeti modell Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony Hagyományos érdekképviseleti modell Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

És Magyarországon?

Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)

Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint (KSH)

A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről Kapcsolt kérdőívek módszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október

Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I. (telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!

A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

A szakszervezeti szervezettség változásai Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A csökkenés okai

Szakszervezeti tagszervezés a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

Magyar szakszervezeti válságtünetek Tagtoborzás-szervezés gyenge Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése Országos és ágazati központok gyengesége Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre A helyi alku segítése? Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is) Helyi-regionális struktúra gyengesége Kismunkáltatók szervezése?

Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell Nincs igazi hagyománya Még az államszocializmusban sem igazán volt Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) Elvetélt kezdeményezések: 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány Létező szolgáltatások Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési felelősségbiztosítás A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással? „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál értékesebb juttatások, mint szervező erő Szervezés tartóssága? Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő-kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?

Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell? „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) Kampányok főként a 1990-es évek elején Suzuki, ÜT választások Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) Zöldmezős beruházások ? Új szerveződések külföldi segítése Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában” Kis és közepes vállalatok szervezetlenek A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?

Megújulási kísérletek II. - mozgalmi, politikai aktivitás? Konföderációk pártkötődése Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ Deklarált semlegesség: Autonómok Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA Politikai szakszervezet ? Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű? De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások) Újabb próbálkozások: LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai kormánytámogatás. Hatása?

Megújulási kísérletek III. - strukturális változások? Vagyonfelélés és költségcsökkentés Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek) Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ Konföderációk közötti megosztottság erősödése

Újabb megújulási kísérletek (2010-)? Hogyan értékeljük? VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció) Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi Közmédia szakszervezeteinek akciói Magyar Szolidaritás mozgalom Közszféra szakszervezetinek demonstrációja „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) Az új Mt. hatása a szakszervezetekre Más megújulási kísérlet ???