A szakszervezetek megújításának kísérletei, szervezési, toborzási módszertan Neumann László SZEFIT, Szeged, 2013.04. 20.
Miről lesz szó? Miért szükséges a „megújítás”? Megújítási („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) Magyarországi tünetek Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről Korábbi magyarországi megújítási kísérletek Toborzási módszertan – ITF kézikönyv Szervezési tapasztalatok megbeszélése
Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? Taglétszám – a csökkenő szak- szervezeti befolyás egyik összetevője Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) Társadalmi támoga-tottság, „public image” Szolidaritás mint érték Anyagi bázis, sztrájkalap Szolgáltatások Belső szervezet hatékonysága
Országonkénti szakszervezeti szervezettség korcsoportok és munkaszerződés típusok (állandó, ideiglenes) szerint
A taglétszám csökkenésének okai Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek Szerény érdekvédelemi eredmények Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya A poszt-szocialista átalakulás nehézségei Élő szakszervezeti hagyományok nélkül (Megújítás helyett építkezés) Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája
Szakszervezeti válságtünetek Folytonos csökkenés következményei Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya Magasabb szervezettség a korábban „védett” terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző Csökkenő alkuerő, kisebb lobbyerő, alacsonyabb kollektív szerződéses lefedettség Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. Pótlás állami/EU forrásból? A szakszervezet mint közjószág? A közfinanszírozás átláthatatlanságából származó újabb problémák!
USA, EU: „union revitalisation” modellek Tág definíció: nagyon különböző kísérletek a hanyatlás visszafordítására (Frege-Kelly) Klasszikus nyugati megoldások: Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) Szervezkedő, aktivista (USA, UK) Új célközönség keresése (EU) Társadalmi mozgalom, összefogás civilekkel Politikai aktivitás, nemzetközi kapcsolatok Új struktúra, szervezeti megújulás Centralizáció, szeparatizmus, összeolvadás Funkcionális újítások: „Partnership” megállapodások, alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához
Szolgáltató szakszervezeti modell Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások Internetes hozzáférés, marketing Svédország: „interface unionism” Tagság közvetlen bevonása, az egyéni igények felmérése Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) Aktivisták bevonása vállalati szinten Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között De: Nagy-Britannia: TUC korábban elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt Ugyanakkor a Blair kormány óta a szakszervezetek részt vesznek a munkahelyi képzésben (képzési felelős a munkahelyen, országos Union Learning Fund)
Szervezkedő, aktivista modell Az „üzleti szakszervezet” (business unionism) modell és annak kudarca (USA). Csúcsszintű szakszervezet-politikává vált USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás UK: TUC Organising Academy A szervezés mellett fontos cél a tagság mobilizálása/bevonása, a szakszervezet mozgalmi jellegének visszaállítása Országonként eltérő célok és stratégiák: Belső (ahol már van szakszervezet) Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképviselet Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés, külső támogatók Tanulság: az össz-taglétszám nem nőtt (USA) - nem elég szervezni
Új célcsoportok szervezése Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka Belgium, Németország, Svédország („a munkába állás útjainak segítése”) Munkanélküliek (Ghent, Írország) Etnikai-kisebbségi csoportok, migránsok Kis és közepes vállalatok munkavállalói Önfoglalkoztatók Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kisvállalkozói kölcsön
Mozgalmi-közösségi aktivitás Kapcsolódás a helyi politikai – mozgalmi - civil akciókhoz Szerepe a Harmadik Világ országaiban különösen jelentős A fejlett országokban: civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) Anglia: etnikai kisebbségek és migránsok közösségei („community unionism”, jelszó: tanulás és befogadás) Munkahelyi szervezet: munkajog és minimálbér betartatása Szolgáltatások nyújtása (nyelvi és szakmai képzés, finanszírozás) Tagszervezés (itt nem elsődleges cél) Kisebbségek elfogadtatása a nyilvánossággal (civilekkel közös ) Kapcsolódás a civil mozgalmakhoz, helyi informális hálózatokra alapuló építkezés, hálózatszervezés a lényege Nehézség: hagyományos szakszervezeti tagság esetleges ellenszenve De Angliában háttértámogatás a kormánytól és a közvéleménytől
Mozgalmi, politikai aktivitás Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel az országos demokratikus politikai mozgalmakban USA: feketék mozgalmai EU: jóléti állam kiépülése (szociáldemokrata szakszervezetek) A szakszervezetek változó politikai orientációja Plurális struktúra pártkötődéssel (francia, olasz) Kelet-Európa: pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) Új törekvések, politikai akciók: A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum
Strukturális változások Szakszervezeti egyesülések (fő trend a fúzió nehézségei ellenére!) Ma: csökkenő létszám, források, fúzió főként méretgazdaságossági okok miatt EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB Európai és globális szervezetek: (ICFTU+WCL=ITUC) Centralizáció, források központosítása (DGB) Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre Szétválás-kiválás-specializáció pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása Új független szakszervezetek alakítása
Funkcionális újítások „Partnership” megállapodások a szakszervezet és a menedzsment között (US, UK) Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) Munkahelyen kívüli szervezés, egyéni tagság alapján (KKV) (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, azok felhasználása a szervezésben (Lengyelország) Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia „Szokatlan” akciók a szimpátia/tömegtámogatás elnyeréséért (pl. tömegközlekedés) Ágazatközi és vertikális (alvállalkozói) kooperáció kiépítése „Internetes szakszervezet” (fiatalok szervezése, de nehézségek a használati- és titokjogokkal)
Szakszervezeti stratégiák összefoglalása – európai körkép Forrás:Pedersini, Eurofound
Eurofound: módszerek és országok Szervezeti megközelítés Rétegszervezetek, bizottságok Nők, fiatalok, migránsok Arányos képviselet a vezetésben Programok fiataloknak Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) Információs kampányok Nemzetközi együttműködés Migránsok (MT-IT) Szervezéstechnika (US) Egyéni megközelítés Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) Fiatalok, iskolások N: kitelepülés nyári munkához Migránsok (GR, I, MT) Kiszervezett munkaválllaók Szakszervezeti network szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) laikus képviselők képzése (UK) Szolgáltatások Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak D: opt-out, F: profit-sharing
Jelentős országok közötti különbségek Szervezkedő szakszervezeti modell Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött Tanulság a szervezkedő modell kudarca után (USA): több modell kombinációja, adaptációja célravezetőbb „Partnership”, ahol nincs ÜT, hagyományosan konfliktusos menedzsment-szakszervezet viszony Hagyományos érdekképviseleti modell Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját
És Magyarországon?
Szakszervezeti szervezettség ágazatonként (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)
Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint (KSH)
A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről Kapcsolt kérdőívek módszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október
Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I Munkahelyi érdekképviseleti jelenlét I. (telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére
Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)
Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között A kisebbségi csoportok szervezése nem jellemző a magyar szakszervezetekre!
A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint
A szakszervezeti szervezettség változásai Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A csökkenés okai
Szakszervezeti tagszervezés a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés Csupán a nem-szervezett telephelyek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól
Magyar szakszervezeti válságtünetek Tagtoborzás-szervezés gyenge Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése Országos és ágazati központok gyengesége Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre A helyi alku segítése? Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció (akár munkahelyi szinten is) Helyi-regionális struktúra gyengesége Kismunkáltatók szervezése?
Megújulási kísérletek I. - szolgáltató szakszervezeti modell Nincs igazi hagyománya Még az államszocializmusban sem igazán volt Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) Elvetélt kezdeményezések: 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány Létező szolgáltatások Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet Új fejlemény: „Jogpont”, új Mt. hatására kártérítési felelősségbiztosítás A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással? „Segélykassza” modell: a befizetett (alacsony) tagdíjnál értékesebb juttatások, mint szervező erő Szervezés tartóssága? Az új Mt. csökkenti a szakszervezeti forrásokat (munkaidő-kedvezmény megváltása), kevesebb jut szolgáltatásra, segélyre és a tagság felé „visszaforgatásra”. Elvész a szakszervezeti vonzerő?
Megújulási kísérletek: szervezkedő, aktivista modell? „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) Kampányok főként a 1990-es évek elején Suzuki, ÜT választások Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) Zöldmezős beruházások ? Új szerveződések külföldi segítése Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában” Kis és közepes vállalatok szervezetlenek A LIGA új kezdeményezése - felülről szervezésre?
Megújulási kísérletek II. - mozgalmi, politikai aktivitás? Konföderációk pártkötődése Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ Deklarált semlegesség: Autonómok Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF, LIGA Politikai szakszervezet ? Pártszimpátiáját tekintve vegyes tagság, nem népszerű? De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (NGTT, támogatások) Újabb próbálkozások: LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb.- eredménye a mai kormánytámogatás. Hatása?
Megújulási kísérletek III. - strukturális változások? Vagyonfelélés és költségcsökkentés Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) Ágazati egyesülési kísérletek (nehézkesek) Beolvadások (átcsábítások?) sikere-kudarca LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, EDDSZ Konföderációk közötti megosztottság erősödése
Újabb megújulási kísérletek (2010-)? Hogyan értékeljük? VDSZ akciók (magánnyugdíj-nyilatkozat, szociális konzultáció) Fegyveresek és tűzoltók demonstrációi Közmédia szakszervezeteinek akciói Magyar Szolidaritás mozgalom Közszféra szakszervezetinek demonstrációja „Be a szakszervezetekbe” (MSZOSZ) Az új Mt. hatása a szakszervezetekre Más megújulási kísérlet ???