A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

A világ regionális földrajza S 118, kedd 13.40–15.10 Összesen 12 alkalom 2 óra elmarad: intenzív hét (április 2.) és tavaszi szünet (április 23.) Tematika: Világgazdaság fogalma, térszerkezete Centrumtérségek: Észak-Amerika, Kelet-Ázsia Félperifériák és perifériák: Latin-Amerika, Iszlám Világ Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) 2

Felhasználható irodalom A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – http://jeney.web.elte.hu/15kulturregiokgazdfoldrajza.pdf Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93. 3

A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei 4

A világgazdaság kialakulása, szereplői Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor Több szereplős rendszer Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek 5

Világgazdaság fogalma Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Erőforrások hatékonyabb felhasználása Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is 6

Egyetemesség, de sokszínűség Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $ Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper 7

A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői 8

Wallerstein: centrum–periféria elmélet Vilgazd: szerves egészet alkot  meghatározott struktúra Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer A társadalmi–gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony Szélső pólusai: centrum és periféria Több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén Félperiféria: belső peremen Periféria: külső peremen 9

Centrum–Periféria Nem predesztináció Újratermelődő, de történelmileg változó formájú Már a vilgazd (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De: viszonyrendszer kiteljesedése csak később Történelem során több centrum süllyedt el (Egyiptom, Mezopotámia) Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) Vilgazd-i erőterek viszonya egymáshoz, a vilgazd térszerk-e: változó Leszakadás koronként más és más következményekkel Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó: azóta nagy jelentőségű Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő  aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség 10

Világ gazdaságföldrajzi tagolódása Klasszikus: 5 kontinens Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-vonal) vagy 3 egység 2: Észak és Dél vagy 3: Centrum, Félperiféria és Periféria Világgazdasági erőterek: 3 egység Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet 10 kultúrrégió Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia É- és Belső-Ázsia 11

A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója 12

Világgazdasági centrumtérségek alternatív elnevezései Első Világ Hidegháborús elnevezés  elavult: (főleg a Második Világ elavult) Gazdag Észak, Globális Észak W. Brandt német kancellár , 1980-as évek: Brandt-vonal Észak-Ázsia gazdag? Ausztrália északi? Triád Ausztrália helye? Magas jövedelmű országok (Világbank, IMF) Évente változó Fejlett világ 13

Centrumok hasonlóságai Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered Természeti és társadalmi törvények felismerése  új erők magukhoz ragadása  szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják 14

Világgazdasági centrumtérségek közötti különbségek szempontok Európa Kelet-Ázsia É-Amerika Ausztrália–Ó előzmények fejlett kultúrák elmaradott törzsi kultúrák görög–római előzmények többezer éves civilizációk gyarmatosító nagy földrajzi felfedezések, Ny-Eu elzárkózás (Kína: félgyarmat) brit gyarmat korai, ő is gyarmatosít (+ gazd-i) kései gazdasági erőtér Európa – Afrika Távol-Kelet Amerika Európa–Afr.  Távol-K. siker-ágazatok élelmiszerip. gépgy (autó) gyógyszerip. csúcstechnológiai ipar (szgép, félvezető, robot) korszerű IT alkalmazása bányászat, agrártermék 15

A Triád legfontosabb adatai Terület km2 Népesség fő GDP PPP GDP/fő Export US $ Import EU 4,3 mó VR7 490 mó VR3 14,82 bó VR1 32700 VR31 1,95 billió 1,69 billió VR2 USA 9,8 mó 310 mó VR4 14,66 bó 47200 VR10 1,29 billió 1,94 billió Japán 380 e VR60 130 mó VR11 4,31 bó 34000 VR28 0,76 billió 0,64 billió Kína 9,6 1300 mó 10,09 bó 7600 VR100 1,58 billió 1,33 billió 16

Világ legnagyobb árbevételű vállalatai (Fortune: Global500) Kelet-Ázsia élre tör, Észak-Amerika visszaszorul Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) 1956: 77% Am, 23% Eu  1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán 17