„HATÁRTALANUL” Királyok és fejedelmek útján Erdélyben Előkészítő óra – 2019 Készítette: Somlainé Lengyel Anna

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen, latinul Transsylvania) földrajzi-történeti-politikai terület Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

1. Az országhatár átlépése után a Partiumban utazunk (Alföld keleti része  Nagyvárad A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.  Kolozsvár  szállás Torockón Torockó (néprajzi múzeum) Tordai hasadék  Nagyenyed  Gyulafehérvár (koszorúzás – Hunyadiak, János Zsigmond)  szállás Déván (találkozó iskolásokkal) 3. Vajdahunyad  Déva vára  Marosillye  Arad  Nagyecsed N

1. Az országhatár átlépése után a Partiumban utazunk (Alföld keleti része  Nagyvárad A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.  Kolozsvár  szállás Torockón Torockó (néprajzi múzeum) Tordai hasadék  Nagyenyed  Gyulafehérvár (koszorúzás – Hunyadiak, János Zsigmond)  szállás Déván (találkozó iskolásokkal) 3. Vajdahunyad  Déva vára  Marosillye  Arad  Nagyecsed N

Erdély rövid története 2-4. század: Római provincia (Dácia) 895: honfoglalás A középkorban az országrész ura a vajda 16-17. században önálló állam  Erdélyi Fejedelemség A török kiűzése után külön országrész 1848: Erdély és Magyarország egyesítése A dualizmus korában a magyar országrész szerves része

Erdély történelme az írásos forrásokból az I. e. 1 Erdély történelme az írásos forrásokból az I. e. 1. évezredtől követhető nyomon, békés természetű és gazdag nép voltak. A magyar történetírás szerint a dákok fokozatosan eltűntek Erdély és a mai Románia területéről, míg a román történetírás szerint folyamatosan itt laktak. Dácia volt az utolsó tartomány, amellyel az ókori Róma gyarapodott.

A magyarok 895-ös honfoglalásukkor – a kora középkori krónikások a Kárpát - medencében találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, talán ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A magyarok fokozatosan megszállták Erdély egyes részeit. Gyula, Szent István nagybátyja már Erdély vezetője volt, így már a Magyar Királyságba olvasztás előtt is magyar fennhatóság alatt volt.

Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. 1526-ban a törökökkel vívott mohácsi csata után a Magyar Királyság szétesett. Ezután Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett. A 17. sz. első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi fejedelmet is adtak.

Az 1867-es osztrák – magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák – Magyar – Monarchián belül.

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd Partium és a Tiszántúl megszállását. 1918. december 1-én tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.

1920. június 4.: a trianoni béke  Erdély, Partium és a Bácska egy része Romániához került.  Magyarország elveszítette területe és népessége 2/3-át, magyar lakosságának 1/3-át A legtöbb határon túli magyar Erdélyben él

Az 1945 után hatalomra került új vezetés kezdetben a kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. Ceaucescu a sovinizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. Az1980-as évek végén meghirdette a falurombolást, de ezt már nem sikerült véghezvinnie.

Az 1989. december végi forradalom (a Ceauescu megdöntése) után Romániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok.

A sokarcú Erdély Számos nép, melynek vallása, kultúrája, berendezkedése, élete eltérő Magyarok  Erdélyi-medence, Partium Székelyek  Székelyföld Szászok  Szászföld / Királyföld Románok  hegyvidék Ruszinok  Máramaros

Nemzetiségek A magyarság a jelenkori Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar.

Magyarok Hunyadi János Hunyadi Mátyás  Kolozsvár, Bécs, magyar király Báthori István Bocskai István Bethlen Gábor Bethlen István Ady Endre költő, újságíró Apáczai Csere János filozófus, pedagógus Áprily Lajos költő Benedek Elek író, „a nagy mesemondó”

Magyarok : Bolyai Farkas matematikus Bolyai János matematikus Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész Dsida Jenő költő Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) költő, politikus és nyelvújító. Kőrösi Csoma Sándor utazó, nyelvész Kós Károly (Temesvár, Kolozsvár) építész, író, grafikus, Mikes Kelemen író

Magyarok : Orbán Balázs író Sütő András Kossuth-díjas író Tamási Áron (Farkaslaka Kossuth-díjas író Tőkés László (Kolozsvár, 1952) református püspök Wass Albert (Válaszút, 1908 – Astor, Florida, 1998) író Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) reformkori politikus, az „árvízi hajós”