India

Ipar XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit (francia, holland…) 1858 brit korona fennhatósága (táska-kapitalizmus – angol pénz, helybeli gyapot, munkás, piac itteni pamutüzem) „Oszd meg és uralkodj” elv Olcsó angol iparcikkek behozatala, indiai kézműipar elsorvad, alapanyagot kezd termelni (gyapot Malva-fennsíkon…)

Következmény: csak textilipar marad (kézművesség, bányászat … nincs) Ipari növények, élvezeti cikkek termelése miatt csökken a gabonatermelés – éhínségek 1947 függetlenség Államosítás, 5 éves tervek mezőgazdaság, szállítás fejlesztése, iparosítás (lassú fejlődés + népességnövekedés gyors)

Energiagazdaság Feketeszén (falu fával, trágyával fűt) a legfontosabb Nagy készletek, jó minőségű kokszolható Damodar-folyó völgye „indiai Ruhr-vidék” Barnaszén Himalája Sivalik lánca, Assam tartomány, Kőolaj, földgáz Bengál-öböl selfen – kevés, drága (áramlások) Import 32%-a!!!

Villamosáram termelés Szén alapú hőerőmű 1/3 vízerőmű – Gangesz és mellékfolyói Atomerőmű – (Világ 7. urán) fejlesztik, katonai célú felhasználás (atomhatalom)

Mumbai Bhabha Atomkutató Központ projektje: India áramellátásának egy részét tórium alapú atomreaktorok végzik Miért éppen tórium? Felhasználása után sokkal kevesebb veszélyes hulladék marad, a tóriumalapú reaktorok ráadásul olcsóbbak, helytakarékosak, hiszen hűtésük nem igényel nagy nyomású vizet. Az uránreaktorokkal szemben a robbanás esélye is jóval kisebb, mert víz hiányában nem képződik hidrogén sem. Az átállás ráadásul igen gazdaságos: egy tonna tórium körülbelül kétszáz tonna uránt vagy három-négymillió tonna szenet helyettesíthet. Mindezek ismeretében sem mellékes, hogy becslések szerint a világon háromszor annyi tórium áll rendelkezésre, mint urán. A tórium főként ritkaföldfémekben és a monazit nevű ásványban található meg.

Ásványkincsek Vasérc (Világ 6.-7.) Hatalmas készletek, jó minőségű (2/3-a Fe) 2/3-át exportálja Damodar-folyó völgye „indiai Ruhr-vidék”(ahol szén is!) Mangán (Világ 6.-7., exportban az 1.) Bauxit India közepén Réz (Bihar állam) Króm, Nikkel, Ólom, Cink - (Gudjarat állam) Egykor hatalmas gyémánt, arany és ezüst bányászat csökken

Feldolgozóipar A II. világháború után fejlesztették ( csak textilipar, teafeldolgozás, cukoripar volt) Nagyon koncentrált (gyarmati múlt) Kikötőkben+indiai Ruhr-vidéken Erős állami szerepvállalás Alapja: nyersanyag bőséges, olcsó munkaerő Gond: tőke hiánya, szakemberek hiánya, helyi piac óriási, de szegény

Kohászat, gépipar Vaskohászat – Jamshedpur (Jamshed Tata nevű párszi (nép) gazdag ember alapította) Bhila-i (Rajpur mellett) – orosz segítséggel épült Alumíniumkohászat (Világ X.) Kohóalumíniumot exportál

Bhila

Főleg közlekedési gépek gyártása (nagy távolságok Főleg közlekedési gépek gyártása (nagy távolságok!) Önellátó: textilgép, bicikli, elektrotechnika Többi import! Mozdony, vagongy. – Delhi, Jamshedpur, Varanasi (Benares), Madras (különféle nyomtáv!)

Hajóépítés – Mumbai (Bombay), Calcutta Repülőgépgyártás – Bangalore, Delhi, Varanasi Autógyártás, összeszerelés - Mumbai (Bombay), Calcutta, Bangalore, Delhi

Tata Motors  Headquartered in Mumbai

Vegyipar A legdinamikusabban fejlődő iparág Szénvegyészet – Sindri - Ázsia egyik legnagyobb műtrágya és cementgyára

Kőolajfinomítás és gyógyszeripar a kikötőkben (India a világ 3. legnagyobb un. Generikus gyógyszergyártója. Pl. az USA-ban eladott gyógyszerek hatóanyagainak 80%-a, a generikus AIDS szerek 4/5-e itt készül! Generikus – a gyógyszer szabadalma lejárt India küzd az un. Evergreening ellen – a világ gyógyszergyártói kis változtatással ismét szabadalmaztatják termékeiket. A tét a gyógyszerek ára, vagyis a hozzáférés. A indiaiak 2/3-a kevesebb mint 2 dollárból él naponta) (2004 óta Richter-nek is van indiai vegyesvállalata Vapi-ban)

Könnyűipar - textilipar Ma is a legfontosabb ág. Legősibb Pamutipar (Világ 2.) Jutaipar (Bangladesbe került jutaföldeket újra telepítették) – kötelek, zsákok Selyemipar (ma inkább műselyem) Calcutta, Mumbai, Varanasi, Madras, Kanpur, Hyderabad

Élelmiszeripar Cukorgyártás – Gangesz mentén

Élelmiszeripar

Elektronika, IT (information technology) Elektronikai berendezéseket, mobiltelefonokat és távközlési műholdakat gyártanak. Nukleáris kutatások Szoftverfejlesztés (a világ vezető szoftvergyártói közé tartozik). IT Services and business process outsourcing (BPO) Üzleti folyamatok kiszervezése Bangalore,  Hyderabad, Delhi, Mumbai and Kolkata.  Bangalore = Silicon Valley of India vezető IT központ

India a következő Szilícium-völgy –A legnagyobb technológiai cégek programozók tízezreit képezik ki és állítják ott munkába. Folyamatosan figyelik India iskoláit, hogy a végzős diákoknak autót, lakást és rugalmas munkabeosztást kínálva jussanak jól képzett, olcsó alkalmazottakhoz. Egy indiai programozó átlagosan 15-20 dollárt keres óránként. Egyesült Államokbeli társa 120 dollárt is kaphat. Újabb és újabb cégek jönnek létre. A bővítéseket többek között a „Kövesd a Napot” típusú modellek gerjesztik. Amikor az amerikai központban lemegy a Nap, és az alkalmazottak befejezik a munkát, az elkészített anyagot elektronikusan Indiába továbbítják. A cég ottani emberei aztán továbbdolgoznak vele. Így amíg amerikai kollégáik alszanak, ők elvégzik a következő munkafázist. Este pedig visszaküldik az anyagot az akkor ébredő Amerikába. Igen sok cég végezteti Indiában pl. a könyvelését, adatainak feldolgozását. Így válik India a „világ háttérirodájává”.

Mumbai