Yes Minister, Igenis Miniszter Úr ! Az Igenis, miniszter úr! egy brit szatirikus televíziós vígjátéksorozat, amely 1980-tól 1988-ig öt évadot élt meg. 1980 és 1984 között televízión és rádión is sugárzott Igenis, miniszter úr!, ennek folytatásaképp pedig 1986 és 1988 között futott az Igenis, miniszterelnök úr! A sorozat a politikai manipulációk világába enged bepillantást. A történet egy kormányhivatali irodában (illetve a folytatásban a Downing Street 10. alatt) játszódik, Jim Hacker miniszteri karrierjét követi végig. Küzdelmei céljai érvényesítésére rendre államtitkára, Sir Humphrey Appleby ellenállásába ütköznek. Személyi titkára, Bernard általában kettejük között foglal állást. Majdnem minden epizód az „Igenis, miniszter úr” frázissal ér véget, ami általában Humphrey szájából hangzik el. A sorozat kedvező kritikai visszhangot kapott és számos díjat nyert. Az akkoriban kormányzó Margaret Thatcher is kedvenc tv-műsorának mondta, 2004-ben pedig Nagy-Britannia hatodik legjobb tévésorozatának választották.

Takarékossági intézkedések ( az idézetek sokszor ironikusak , néha helyesek ) Közpénzügyek Bürokrácia : „ segítse a minisztert a minisztériumnak járó pénzért való harcban „ → ez csak akkor jó ha jó célra megy a forrás egyébként pazarlás „Személyes minisztériumi példa kell a megtakarítások levezénylésénél ” „ Ne várjuk el másoktól amit magunk nem tudunk megtenni „ „ Ha példát mutatunk az számokban ki sem fejezhető „ „ A Kormány akkor is kormányozzon ha minden leáll, az egész ország romokban hever „ → hát azért ne heverjen romokban és a Kormány úgy kormányozzon inkább

Takarékossági intézkedések Közpénzügyek Cél : Bürokratikus fontoskodókat leépíteni, racionalizálni kell a létszámot ( szinte minden kormányzati ciklusban előkerül ez döntés ) „A költségvetési intézményi szektorban a mérce a létszám és a költségvetés nagysága „ ( hiszen non-profit intézmények ) ↔ e helyett nyilván sokkal jobb lenne a hatékonyság mint mérce Kissé helytelenül így egy nagy költségvetésű minisztérium vagy intézmény sikeresebb, hatalmasabb mint egy kicsi és nem is nézzük hogy szükséges-e az állami feladat amit ellát és hatékony-e Versenyszektorban a cél a profit → állami szektorban feladatmutatók kellenének, mi javul a feladatellátásban

Takarékossági intézkedések Közpénzügyek Takarékosság területei : kiadáscsökkentés, létszámcsökkentés, ingatlan felülvizsgálat , bevételek emelése , esetleges átvilágítás….stb Átvilágítás : komikusan nem megtakarítást hanem többlet létszám igényt mutatott ki → néha jó egy külső átvilágítás bár esetenként lehet drága ill. ha jó a javaslat akkor valóban végre is kell hajtani Csökkentés esetén → az nem jó ha ez csak bűvészkedést jelent a számokkal Kiadásokat csak az ország teherbíróképességével összhangban szabad tartani → ha csökkentünk kiadást akkor azt lehetőleg tartós és hosszútávú intézkedésként tegyük meg

Takarékossági intézkedések Közpénzügyek 4 minisztérium foglakozik egyenruha rendeléssel a filmben, plusz valaki még ellenőrzi is → a közpénzből élő intézmények valóban hajlamosak a fiskális alkoholizmusra, ellenőrzés és takarékosság kell ezek visszafogására Ha valahol kiderül hogy megtakarítás érhető el 1-1 területen → azt nem mindig akarják érintettek felfedni mert félnek hogy e miatt kevesebb állami támogatást kapnak a következő évben…. Ez nem megoldás, egy vezetőnek alapfeladata a közpénzzel való takarékos gazdálkodás, ha ezt nem teszi akkor le kell váltani azonnal Takarékossági intézkedések ellen mindig talált az államtitkár kifogást → ez nem jó ha a való gazdálkodásban is így van Közpénzek terén : takarékosság már a részletes tervezéssel kell hogy kezdődjön + ellenőrzés + átláthatóság + nyilvánosság