Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly A pénzpiac Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

Pénzfunkciók Értékmérő, elszámolási eszköz-funkció: áruk értékének kifejezése, mértékegységéül szolgál. forgalmi eszköz-funkció (csereeszköz): az áruk cseréjét közvetíti. vagyontartási eszköz-funkció (kincsképző): akkor tölti be, amikor valamely időpontban a forgalomból kilép, és a vagyont, tartalékot képez fizetési eszköz-funkció: akkor tölti be, amikor az árumozgástól függetlenül közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.

A pénzkínálat A pénzkínálaton egy gazdaság forgalomban kerülő pénzmennyiségét értjük.  A mai pénz hitelpénz Az idők során az árupénz jelentősége visszaszorult, (nem volt elég nemesfém?) a pénzhelyettesítők léptek helyébe. Ilyen volt a váltó. A mai pénz hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg. (később részletesen) Most egyenlőre a modellben adottnak tekintjük, (a jegybank határozza meg)

Pénzkereslet A pénzkeresleten egy a gazdasági alanyok által különböző céllal tartani kívánt pénzmennyiségét értjük.  Miért tartják az emberek a pénzt A funkcióknál erről volt szó: Tranzakciós céllal Óvatosságból Spekulációs céllal Előzmények: ki mire helyezi a hangsúlyt?

Előzmények: mennyiségi pénzelmélet két változata I. A Fischer-féle forgalmi egyenlet: MV=PQ= 𝑖=1 𝑛 𝑝 𝑖 𝑞 𝑖 M a pénzkínálat V: a pénz forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát. Q: reálkibocsátás, P: árszínvonal Értelmezhető, mint a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség

Helyette:Mennyiségi pénzelmélet Q adott a Say-törvény miatt (a gazdaságban minden kínálat megteremti a maga keresletét) Vagyis a jövedelem szintje a megtermelhető kínálat által meghatározott. Az árszínvonal a pénzpiacon alakul ki A V szintén konstans (intézményi adottság) Ha M nő Csak P nő = a pénz semleges = „Fátyol a rálrendszeren”

A pénz csak tranzakciós eszköz Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a nominális kereslet és nominális kínálat megegyezik egymással. Az egyenletben M, V és Y nagysága adott, így P teremti meg a két oldal egyenlőségét. A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénznek egyetlen szerepe az adásvétel közvetítése = tranzakciós felfogás!

Pénzkereslet Az előző pénzelmélet nem magyarázta megfelelően a pénzkeresletet Pénzkereslet: a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék. A pénztartására irányuló szándék olyan eszközre irányul, amely a pénz funkcióit képes kielégíteni.

II. Cambridge-i formula A pénzt tartják: a pénztartás a reáljövedelem függvénye L=reál-pénzkereslet=kY k=pénztartási hajlandóság Egyensúly:M/P=kY Valójában ez is tranzakciós felfogás k=1/V és konstans, Y=Q Itt is semleges a pénz: M nő, csak P nő

Keynesi pénzelmélet: pénzkeresleti motívumok Tranzakciós pénzkereslet: olyan pénztartási igény, ami a folyamatos vásárlás és tartozások kiegyenlítésére irányul. Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely elegendő az előre nem látható események kivédésére. Spekulációs pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely biztosítja a gazdasági szereplők vagyonának legjobb megőrzését, lehetővé téve annak növelését is. Utóbbi 2 „tétlen pénz” (idle ballance)

A pénzkeresleti függvény A tranzakciós pénzkereslet a jövedelem növekvő függvénye (kY) A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb csökkenő és a jövedelem növekvő függvénye. A pénzkereslet (L) az előző három pénzkereslet összege, tehát a jövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye: L=kY+L0-hr

Pénzkereslet:Pénzkeresleti függvény M/P r L1 L0 i1 i0 L(Y0) L(Y1) Y L: reál pénzkereslet Y: reáljövedelem r: kamatláb r r

Pénzpiaci egyensúly A pénzpiacon a reálpénzkínálat M/P A reálpénzkereslet L A pénz ára a kamat A pénzpiaci egyensúly alakítja ki az egyensúlyi kamatláb szintjét. → LM-görbe: a pénzpiac egyensúlyát mutatja az r-Y kapcsolatában L

A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő Az LM – görbe Levezetése r r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P LM 2.) 2.) 1.) 1.) L(Y2) L(Y1) Y L, M/P Y1 Y2 A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő A magasabb jövedelemhez magasabb egyensúlyi kamatláb tartozik (LM-görbe mentén a pénzkínálat változatlan).

Pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe Azon Y és r pontok kombinációinak halmaza, ahol a pénzkereslet és a pénzkínálat megegyezik egymással. Explicit formában: 𝑀 𝑃 =kY+ 𝐿 0 -hr Kamatlábra rendezve: r= 1 ℎ (kY- 𝑀 𝑃 +𝐿 0 )

Az áru -és pénzpiac együttes egyensúlya Az IS-LM rendszer

Az IS – LM rendszer r IS: Y = C(YD) + I (r) + G LM: M/P = L (Y ; r) Egyensúlyi jövedelem és kamatláb Exogén válltozók: árszínvonal (P) fiskális politika (T, TR és G) monetáris politika (M) LM r* IS Y* Y

Algebrai levezetés IS: LM: Átrendezve: IS-be behelyettesítve:

Algebrai levezetés Így a jövedelem egyensúlyi szintje: Ahol: a fiskális politika a monetáris politika multiplikátora és

Egy háromszereplős gazdaságban az alábbi adatok ismertek: a fogyasztási határhajlandóság 80%, az autonóm megtakarítás -80, a magánberuházási függvény I(r)=160-20r, az állam 150 egységnyi autonóm adót szed, a jövedelemadó kulcsa pedig 6,25%. A költségvetés kiadási oldalán szerepelnek a kormányzati vásárlások 130-cal, valamint a háztartásoknak juttatott transzferek 100-zal. A pénzkínálat konstans, értéke 300, a pénzkeresleti függvény L=0,5Y-50r. Az árszínvonal egységnyi. Mi lesz az IS-görbe egyenlete? Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb? Mekkora egyensúly esetén a költségvetés egyenlege?

IS egyenlete: Y=C+I+G C=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100) Y=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100)+160-20r+130 0,25Y=330-20r

b. LM-görbe: 300/1=0,5Y-50r r=(0,5Y-300)/50 0,25Y=330-20(0,5Y-300)/50 0,45Y=450 Y=1000, r=4%

c. T-Tr-G=150+0,0625(1000)-100-130= -17,5

Egy gazdaságban a fogyasztási kereslet a következő összefüggés segítségével modellezhető: C(Y)=250+0,8(Y-T). A magánszektor beruházási kereslete az I(r)=300-20r függvénnyel írható le. A kormányzat áruvásárlásokra 450 jövedelemegységet kíván kiadni, az adóbevétele 300. A gazdaságban a nominális pénzkínálat 1350, a pénzkeresleti függvény L(Y,r)=0,75Y-120r . Az aktuális árszínvonal P=1,5. a. Mekkora az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi kamatláb? b. Tegyük fel, hogy az árszínvonal a P=2,25 értékre nő. Mekkora pénzmennyiség mellett maradnak az egyensúlyi jövedelem és a piaci kamatláb változatlanok? c. A kormány növeli kiadásait és bevételeit azonos mértékben; az új állami vásárlás 600. Az intézkedés hatására mennyivel fog változni az egyensúlyi jövedelem és a fogyasztási kereslet?

a. IS-görbe: Y=250+0,8(Y-300)+300-20r+450 LM-görbe: 1350/1,5=0,75Y-120r Y=2800, r=10%

b. M/2,25=900 M=2025

c. G’=600 T’=450 Az új IS-görbe: Y=250+0,8(Y-450)+300-20r+600 Az LM-görbe változatlan: 1350/1,5=0,75Y-120r Y=2892,3, r=10,58%

Egy zárt gazdaságról ismerjük az alábbi adatokat és összefüggéseket: Az egyensúlyi jövedelem jelenleg 4600, a vállalati beruházási függvény I =500 – 10r. A fogyasztási határhajlandóság 0,6, az autonóm fogyasztás 1300, az adó T=200, transzferek nincsenek. Az állami költségvetés hiánya 50 egységnek felel meg (beszámítva az állami áruvásárlásokat is). Határozza meg: a) Az állami vásárlások nagyságát b) Az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat! c) Amennyiben a pénzkeresleti függvény L= 1,5Y – 50 r, és az árszínvonal P=0,8, akkor mekkora az a nominális pénzmennyiség, amely mellett a pénzpiaci egyensúlyt is biztosítható? d) Ha az állam a költségvetési deficitet az adók emelésével megszünteti, akkor mekkora lesz az új egyensúlyi jövedelem (egy tizedesre kerekítve) és az új egyensúlyi kamatláb?

a. T-Tr-G= -50 200-0-G= -50 G=250

b. A fogyasztás nagysága: C=1300+0,6(4600-200)=3940 Az egyensúly feltétele: Y=C+I+G 4600=3940+500-10r+250 r=9%

c. M/P=MD M/0,8=1,5(4600)-50(9) M=5160

d. T’=250 Az új IS-görbe egyenlete: Y=1300+0,6(Y-250)+500-10r+250 LM-görbe: 5160/0,8=1,5Y-50r Y=4557,14, r=7,71

Expanzív fiskális politika LM r B A IS’ IS Y0 Y1 Y Kiszorítás

Expanzív fiskális politika Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem, pénzkereslet nő Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást. A jövedelem csökken. = kiszorítási hatás A közkiadás magánkiadást (I) szorít ki

Expanzív monetáris politika LM LM’ r A r0 r1 B IS Y0 Y1 Y

Expanzív monetáris politika 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami lenyomja a kamatlábat. 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet.

Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika RM M csökken M/P ↓→ LM balra tolódik r↑, mert a pénzmennyiség csökken r növekedése csökkenti a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem RF IS balra (mert +T vagy –G) Y ↓ multiplikátor hatás Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem csökkenését

Az árszínvonal változásának bekapcsolása Eddig konstansnak tekintettük Ha változó az IS-LM-ből egy függvény vezethető le Ez az ún. AD-görbe Az egész gazdaságra vonatkoztatott keresleti görbe = aggregált keresleti görbe Ugyanígy lesz AS-görbe is → infláció problémája

AD 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik. A reál pénzmennyiség csökken túlkereslet a pénzpiacon túlkínálat a kötvénypiacon esnek a kötvényárfolyamok emelkedik a kamatláb) 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is.

IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése 2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

Algebrailag

Az összkeresleti görbe levezetése és változásai Az aggregát keresleti görbe levezetése i P Y P1 P2 i0 IS LM2 LM0 LM1 Y0 YD(P) IS’ Y’0 P0 YD(P)’ Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik A nominális pénzmennyiség növekedésé- nek hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik i LM1 LM0 i1 LM2 i0 i2 Y Y1 Y0 Y2 p p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2

A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése

A keynesiánus munkapiac sajátosságai A nominálbér rögzített, a reálbér az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik A vállalati szektor az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik a kereslethez Rövidebb oldal elve : a munka kereslet és kínálat közül mindig a kisebb határozza meg a foglalkoztatást MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

A foglalkoztatási függvény N MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Konstans munkakínálat – gyakori feltevés, hogy független a reálbértől N MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Aggregált kínálat Aggregát kínálat: (AS) azt mutatja meg, hogy a vállalati szektor a különböző kibocsátási szinteket milyen árszínvonal mellett képes előállítani. A munkapiacból vezetjük le

AS levezetése konstans munkakínálat esetén Az aggregát kínálati függvény felső szakasza függőleges, ha a munkakínálat konstans. Tipikus a potenciális kibocsátás előtti helyzet (emelkedő szakasz) Nd N1 N0 Ns N Y(N)

AS levezetése emelkedő munkakínálat esetén   Nd N1 N2 N0 Ns Y(N) N

AS-AD rendszer r r1 ND N1 N0 NS N Y(N)

Kitekintés: A neoklasszikus modell Az AS a tökéletes munkapiacból vezethető le Lásd alább! Az AD a pénzpiacból vezethető le egyszerűen: M=kPY → P=M/kY Monetarista AD-görbe

Aggregált kínálati függvény meghatározása a neoklasszikus modellben AS kifejezi, hogy különböző árszínvonal mellett a vállalati szektor mennyit szándékozik termelni A neoklasszikus modellben az aggregált kínálat független az árszínvonaltól vagyis: AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN P MELLETT MEGEGYEZIK A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL Ok: a rugalmas bér mindig biztosítja a teljes foglalkoztatást 2014.02.18. 16

Ekkor az AS függvény függőleges (tökéletesen árrugalmatlan). Amennyiben a nominálbérek nem rögzítettek, akkor a munkapiaci egyensúly mindig kialakul. Ekkor az AS függvény függőleges (tökéletesen árrugalmatlan). Minden árszínvonal mellett a potenciális kibocsátás termelődik meg. Klasszikus AS-görbe (konstans munkakínálattal) P W/P Ys P0 YD W/P Y Yp ND Y(N) Ns N

A pénzpiacról levezetett AD az árszínvonalat határozza meg, az AS a jövedelmet Érvényesül: a reálegyensúly a pénz semlegessége Az árupiaci egyensúly a neoklasszikus modellben (emelkedő munkakínálattal) Y P W/P AS P0 AD W/P Y Yp ND Y(N) Ns N