Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés BCE alapszakjai (BSc/BA) 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

12/1985-86. OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai változnak Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon 7 megye 571 települése (ebből 3 város: Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély hatás az előző időszak településromboló politikája után Forrás: Faluvégi A. 1995 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 2

Elmaradott térségek jellemzői Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság: tsz-eik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges Foglalkoztatási lehetőségek hiánya: felnőtt korú eltartottak aránya viszonylag magas; az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik Magas ingázási és elvándorlási arány: elvándorlás (főként propagatív korúak) elvándorlása  országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás Népesség elöregedése (az előzővel összefügg) Alacsony jövedelmi színvonal: személyi jövedelem átlag a falusi átlagtól is 4%-kal elmaradt Közlekedési peremhelyzet: vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg; buszközlekedés van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség Szakemberek hiánya Fejletlen infrastruktúra: a települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival 3

2015/1986./XI. 5/Mt .4. Felzárkóztató program Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése + munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása Forrás: központi és helyi források együttesen 4

Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai 1991: 1988–1989-es adatok alapján 571 helyett már 961 település (ebből 11 város)  aprófalvas térségekben fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 1990-es népszámlálási adatok alapján megismétlik 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból a szegény, de relatíve gazdag térségekben elszórtan elhelyezkedő települések nem részesültek  módszertan a településekre: átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül 961-ből 592 maradt kedvezményezett + 294 újonnan  882 település elmaradott 5

84/1993. sz OGY határozat 2 kedvezményezettségi típus: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek: 800 település és 33 körzet 600 települése  átfedés miatt 1084 település Azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település 1. és 2. kategóriában egyszerre („metszet”): KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi A. 1995 6

84/1993. sz OGY határozat Jellemzői 84/1993. OGY irányelvei: Múlt rendszer irracionális gazdasági és telelepüléspolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdasági átmenet tovább erősítette Legsúlyosabb problémák az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.” 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata 7

Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Le kell határolni a kedvezményezett térségeket Kiemelt cél: Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése Térségek társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása Országgyűlés hatásköre Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6.§ e) pontja) Kormány feladata Kedvezményezett térségek besorolása (27. § (1) b) pontja) 8

1997-es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Áttérés településiről a térségi (ekkor még kistérségi szintre) Komplex mutató (társ, gazd, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek; Tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; Ipari szerkezetátalakítás térségei; Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, de átfedéssel a 4 kategória között 9

2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Lehatárolás kistérség-specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató 3 kedvezményezettségi kategória térségi szinten Kedvezményezett települések Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 3 térségi szintű kedvezményezettségi kategória mellett + területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések is, amelyek: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradottak Infrastrukturális szempontból elmaradottak Jelentős munkanélküliséggel sújtottak 10

Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Meghatározott társadalmi–gazdasági mutatók < országos átlag Ipari szerkezetátalakítás térségei Iparban foglalkoztatottak aránya, 1990 > országos átlag * 1,5 Iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, 1990–1999 > országos átlag Munkanélküliség, 1999. december 20. > országos átlag Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 120 fő/km2-nél sűrűbben lakott településeken élők < népesség 50%-a Agrárfoglalkoztatottak aránya, 1990 népsz. > országos vidéki átlag Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap < országos átlag Munkanélküliség > országos átlag 11

2004-es Korm. rend. 2001-es felülvizsgálat kategóriái alapján Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48 térség) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű 12

Országgyűlés: feltételrendszer meghatározása 2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) Ogy. határozat Besoroláskor csak olyan mutatók, statisztikai adatok felhasználására került sor, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, időrendi összehasonlításra alkalmasak Besorolás a térségek fejlettségét még pontosabban, igazságosabban határozza meg, 5 mutatócsoportból kialakított ún. komplex mutató segítségével Mutatócsoportok Gazdasági Infrastrukturális Társadalmi Szociális Foglalkoztatási 13

Kormány: magyar fejlesztéspolitikában kedvezményezett térségek besorolása Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet  32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból  komplex mutató Mutatók alapján osztályzatok (1–5)  ezek átlagolása 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség meghatározása Ezek komplex programmal történő fejlesztése Fejlesztéspolitika alapvető célja  területi egyenlőtlenségek csökkentése, ebből adódó negatív társadalmi folyamatok, és társadalmi elégedetlenség mérséklése A kedvezőtlen helyzetű területek között is differenciák vannak a leszakadás mértékét tekintve. Cél: fejlesztési pénzek a leginkább rászorult térségekbe menjenek. Ennek megállapítására valamiféle területi alapokon nyugvó lehatárolásra van szükség. Magyarországon 2007-ben különböző társadalmi-gazdasági-infrastrukturális mutatók alapján kategorizálták az ország 174 kistérségét. (lehatárolásról részletesebben: www.nfu.hu/download/11667/kistersegimutato.pdf ) 14

Komplex programmal is támogatandó: 33 (lakosság 10%-a) 33 LHH-s kistérség (LHH33) eloszlása egyenlőtlen, nagymérvű koncentráció Az ország ÉK-i és DNy-i részén, összefüggő nagyobb területek (gócok) De nincs Közép-Mo-n, Közép-Dtúlon és Ny-Dtúlon A kategórián belül is nagy különbségek. Egy északi csereháti (pl: encsi) kistérségbe elmegyünk, és utána a lengyeltótiba nem feltétlenül sorolnánk őket egy kategóriába. Abaúj-Hegyközi kistérség a legrosszabb komplex mutatóval rendelkezett… nyilván voltak olyan kistérségek, amelyek meg épp még beleestek a 33 közé. Egyesek szerint kb. 10 van, amely igazán ebbe a kategóriába tartozik. 15

LHH Program értékelése: összességében pozitív volt LHH Program legnagyobb előnyei Fókuszált a rászorulókra Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk Nem klasszikus pályázati kiírások: nem kellett versenyezni más térségekkel Térségspecifikus célok Komplex programhoz kapcsolódó egyéb kezdeményezések Összességében pozitív volt 16

Járások elmozdulása 2007–2012 között Legnagyobb előrelépés a külső periféria „legfejlettebb LHH-s térségeinél” Legnagyobb visszalépés a belső periféria azon a térségeinél, amelyek épp nem lettek LHH-sok (Észak-Alföld, Közép-Dunántúl) 17

2015-től folytatás: LHH járások  36 db A megváltozott viszonyok miatt mindenképp szükséges volt az új LHH lehatárolás kialakítása Újraosztályozás a korábbi módszertan alapján Bevont jelzőszámok, módszertan felülvizsgálata 2013: kistérségek megszüntetése  szerepüket a járás veszi át Kormányzati törekvés a járások erősítése Statisztikai egységek Közigazgatási egységek Fejlesztéspolitikai egységek: közigazgatási szerepükből adódóan közvetve már megjelent a területfejlesztésben is „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg ... a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;…” 18

Összegző gondolatok 1985-ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel 1950–1970-es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás  gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások 1986-ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 36 LHH-s járásba tartozik 19

Integrált város- és településfejlesztési stratégiák IVS: 2007–2013 EU tervezési ciklus Még elég rövid volt Kevés idő volt rá Egységes szempontok szerint (IVS Kézikönyv) ITS: 2014–2020 EU tervezési ciklus Először megyei jogú városokra, majd járásszékhelyekre Szakértői csapatban geográfusok, közgazdászok, szociológusok is részt vettek (nem csak mérnökök, építészek, urbanisták) Jó lett volna, ha a megyei szakértőket is bevontak volna a nagyobb külső (fővárosi vagy régión kívüli) szakértők mellé Jó vaskos megalapozó dokumentáció  előnyös ha kívülről érkeznek a szakértők Egységesen előírt fejezetsablonok (összehasonlíthatóság) Járás egészének bevonása (nem eléggé valósult meg) Civil közösségek bevonása (nem eléggé valósult meg) Nagyon rövid idő volt rá 20