A terület- és településfejlesztés története

Az előadások a következő témára: "A terület- és településfejlesztés története"— Előadás másolata:

1 A terület- és településfejlesztés története
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Fejlesztéspolitika igényének megjelenése
Országok Időszak Fő célok Sajátosságok Fejlett országok (I. világ) XX. sz. elején erősödik meg Ipari forradalom káros következményeinek kezelése Korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása Fővárosok körül „alvóvárosok” létrehozása Szocialista országok (II. világ) Később: inkább XX. sz. közepe Épp ellenkezőleg: iparosítási céllal Fejlődésben megkésett országok  még hiányos nemzeti ipar megteremtése Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből II. vh.: agrárországok gyengén fejlett iparral Fejlődő országok (III. világ) Gyarmatosítás idején nem lehetett saját ipar, függetlenedés után ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Demográfiai nyomás (lakás- és munkahelyhiány) a megapoliszokban Gyakran külföldi tőkebevonással 2

3 Közép- és Kelet-Európa: iparosodás, urbanizáció elmaradása
XIX. sz. elejéig kevés állami szuverenitás  nem volt állami fejlesztéspolitika Modern államiság kialakulása: földrajzilag és ágazatilag koncentrált ipar Területileg: max főváros + néhány közép- és kisváros Ágazatilag (Mo.): főleg csak élelmiszeripar I. vh. utáni többcentrumú Lengyelország: Varsó erősítése ellenpólusokkal (Krakkó, Lemberg, Lódz, Poznan) szemben Trianonban létrehozott nagy államok  államalkotó nemzet fővárosainak szimbolikus erősítése Csehek: Prága magyar (Pozsony, Kassa, Ungvár) és morva (Brno) városokkal szemben Románok: Bukarest: magyar (pl. Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár) városokkal szemben Szerbek: Belgrád: magyar (Szabadka), horvát (Zágráb) és egyéb délszláv városokkal szemben Szocialista településpolitika: megkésett és erőltetett iparosítás  urbanizáció 3

4 A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a korai szocializmusban
4

5 Szocialista településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója
Változó súllyal és sorrendben 1950-es évektől: korai szocialista fejlesztéspolitika: gazdasági növekedés Gazdaságfejlesztés erősödése Fő cél: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  nehézipar fejlesztése Fő kedvezményezettek: fővárosok, szocialista és iparvárosok 1970-es évektől: érett szocialista fejlesztéspolitika: gazdasági egyensúly Településfejlesztés erősödése Fő cél: indokolatlan területi különbségek csökkentése Fő kedvezményezettek: Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek (1985-től: mindmáig jellemző elmaradottság-centrikus megközelítés) Rászorultsági alapú támogatások, hazai és EU-s forrásból Fő kedvezményezettek: hátrányos helyzetű települések, járások 5

6 Korai szocializmus: városoknak kedvező gazdaságfejlesztés
Gazdaságfejlesztés dominanciája Csak a beruházások velejárójának tekintették a település- és területfejlesztést 1948–1949: felszámolták a fejlesztéspolitikával foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi fejlesztési koncepció Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: extenzív iparfejlesztés a városokban  városoknak kedvezett, miért? Mert a városi munkásosztály mint a sztálini ideológia bázisa  első ötéves terv: először a városokban kell véghezvinni a gazdasági és társadalmi átalakulást Mert szegény országok, kis gazdasági erő  korlátozott fejlesztési erőforrások  tőkehiány pótlására élőmunka fokozott hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) Fejlesztés céljára kijelölt városokba koncentrálták az ipari beruházásokat Városok bővítése adminisztratív eszközökkel is (pl. Nagy-Budapest: 18 falu + 6 város) Később: városok átformálják a falvakat (Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése) 6

7 Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet)
Kategória Tartalmi besorolás A települések A népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) Osztályon felüli Országos jelentőségű 2 0,06 1901 25,0 I.osztályú 73 2,27 II. osztályú Területi jelentőségű 67 2,10 611 8,0 III/A. osztályú A helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető 1292 40,00 3396 44,6 III/B. osztályú Korlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 259 8,10 381 5,0 III/C. osztályú Beruházás csak kivételes esetekben történhet 1530 47,50 1327 17,4 Összesen 3223 100,00 7616 100,0 7

8 Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása
Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%-a (lakosságarányban már jobb) „Osztályon felüli” települések: Budapest, Miskolc kiemelése jórészt politikai okokból Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni, akár a többiek elhanyagolása árán is Leendő ipari üzemek helye + üzemekhez kapcsolódó lakás- és kommunális fejlesztések telepítése Többi település különböző kategóriába sorolása Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben 8

9 Fejlesztéspolitika kiemelten fejlesztett nyertesei a szocializmus korai évtizedeiben
Fővárosok Hidegháborús időszak: államhatalmi központok, nagyvárosok, fővárosok fejlesztése, megerősítése, robbanásszerűen gyors növekedés Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia, Varsó Koncentráció irányába hatott, fővárosok túlsúlyosak, „vízfejűek” (fővárosvidék) Ipari és szocialista városok „Szocialista fejlesztés” eredményei 1950-es, 1960-as években létesített új városok: Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta, Nova Huta (Lo.), Dimitrovo (Bulg.) Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Agrártérségek leértékelődése az iparvidékekkel szemben (Mo: ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységi tengely dinamikus fejlődése (ÉD) 9

10 1950–1960-as évek szocialista fejlesztéspolitikájának következményei
1963-as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont kiemelése Mellékfalvak kategóriája (településeknek 66,5 %-a): fejlődésképtelenek minősítették + megszűnésre ítélték!!! Osztályba sorolás hatása: Vidék (főleg a hátrányos helyzetű kistelepülések) leszakadása! 1960-as évek vége: erősödő területi egyenlőtlenségek  társadalmi nyomás fokozódása Új célok: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakítása” Településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása Újabbak kialakulásának megakadályozása Mindkettőhöz eszköz az ipar decentralizálása 10

11 A szocialista településfejlesztés nemzetközi gyakorlatai
11

12 Késői/érett szocialista településpolitika: fővárosok ellensúlyozása
Fővárosi növekedés adminisztratív korlátozása Szovjetunió, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad költözés Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (Bp.: korlátozott lakás- és ingatlanszerzés  „sufnigyűrű” az elővárosi övezetben) Ország egészére kiterjedő településhálózat-fejlesztési megközelítések Településhierarchián alapulnak Nagyjából azonos célokat hirdetve, de némileg eltérő gyakorlattal Nagyjából egy időben: Csehszlovákia és Magyarország élen járt, de csaknem minden szocialista országban egyformán polgárjogot nyertek 12

13 Bulgária: közigazgatási kérdések
Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után) Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig) Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása (utak, járatok) Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak Települési szint: Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki Szófiai: iparfejlesztés Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep 13

14 Románia: etnikai kérdések
Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Területszervezési intézkedések több alkalommal Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési pólusok 1970-es évek: egységes településhálózat-fejlesztési modell Magyar és szász települési közösségek autonómiájának megszüntetése Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten Városokban lakásépítés szorgalmazása Románok bevándorlásának elősegítése  városok nemzetiségi arányainak megváltozása 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás 14

15 Lengyelország: iparosítás kérdése
3 eltérő beavatkozási terület Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  északi vajdaságok településeinek fejlesztése Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől 15

16 Csehszlovákia: járásközpontok megtartása
Korán, már 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése Könnyű- és élelmiszeripar telepítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése Új kohászati, vegyipari központok Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok kiépítése Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása (járások  járásközpontok megtartása) 16

17 NDK: ellenpólusok kérdése
Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése: Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése 17

18 Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása
18

19 Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében
Belső tőkehiány  szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása Magyarország: új gazdasági mechanizmus árnyékában 1967: kidolgozás kezdete, 1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) kormányzati rangra emelkedett Hamis elméleti/elvi alapok: „racionalizálás”, „hatékonyság”, méretökonómia elve Hierarchikus, merev rend Ország teljes településhálózatának egyidejű tanulmányozása Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): települések kormányzati szintű hierarchikus kategóriákba sorolása, települési szerepkörök lehatárolása Egyes kategóriákba sorolt településekhez rendelték a központi fejlesztési kereteket Többi fejlesztés, engedély csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott: lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább 19

20 OTK: alapvetően városfejlesztési koncepció!
Élen a főváros: növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív fejlesztése Központi pénzeket a főváros ellenpólusai között osztották el 5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) Magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak) 130 településre fordította a figyelmet Többi települést megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta Tervezett városhierarchia az OTK szerint 20

21 A települések kormányzati célú besorolása 1971-ben
kategóriák Települések száma Népességi arány Országos központ 1 20,0 Kiemelt felsőfokú központ 5 8,1 Felső fokú központ 7 5,7 Részleges felső fokú központ 11 5,6 Középfokú központ 65 12,6 Részleges középfokú központ 41 4,8 Kiemelt alsó fokú központ 152 8,2 Alsó fokú központ 537 13,0 Részleges alsó fokú központ 303 4,1 Központi szerepkör nélkül 2000 17,9 21

22 Területi és társadalmi szempontok háttérbe szorulása
Erősödő műszaki szemlélet Településpolitika művelői elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok, szociológusok) Műszaki szemléletű, fizikai kapcsolatokon alapuló településhálózat Fejlesztés helyett a rendezés erősödése a tervezésben 22

23 Egységes rendező elvek
Besorolásban egyetemesség elve Ország minden térségében azonos rendező elvek szerint épült fel a tel-k kategóriázálása Tekintet nélkül az egyes országrészek helyi, táji adottságaira, a településállomány eltérő fejlettségi szintjére Nyugat-Magyarország (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): még jobb a helyzet, itt került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati megoldás Észak-Magyarország, Észak-Dunántúl: aprófalvas térségekben hiányoznak a nagyobb települések  funkciókorlátozás Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata  egyes mezővárosokat lefokoztak (esetükben is funkciókorlátozás) Sematizmus, egy „kaptafa” veszélye a mai fejlpol-ban is jellemző Budapestről nem látni a finom helyi különbségeket, egyediségeket Van egy egészséges standardizálás is (LHH, IVS, ITS), LHH-s projektcsomagok: térségenként sajátos forrásokból (operatív programokból) 23

24 Alsó fokú körzetek kijelölésének problémái
Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Esetenként körzetközponttá vált települések és a hatáskörükbe vont telelepülések között történelmileg kialakult feszültségek lappangtak Székhelynek kijelölt települések a vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők 24

25 Agglomerálódó térségek sajátossága
1971-ben még nem látszott a szuburbanizáció OTK nem számolt az agglomerálódással Szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok eltérő módon alakulnak Agglomerációs alközpontok már nem klasszikus térségközpontok: gyengülő kapcsolat a vidékükkel Elővárosi kistelelepülések nem a helyi kisvárosok, járásszékhelyek, hanem az agglomeráció központja (Budapest) felé vonzódnak Agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak 25

26 Dinamikus fejlődés téves hipotézise
Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Optimista népgazdasági tervezés: nem látta jól a jövőt Gazdasági oldal Olajárrobbanás (1973, 1979)  globális gazdasági recesszió (1982) Ipar (különösen nehézipar) válsága  ipari alapú szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei Demográfiai oldal 1980-as évektől már fogyó népesség országosan Kisfalvak természetes szaporodása már nem tudta pótolni a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget 26

27 Településhálózati keretterv mint általános területi szerveződési modell
„Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva 1970-es, 1980-as évek: várossá nyilvánítások lényegében az OTK által kijelölt központokban Gazdálkodó szervek is sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor Tsz-k összevonásakor: tsz-központ székhelye legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését 27

28 20 ezer fő alatti kisvárosok romló helyzete a szocializmusban
Mezőgazdaság Tsz állami felvásárlóknak adta a terményt  kisvárosi piacok kiürültek Kisvárosok elvesztették mg-i szervező funkciójukat Ipar Kisvárosok kimaradtak az iparosítási hullámból  a kapcsolódó fejlesztésekből is: lakásépítés, infrastruktúra-fejlesztés 1970-es évektől fogyó népességűek Közigazgatás Áttérés a kétszintű közigra: kisvárosok elvesztették járási adminisztratív funkcióikat 1950-es évek: még szovjet mintára megye–járás–település Később Bulg., Mo., Lo., Rom.: megye–település (Csehszlov. nem hajtotta végre) Igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület” 28

29 Modell új eleme: „központi szerepkör nélküli települések”
Méretökonómiai elv: intézmények „hatékonyabb” működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása 2000 település (67%): központi szerepkör nélküli kategória Egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalták Legalsó szint legalább már nem volt pusztulásra ítélve (mint az 1963-as mellékfalvak!!!) Innen eltűntek a jól működő alapellátási elemek is Általános iskola felső tagozata kivonulása Falusi könyvtár megszűnése Falusi művelődési ház (1950-es évek nagy vívmánya) megszűnése 29

30 OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Elvándorlás felgyorsulása Helyi fejlesztések megszűnése Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása Közlekedési kapcsolatok átrendeződése: vasúti szárnyvonalak felszámolása  lazuló járásközi kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű területekkel Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia szinteken belül kívánta megvalósítani  szintek között tovább fokozódtak a területi egyenlőtlenségek! Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül 1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezi a településhierarchián alapuló fejlesztési elképzelést 30

31 Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
31

32 12/ OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai változnak Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon 7 megye 571 települése (ebből 3 város: Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély hatás az előző időszak településromboló politikája után Forrás: Faluvégi A. 1995 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986 32

33 Elmaradott térségek jellemzői
Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság: tsz-eik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges Foglalkoztatási lehetőségek hiánya: felnőtt korú eltartottak aránya viszonylag magas; az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik Magas ingázási és elvándorlási arány: elvándorlás (főként propagatív korúak) elvándorlása  országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás Népesség elöregedése (az előzővel összefügg) Alacsony jövedelmi színvonal: személyi jövedelem átlag a falusi átlagtól is 4%-kal elmaradt Közlekedési peremhelyzet: vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg; buszközlekedés van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség Szakemberek hiánya Fejletlen infrastruktúra: a települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú Aprófalvas településrendszer: falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival 33

34 2015/1986./XI. 5/Mt .4. Felzárkóztató program
Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése + munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása Forrás: központi és helyi források együttesen 34

35 Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai
1991: 1988–1989-es adatok alapján 571 helyett már 961 település (ebből 11 város)  aprófalvas térségekben fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 1990-es népszámlálási adatok alapján megismétlik 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból a szegény, de relatíve gazdag térségekben elszórtan elhelyezkedő települések nem részesültek  módszertan a településekre: átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül 961-ből 592 maradt kedvezményezett újonnan  882 település elmaradott 35

36 84/1993. sz OGY határozat 2 kedvezményezettségi típus:
Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek: 800 település és 33 körzet 600 települése  átfedés miatt 1084 település Azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település 1. és 2. kategóriában egyszerre („metszet”): KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi A. 1995 36

37 84/1993. sz OGY határozat Jellemzői 84/1993. OGY irányelvei:
Múlt rendszer irracionális gazdasági és telelepüléspolitikai intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdasági átmenet tovább erősítette Legsúlyosabb problémák az egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.” 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata 37

38 Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv.
Le kell határolni a kedvezményezett térségeket Kiemelt cél: Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése Térségek társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása Országgyűlés hatásköre Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6.§ e) pontja) Kormány feladata Kedvezményezett térségek besorolása (27. § (1) b) pontja) 38

39 1997-es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat
Áttérés településiről a térségi (ekkor még kistérségi szintre) Komplex mutató (társ, gazd, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek; Tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; Ipari szerkezetátalakítás térségei; Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, de átfedéssel a 4 kategória között 39

40 2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Lehatárolás kistérség-specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató 3 kedvezményezettségi kategória térségi szinten Kedvezményezett települések Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 3 térségi szintű kedvezményezettségi kategória mellett + területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések is, amelyek: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradottak Infrastrukturális szempontból elmaradottak Jelentős munkanélküliséggel sújtottak 40

41 Kedvezményezett térségek 3 kategóriája
Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Meghatározott társadalmi–gazdasági mutatók < országos átlag Ipari szerkezetátalakítás térségei Iparban foglalkoztatottak aránya, 1990 > országos átlag * 1,5 Iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése, 1990–1999 > országos átlag Munkanélküliség, december 20. > országos átlag Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 120 fő/km2-nél sűrűbben lakott településeken élők < népesség 50%-a Agrárfoglalkoztatottak aránya, 1990 népsz. > országos vidéki átlag Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap < országos átlag Munkanélküliség > országos átlag 41

42 2004-es Korm. rend. 2001-es felülvizsgálat kategóriái alapján
Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48 térség) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű 42