A brit gazdaság a „világ műhelyétől” napjaink regionális folyamataiig dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Viktoriánus korszak: „világ műhelyének” fénykora Kapitalizmus szülőhazája XVI. sz. vége: bekerítés  eredeti tőkefelhalmozás Később tengerek feletti uralom megszerzése: Pax Britannica  legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő) 2

XX. század elejétől „világ műhelyének” hanyatlása „Elkényelmesedik” 1880: USA, No. is megelőzte ipari fejlődésben I. vh., világválság (1929–1933), külkereskedelmi deficit Csökkenő versenyképesség  még inkább szükséges a gyarmatbirodalom Londoni City helyett New York-i Wall Street II. vh. után: „Eu. beteg embere” Államosítás  rossz ágazati struktúra marad, csökkenő versenyképesség Világpolitikai súly csökken – gyarmatok elvesztése Fegyverkezés + tőkekivitel  nem a hazai gazdaság fejlődik OECD sereghajtója Tovább romló külkereskedelmi deficit 3

Javuló helyzet az 1970-es évektől 1973: EGK-tagság Északi-tengeri szénhidrogének kitermelése 1980-as évek, Thatcher-korszak Privatizáció, vállalkozásösztönzés Nem versenyképes ágazatokat nem támogatták: szénbányászat, hajógyártás, kohászat, textil- és élelmiszeripar Fejlett technológia-intenzív ágazatok támogatása: elektronika, IT, high-tech gépipar, vegyipar Következmények GDP/fő: EU átlag felett Javuló gazdaságszerkezet (Mg 1%, ipar 26%, tercier szektor 73%: fejlett pénzügyi szektor, turizmus) Sok tőkeberuházások külföldre, de ennél több külföldről (USA, Japán: hídfőállás EU felé) 4

Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság XIX. sz.: Ipar: világpiaci orientációjú  mg: vámvédelemben érdekelt Szabadkeresk. + szállítás forradalma: olcsó tengerentúli gabonabehozatal Több 100 ezer farmer tönkrement  kivándorlás Erősödő földkoncentráció (átlag 150 ha, Eu: < 20 ha alattiak aránya min, 150 ha felettiek aránya max) Erősödő állattenyésztés („Horn against Corn”) EU: magasabb árak  kifizetődő termelés, szinte teljesen önellátó (80%) 5

Mezőgazdaság területi megoszlása „Zöld Anglia”: rétek, legelők  állattenyésztés (mg. érték 2/3-a) Szarvasmarha (vezető): húsmarha (D-Anglia), tejelő  sajt Sertés: tejipari melléktermékek + import kukorica Juh (ER1, VR7): Pennine, Wales, Skócia  gyapjúipar Húsipar állattenyésztő körzetek nagyvárosaiban Halászat: feldolgozás kikötőkben, úszó kombinátokon „Sárga Anglia”: melegebb, szárazabb  szántóföldi termelés Búza (ter 33%-án): 1980 exp is Árpa (ter 20%-án, VR10)  takarmány + szeszipar (sör, whisky) Komló  söripar Zab: Skócia Burgonya, cukorrépa (Londoni aggl.) Zöldség, gyümölcs: 10%: Londonii aggl., „Angol Riviéra”, Kent, Scilly-szk. – virág) 6

Négy fűtőanyagra épülő energiagazdaság Régi energiaforrás: fa Kőszén (14%, villamosen. 2/3-a) XVIII. sz. vége: kőszén egyeduralkodó, de kitermelés drágulása + import kőolaj  behozatalra is szorul Kőolaj (45%, villamosen. 10%-a) Export 7%-a (ER3 Oroszo. és Norv. után), kiváló minőségű (40% benzin, 25% fűtőolaj)  importál is Közel-Keletről (15% benzin, 52% fűtőolaj) – Shell, BP Földgáz (28%) Hazai (ER2 Ororszo.) Atomenergia (13%, villamosen. 23%-a) Vízenergia (villamosen. 1%-a): Skócia Energiaexport (ER3, Oroszo. és Norv. után) 7

A régi vaskohászat válságban van 100 éve világ acéltermelésének fele, csúcs 1970 Vas és acélkohászat területi megoszlása Import vasérc (és részben koksz) : D-Wales, ÉK-Anglia, Clyde-völgy Hazai vasércbázis: Nottinghamshire, Lincolnshire Hulladékvas, más körzet nyersvas: Yorkshire, Ny-Midlands Színesfémkohászat import ércekre (régen hazaiakra) Ólomkoh (VR5): Glasgow, Manchester, Avonmouth Ónkoh: Liverpool Cinkkoh: Avonmouth Rézfinomítás: Birmingham („bronzváros”) Rézkoh: St. Helens, Swansea Timföldgyártás: guyanai és jamaicai bauxitra (Antrim-plató) Alumíniumkoh: skóciai víz- és D-walesi hőenergiára 8

Gépgyártás Gépgyártás (ipari fogl, érték 40%-a) Specializáció, kiváló minőség (tömegáru-termelés helyett) Hazai alapanyag, fizetőképes belső piac, szakképzett munkaerő, exportlehetőségek (exp 40%-a) Autógy: külföldi tulajdonban (amerikai, japán, német), ipari koncentráció: Londoni aggl., Midlands (fele export, de import is) Repülőgépgy: VR3 (USA, Oroszo. után): autógyáraknál + DK-Anglia (fele–2/3-a export) Mozdony- és vagongy: acélgyáraknál + vasúti csomópontokban Szerszámgépgyártás: nagyvárosokban Elektronika, K+F: London–Bristol „ipari folyosó” + autógyáraknál + Leeds, Manchester, skót ipari tengely, Cambridge Hajógyártás válságban 9

Vegyipar és műanyagipar Két és fél évszázados vegyipar alapja Hazai szén, só, tengerentúli nyersanyagok Textilipar, gépipar vegyszer- és hajtóanyag-szükséglete Növekedése 2X gyorsabb az ipari átlagnál Petrolkémia, szervetlen vegyipar, szénvegyészet Területi megoszlás Merseyside: helyi mészkő, só, hazai kőolaj, importált nyersanyagok É-Anglia: helyi só, gipsz, hazai és import kőolaj D-Wales: kőolaj  petrolkémia, műanyagipar Gumiipar: malajziai nyersgumi  autógyáraknál Műgumiipar: Swansea, D-Anglia, É-Íro. Gyógyszeripar: London, Notthingam 10

Válságban az ipari forradalom úttörője: a textilipar Textilipar vezető ága a pamutipar Korábban hegemónia Lancashire-i komplexum, irányító és keresk. kp: Manchester Hazai gyapot és/vagy olcsó munkaerő: USA, Kína, India, Brazília versenye Minőségi gyapjúipar West Riding: Föld legrégibb gyapjúvidéke Minőségi  kisebb a verseny Lenipar: Belfast Jutaszövés: Dundee Selyemszövés: London Textilipari alapanyagok 2/3-a műszál: vegyipari központokban 11

Regionális politika irányváltásai Ipari kapitalizmus  nagyfokú egyenlőtlenségek Ősforrása a regionális politika állami szabályozásának Korai iparosítás Túlzott városi koncentrációk (infrastrukturális és környezeti leromlás) Szerkezetátalakítással küszködő iparvidékek London-központú észak–déli megosztottság II. vh. után:brit regionális politika aktív korszaka Munkáspárt: regionális politika és tervezés alapjai, intézmény- és eszközrendszere Fő cél: népességcsökkenés mérséklése 1980-as évek: csökkenő állami redisztribúció Konzervatív kormányok: tercierizáció, DK-Anglia túlsúlya ERDF: kiemelt összegei ellensúlyozták GDP/fő, 2004 GDP növekedés, 1995–2004 12

Az Egyesült Királyság nemzeti Európa-politikája Atlanti szövetség (USA-hoz, NATO-hoz fűződő szorosabb viszony) Erőteljesebb szerepvállalás a Közel-Keleten Brit EU-politika elemei Winston Churchill óta: kormányköziség a nemzetek felettiség helyett Pénzügyi önállóság (kimarad az eurozónából) Nem része a Schengeni-övezetnek Margaret Thatcher: „I want my money back!”: ugyannyi pénzt kér vissza, mint amennyit befizet Vidéki gazdálkodók: kisebb társadalmi súly  KAP-kiadások csökkentése Euroszkepticizmus Legalacsonyabb részvételi arány az EP-választásokon 2017: Brexit 13