A nemzetközi kereskedelem FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2019.07.29.

A nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényezők: Önellátás  felesleg  cserekereskedelem = két termék pénz beiktatásanélkül cserél gazdát. A pénzgazdálkodás megindulásával a termékek kereskedelmébe bekerült a pénz, mint közvetítő eszköz.

Nemzetközi kereskedelem alatt azt értjük, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyet különböző országokban állítanak elő. Az árukivitelt exportnak, az árubehozatalt importnak nevezzük. Ha a két ország pénzneme nem egyezik (pl. az egyikben USA dollár, a másikban francia frank a fizetőeszköz), akkor az áruk adásvételéhez szükség van az adott pénznemek (azaz valuták) árfolyamára, tehát hogy 1 dollár hány frankot ér (és fordítva).

A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg aktív: export > import passzív: import > export. A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermékenyebbek.

Szabadkereskedelem és protekcionizmus: Szabadkereskedelem: akkor van, ha a nemzetek közötti kereskedelem a termelési tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló komparatív előnyök elvén alapul. Azonban a világgazdaságban a szabadkereskedelem tiszta elméleti formájában sohasem valósult, illetve valósul meg. A szabadkereskedelem és a protekcionizmus mindig is egymás mellett létezett, illetve létezik.

A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei: A protekcionizmus: olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az ország a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot (protekció = védelem). Vagyis a protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó import árucikkek versenyétől. A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei: Vámok: az importált árukra kivetett adó. Kvóták: a behozható árucikkek mennyiségének korlátozása.

Dömping: olyan kereskedelempolitikát jelent, amikor valamilyen árut külföldön alacsonyabb áron adnak el, mint a hazai piacon. A kormányok nagyon gyakran alkalmazzák a protekcionista kereskedelem eszközeit politikai megfontolásokból is.

Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata. Ennek hátterében rendszerint az áll, hogy valamely ország más országokkal, nemzetekkel szemben háborús, agresszív módon lép fel.

A nemzetközi kereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában: Külkereskedelmi ,,nyitottság": azt jelenti, hogy az egyes országok, kereskedelmi térségek milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre. Exportkoefficiens: megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének. A nemzetközi kereskedelemben belül megkülönböztetjük az árukereskedelmet és a szolgáltatáskereskedelmet.

A szolgáltatáskereskedelem: az egyes termékek, tőkék, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatások. Konkrét formái például: valamely külföldről megvásárolt termékhez kapcsolódó szállítási, biztosítási, karbantartási költségek, speciális termékek és eszközök esetében az ún. haszonbérleti jog, stb..