Házipénztár, pénzkezelés Előadó: Kisgyörgy Ilona
Aktuális pénzkezelési szabályok a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (Szja) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény)
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása A 2000. évi C. törvény a számvitelről tételesen rögzíti a pénzkezelési szabályzat minimális tartalmát: A Számviteli törvény 14 §. 8-as 9-es és 10- es bekezdésében találhatók jelenleg az aktuális pénzkezelési szabályok:
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása A számviteli törvény 14. § 5 bekezdésének d) pontja rendelkezik a számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzat elkészítéséről. A 2007. január 1-jén életbe lépett módosítások előtt is kellett pénzkezelési szabályzatot készíteni a vállalkozásoknak, de azok tartalmát saját hatáskörben önállóan határozták meg.
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása 2007. január 1-jétől a Számviteli törvény tételesen rögzíti a pénzkezelési szabályzat minimális tartalmát, benne a záró készpénz maximumára vonatkozó szabályt. Ennek nagyságát ekkor még a vállalkozás – gazdasági formáját, méretét, és tevékenységének jellegét figyelembe véve – önmaga határozhatta meg.
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása A 2009. február 1-jén életbe lépett módosítás a napi záró pénzkészlet maximumát még az előző üzleti év összes bevételének 1,2 %-ként, de minimum 500.000,- Ft-ban határozza meg. Majd 2009. március 13-án hatályba lépett módosítás már az összes bevétel 2%-ként, de változatlanul minimum 500.000,- Ft- ban határozza meg.
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása Ez a rendelkezés a vállalkozások életében egészen 2012. január 1-ig volt érvényben, majd 2012. január 1-től a 2% 10%-ra módosult, de a minimum 500.000,- Ft az megmaradt.
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása a szabályozás még így is nagy adminisztrációt követelt meg a gazdálkodóktól, ezért 2012. december 1- jével hatályosan a korlátozó szabályozás teljes egészében megszüntetésre kerül.
A házipénztárban tartható készpénzállományra vonatkozó előírások, készpénzkorlát változása A napi készpénz záró állomány maximális mértéke előírásának eltörlése nem jelenti azt, hogy a gazdálkodóknak ne kellene a pénzkezelési szabályzatában erről továbbra is rendelkeznie. A változás abban áll, hogy ennek mértékét jogszabály a jövőben nem korlátozza.
A felelősség kérdése A számviteli politika elkészítéséért, így a pénzkezelési szabályzat elkészítéséért és módosításáért is a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a pénzkezelési szabályzaton átvezetni.
Személyi és tárgyi feltételek A pénzkezeléssel megbízott személyek: pénztáros, pénztáros helyettes, pénztári ellenőr kiválasztásánál a legfontosabb szempontok: - büntetlen előélet, - szakmai hozzáértés, - összeférhetetlenség ne álljon fenn.
Személyi és tárgyi feltételek összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési feladatkörben foglalkoztatott dolgozókat, akik utalványozási vagy ellenőrzési joggal vannak megbízva. Nem lehet pénztáros, akinek a bankszámlák felett rendelkezési joga van.
A házipénztár védelmi rendszere A védelmi rendszer a házipénztár esetében kiterjed: - a fizikai védelemre, - az adatok védelmére, - a személy védelmére, - a pénzforgalom szabályosságára.
A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok A pénztáros feladatai A pénztáros helyettesének feladatai A pénztárellenőr feladata
Leggyakoribb pénztári gazdasági események elszámolása A pénzeszközökkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások - a bankszámlák és a pénztár, - a deviza-betétszámlák és a pénztárak, valamint - a bankszámlák egymás közötti forgalmának elszámolásakor az átvezetési számlák alkalmazását
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénz felvétel elszámolási betétszámláról a bevételi pénztárbizonylat alapján: T: 381 Pénztár K: 389 Átvezetési számla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénz felvétel elszámolási betétszámláról a bankbizonylat alapján: T: 389 Átvezetési számla K: 384 Elszámolási betét
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénz felvétel forintban a deviza- betétszámláról a bevételi pénztárbizonylat alapján: T. 381 Pénztár K: 389 Átvezetési számla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénz felvétel forintban a deviza- betétszámláról a bankbizonylat alapján: T: 389 Átvezetési számla K: 386 Deviza-betétszámla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénzfelvétel valutában a deviza- betétszámláról a bevételi pénztárbizonylat alapján a deviza könyv szerinti forintértékén: T: 382 Valutapénztár K: Átvezetési számla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénzfelvétel valutában a deviza- betétszámláról a bankbizonylat alapján a deviza könyv szerinti forintértékén T 389. Átvezetési számla K 386. Deviza-betétszámla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénz befizetése az elszámolási betétszámlára a kiadási pénztárbizonylat alapján T 389. Átvezetési számla K 381. Pénztár
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Készpénz befizetése az elszámolási betétszámlára a bankbizonylat alapján T 384. Elszámolási betétszámla K 389. Átvezetési számla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Valuta befizetése a deviza-betétszámlára a kiadási pénztárbizonylat alapján a valuta könyv szerinti forintértékén T 389. Átvezetési számla K 382. Valutapénztár
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Valuta befizetése a deviza-betétszámlára a bankbizonylat alapján a valuta könyv szerinti forintértékén T 386. Deviza-betétszámla K 389. Átvezetési számla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Valuta befizetése az elszámolási betétszámlára a kiadási pénztárbizonylat alapján a valuta könyv szerinti forintértékén T Átvezetési számla K 382. Valutapénztár
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Valuta befizetése az elszámolási betétszámlára alapján a ténylegesen jóváírt forintértékén T 384. Elszámolási betétszámla K 389. Átvezetési számla
A pénzeszközökkel kapcsolatos évközi könyvviteli elszámolások Valuta befizetése (eladása) során keletkezett árfolyam-különbözet elszámolása (a valuta könyv szerinti forintértékének és a ténylegesen jóváírt összeg különbsége) T 876. Deviza.- és valutakészletek árfolyamvesztesége K 389. Átvezetési számla
A pénzeszközökre vonatkozó változások 2011. január elsejétől változott az elektronikus pénz fogalma, mely szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom értendő a számviteli törvény szerint is. Vagyis készpénz átvétele, illetőleg számlapénz átutalása (banki átutalás) ellenében kibocsátott, elektronikus pénzeszközön (így különösen értéktároló kártyán) tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más (pl.: kereskedő) is elfogad.
Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok alaki és formai követelményei A pénztári pénzforgalom bizonylatolására rendszeresített nyomtatványok szigorú számadásra kötelezettek.
Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok alaki és formai követelményei – pénztári bevételezési és kiadási tömbök, – pénztárkönyvek, Pénztárjelentés – bankbizonylatok, – adóívek, adóbevallások, költségvetési elszámolások, – vagyonjogi és költségjellegű bírósági döntések, – elszámolási utalványok
Meddig és hogyan kell megőrizni a bizonylatokat? A bizonylatot a nyilvántartás módjától függetlenül legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A megőrzési kötelezettség a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik.
Külföldi fizetési nemben felmerült gazdasági események - valuta pénztár működése - valutában, devizában, vagy devizaalapon forintban rendezendő tételek - valutában, devizában fennálló tételek értékelési szabályai A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok A valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámításával kapcsolatban a számviteli törvény nem tartalmaz tételes előírásokat. A valutakészletek évközi elszámolása során a gazdálkodók választhatnak több elszámolási lehetőség között.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok a valutakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a gazdálkodó - a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott napi árfolyamon, eseményenként elszámolva a keletkező árfolyam-különbözeteket, - a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a meglévő valuta könyv szerinti árfolyamán elszámolva, így kiküszöbölve az árfolyam- különbözeteket (a felhasználásoknál vagy az átlagárfolyamot, vagy a FIFO- módszert alkalmazva).
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok A valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenérték meghatározása attól függhet, hogy a valuta milyen forrásból származik: meglévő devizaszámláról történő valuta felvét esetében a számított forintellenérték a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama; forint ellenében történő valuta vásárlása esetében a ténylegesen fizetett forintellenérték (ami gyakorlatilag az adott hitelintézet által alkalmazott valuta eladási árfolyam);
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok valuta ellenében történő értékesítésből származó valuta esetében a valuta adott napon érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam; elszámolásból visszavételezett valuta esetében a visszafizetés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintösszeg.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok A valutakészletekben bekövetkezett változások a valutapénztárban „elszámoló árfolyamon” kerülnek elsődlegesen rögzítésre, a valutapénztár mellett vezetve egy „valutaár-különbözeti” számlát, amelyen a keletkező árfolyam-különbözetet időszakonként (havonta, negyedévente vagy év végén) meg kell osztani készletre és felhasználásra eső rész között.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Példa: Valutapénztár nyitóegyenlege tárgyév január 1-jén: - Valutában 20 CAD - Forintban 4 000 HUF Deviza-betétszámláról valuta felvét január 10-én: - Valutában 100 CAD - meglévő deviza könyv szerinti árfolyama 197 HUF/CAD
Valuta vásárlása hitelintézettől január 11-én: - Valutában 100 CAD A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Valuta vásárlása hitelintézettől január 11-én: - Valutában 100 CAD - ténylegesen fizetett forintellenérték 20 500 HUF Elszámolásra kiadás valutában január 1 1-én: 200 CAD
Elszámolásból visszavétel valutában január 20-án: - Valutában 40 CAD A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Elszámolásból visszavétel valutában január 20-án: - Valutában 40 CAD - bizonylat alapján elszámolás 160 CAD Kiegészítő adatok: Január 20-án érvényes választott árfolyam: 206 HUF/CAD Elszámoló árfolyam 205 HUF/CAD
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Megoldás: A valutapénztár állományának levezetése a különféle elszámolási módszerek alkalmazása esetén: 1.) A gazdálkodó a változás napján érvényes árfolyamokat alkalmazza, a csökkenéseket a FIFO-módszer szerint elszámolva:
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Esemény Változás (CAD) Árfolyam HUF Egyenleg 01.01.Nyitó E. 200 20 4000 01.10 Felvét devizaszámláról 100 197 19700 120 23700 01.11 Valutavásárlás 205 20500 220 44200 Kiadás elszámolása -20 -100 -80 16400 -200 40100 4100 01.20 Visszavét 40 206 8240 60 12340 01.31 Záróegyenleg 205,66
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Kapcsolódó rész: 01.20. Elszámolás bizonylat alapján -20 200 4000 -100 197 19700 -40 205 8200 -160 31900
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok 2.) A gazdálkodó a változás napján érvényes választott árfolyamokat alkalmazza, a csökkenéseket az. átlagárfolyam-módszer szerint elszámolva:
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Esemény Változás (CAD) Árfolyam HUF Egyenleg 01.01 Nyitóegyenleg 200 20 4000 01.10 Felvét devizaszláról 100 197 19700 120 23700 01.11 Valutavásárlás 205 20500 220 44200 Kiadás elszámolása -200 200,91 40182 4018 01.20 Visszavét 40 206 8240 60 12258 01.31 Záróegyenleg 204.30
3.) A gazdálkodó a változásokat elszámoló árfolyamon számolja el Esemény Változás (CAD) Árfolyam HUF Egyenleg 01.01 Nyitóegyenleg 205 20 4000 01.10 Felvét devizaszláról 100 20500 120 24600 01.11 Valutavásárlás 220 45100 Kiadás elszámolásra -200 41000 4100 01.20 Visszavét 40 8200 60 12300 01.31 Záróegyenleg
3.) A gazdálkodó a változásokat elszámoló árfolyamon számolja el Esemény Növekedés (CAD) Tényleges árfolyam HUF Elszámoló áron HUF Árkülön- bözet 01.01 Nyitóegyenleg 20 200 4000 4100 -100 01.10 Felvét deviza szláról 100 197 19700 20500 -800 01.11 Valutavásárlás 205 Összesen: 220 44200 45100 -900 01.31 Felh.-ra jutó árkülönbözet -656 Záróegyenleg -244
3.) A gazdálkodó a változásokat elszámoló árfolyamon számolja el Árkülönbözeti százalék meghatározása: (-900 HUF/45100 HUF)X100= -2,00% Felhasználásra eső árkülönbözet meghatározása: (32800 HUFX-2,00%)/100= -656 HUF
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok A devizakészletek állományában év közben bekövetkezett változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámításával kapcsolatban a valutakészletekhez hasonlóan nem tartalmaz tételes előírásokat a számviteli törvény. Ennek megfelelően a devizakészletek évközi elszámolási módjának kialakítása során a gazdálkodók ugyanazon módszereket alkalmazhatják, mint a valutapénztár esetében.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok Ezek a következők: A devizakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes választott árfolyamoknak megfelelően számolja el a gazdálkodó
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok a növekedéseket a deviza megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon, eseményenként elszámolva a keletkező árfolyam-különbözeteket,
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok a növekedéseket a deviza megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán elszámolva, így kiküszöbölve az árfolyam-különbözeteket (a felhasználásoknál vagy az átlagárfolyamot, vagy a FIFO- módszert alkalmazva).
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok A deviza megszerzéséért fizetett (számított) forintellenérték meghatározása attól függhet, hogy a deviza milyen forrásból származik: más meglévő devizaszámláról történő átvezetés esetében a számított forintellenérték a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama, valutapénztárból történő visszafizetés esetében a meglévő valuta könyv szerinti árfolyama,
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok forint ellenében történő deviza vásárlása esetében a ténylegesen fizetett forintellenérték (ami gyakorlatilag az adott hitelintézet által alkalmazott deviza eladási árfolyam), deviza ellenében történő értékesítés és devizában kapott előleg esetében a deviza átutalás teljesítésének napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam,
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok folyósított devizahitel jóváírása esetén a deviza átutalás teljesítésének napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam, kamat jóváírása esetén a kamatjóváírás napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos évközi értékelési szabályok A devizakészletekben bekövetkezett változások a devizaszámlán „elszámoló árfolyamon” kerülnek elsődlegesen rögzítésre, a devizaszámla mellett vezetve egy „devizaárkülönbözeti” számlát, amelyen a keletkező árfolyam-különbözetet időszakonként (havonta, negyedévente vagy év végén) meg kell osztani készletre és felhasználásra eső rész között.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos év végi értékelési szabályok A valutapénztárban lévő valutát, a devizaszámlán lévő devizát és minden külföldi pénzeszközre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt és kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapján érvényes devizaárfolyammal számított forintösszegben kell kimutatni.
A valuta- és devizakészletekkel kapcsolatos év végi értékelési szabályok Ennek megfelelően a mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, az üzleti év fordulónapjára vonatkozó – a számviteli törvény szerint választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Mindezek hatására a mérlegben minden egyes valuta- és devizakészlet a mérleg fordulónapon érvényes választott árfolyamon kerül értékelésre.
Kiküldetés során történő elszámolás A kiküldetések miatt a cégek könyvelői, pénzügyes szakemberei jelentős költségekkel szembesülnek, amelyek elszámolása, adminisztrációja alapos felkészültséget, adózási, járulékfizetési és munkaügyi ismereteket kíván.
Kiküldetés során történő elszámolás Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása valutapénztár esetén: a dolgozó részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előlegének elszámolása a valutapénztárból történő kiadásakor: T 3613 - K 3821, helyesen a kiadáskor érvényes választott devizaárfolyamon [itt azonban meg kell jegyezni, az Szt. 2012. 01. 01-től hatályos 48. §-ának (8) bekezdése alapján, ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható (ebből következően az ilyen címen adott előleg is), de ehhez külön számvitel-politikai döntés kell!
Kiküldetés során történő elszámolás Itt azonban meg kell jegyezni, az Szt. 2012. 01. 01-től hatályos 48. §-ának (8) bekezdése alapján, ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható (ebből következően az ilyen címen adott előleg is), de ehhez külön számvitel- politikai döntés kell!
Kiküldetés során történő elszámolás a kiküldetésről visszatért dolgozónak a kapott előleggel el kell számolnia, az elszámoláshoz azokat a számlákat, bizonylatokat - célszerűen - jegyzékbe foglalva kell átadni, amelyek az átvett valuta felhasználását dokumentálják; a kiküldött csak azt a valutamennyiséget tudja visszaadni, és lehet a valutapénztárba bevételezni (T 3821 - K 3613), amelyet nem költött el, (a ténylegesen visszavett valutát a visszavétel napján érvényes választott devizaárfolyamon kell bevételezni, amiből az következik, hogy emiatt a 3613. számlán árfolyam- különbözet keletkezik!);
Kiküldetés során történő elszámolás a ténylegesen járó (és már korábban, előleg formájában átadott) napidíjat közvetlenül a 3613. számlával szemben kell elszámolni (T 551 - K 3613), a 3613. számla könyv szerinti árfolyamán, így árfolyam-különbözet nem keletkezik [természetesen ha a ténylegesen járó napidíj több, mint amennyit a dolgozó előlegként megkapott, akkor a különbözetet a valutapénztárból kell kifizetni (T 551 - K 3821), a valutapénztár átlagárfolyamán kell elszámolni]; A külföldi napidíj elszámolása a jövedelem elszámolási számlát nem érinti!
Kiküldetés során történő elszámolás a dologi kiadásokat (ha az nem eszközbeszerzés) szintén a 3613. számlával szemben kell közvetlenül elszámolni T 51-52 - K 3613 a 3613. számla könyv szerinti árfolyamán, és nem a teljesítés napján érvényes választott devizaárfolyamon; ha eszközbeszerzés is volt, azt is közvetlenül a 3613. számlával szemben kell könyvelni (T 161, 21-22, 26 - K 3613) a 3613. számla árfolyamán;
A pénztárban őrzött egyéb értékek, értéktárgyak A csekkek (elszámolási csekk, készpénzfizetésre szóló csekk) analitikus nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat célszerű tartalmaznia: a csekk konkrét megnevezése, a csekk pénzneme, a csekk összege, a fizetésre kötelezett hitelintézet neve, a csekk kiállításának időpontja és helye, a csekk beváltásának időpontja, hivatkozás a beváltáshoz kapcsolódó bizonylatra.
A pénztárban őrzött egyéb értékek, értéktárgyak Az értékcikkek (postabélyegek, illetékbélyegek, postautalványok stb.) fajtánkénti analitikus nyilvántartásának javasolt tartalma: - a beszerzett értékcikkek címlete, mennyisége, értéke, - a felhasznált értékcikkek címlete, mennyisége, értéke, - hivatkozás a beszerzéshez, felhasználáshoz kapcsolódó bizonylatra.
A pénztárban őrzött egyéb értékek, értéktárgyak Az étkezési utalványok fajtánkénti analitikus nyilvántartásának javasolt tartalma: - a beszerzett étkezési jegyek mennyisége címletenkénti részletezésben, a sorszámok feltüntetésével, forintösszege, - a felhasznált étkezési jegyek mennyisége címletenkénti részletezésben, a sorszámok feltüntetésével, forintösszege, - hivatkozás a beszerzéshez, felhasználáshoz kapcsolódó bizonylatra.
Elszámolásra kiadott összegek és egyéb nyilvántartások Az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartására javasolt rendszer tartalma: - a pénzkiadás időpontja, - a kiadási pénztárbizonylat száma, - a felvevő neve, - a felvétel jogcíme, - az elszámolásra felvett összeg és pénzneme, - az elszámolás határideje és tényleges időpontja, - a ténylegesen felhasznált összeg, - bevételi pénztárbizonylat száma.
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) igénybe vehető termékek, szolgáltatások szerint vásárlási utalvány étkezési utalvány (Erzsébet utalvány) utazási utalvány vegyes felhasználású - Széchenyi Pihenő Kártya - internetes kedvezményoldalak kuponjai - egyéb kuponok - helyi „pénzek” (soproni kékfrank, balatoni korona)
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) IDEGEN KIBOCSÁTÁSÚ UTALVÁNYOK Erzsébet utalvány Utalványvásárlás: T: 368 Egyéb követelések K: 38 Pénzeszközök Dolgozónak történő átadás: Átadás T: 55 Személyi jellegű egyéb kifiz. K: 368 Egyéb követelések SZJA elsz. T: 55 Személyi jellegű egyéb kifiz. K: 46 Rövid lej. Köt. EHO elsz. T: 56 Bérjárulék K: 46-47 Rövid lej. Köt.
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Széchenyi Pihenő Kártya Intézmény – Munkáltató – Munkavállaló és közeli hozzátartozója – Szolgáltató A SZÉP kártya jellemzői biztonságos a főkártya díjmentes az elfogadói hálózat dinamikusan növekszik
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) A munkáltató szerződést köt az „intézménnyel” és átutalja a megállapított összeget: Kártyafeltöltés: T: 368 Egyéb követelés K: 38 Pe Dolgozónak történő átadás: Átadás T: 55 Személyi jellegű egyéb kifiz. K: 368 Egyéb követelések SZJA elsz. T: 55 Személyi jellegű egyéb kifiz. K: 46 Rövid lej. Köt. EHO elsz. T: 56 Bérjárulék K: 46-47 Rövid lej. Köt.
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Internetes kedvezmény oldalak kuponjai Az internetes oldalon való foglalás alapján az Átutalás után a szolgáltató megküldi a letölthető kupont: T: 368 K: 38 A kupon átadása vagy felhasználása időpontjában költségként kerül elszámolásra: T: 51- 57 K: 368 Ha nem használják fel a kupon lejáratáig, elévült követelésként kell elszámolni: T: 86 K: 368
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Utazási utalvány Minden utazási irodában vagy interneten keresztül is lehet vásárolni Átutalás T: 368 K: 38 Vizsgálni kell, hogy vállalkozáson belüli felhasználás történik-e Kiküldetés miatt veszik igénybe: T 52 K: 368 Üzletfelekkel történik a felhasználás: T. 55 K: 368 Ajándékként történik az átadás: T: 88 K: 368
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) SAJÁT KIBOCSÁTÁSÚ UTALVÁNYOK Utalvány eladás T: 38 K: 479 Az utalvány bemutatója felhasználja az utalványt: T: 381, 311 K: 91 Áfa T: 381, 311 K: 467 Az utalvány értéke T: 479 K: 381, 311 Ha lejár és nem váltják be: T: 479 K: 98
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Betéti (debit) kártya pénzfelvétel bankkártyával forintban (forintszámláról, devizaszámláról) forintszámláról: készpénz nő, bankbetét csökken devizaszámláról: csökkenés a devizabetét könyv szerinti árfolyamán, növekedés a felvett forintösszegben, árfolyam különbözet a kettő különbözetében
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Betéti (debit) kártya pénzfelvétel bankkártyával - valutában (forintszámláról, devizaszámláról) devizaszámláról: csökkenés a devizabetét könyv szerinti árfolyamán, növekedés a napi választott árfolyamon, árfolyam különbözet a kettő különbözetében forintszámláról: növekedés a fizetett forintösszegnek megfelelő árfolyamon, árfolyam különbözet nincs
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Betéti (debit) kártya vásárlás bankkártyával POS-terminálon elszámolás a kereskedőnél (forintban, devizában) árbevétel és bankkal szembeni egyéb követelés, devizánál napi választott árfolyamon jóváíráskor pénznövekedéssel szemben követelés csökkenés, devizánál napi választott árfolyamon, árfolyamkülönbözet elszámolásával banki jutalék egyéb szolgáltatások értékeként (költség) elszámolás a vásárlónál (forintban, devizában) beszerzés és rövid lejáratú kötelezettség, devizánál napi választott árfolyamon terheléskor pénzcsökkenéssel szemben kötelezettség csökkenés, devizánál könyv szerinti árfolyamon, árfolyamkülönbözet elszámolásával
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Betéti (debit) kártya interneten elszámolása megegyezik a POS-terminálnál írottakkal feltöltés bankkártya használatával telefonfeltöltés (prepaid) bankbetét csökken, egyéb követelés nő a követelés a termékek, szolgáltatások vásárlásával párhuzamosan csökken elektronikus pénztárca feltöltése elszámolása megegyezik a telefonfeltöltésnél írottakkal a bankkártya-túlköltést (folyószámlahitelt) kötelezettségként kell elszámolni
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Hitel (credit) kártya pénzfelvét, vásárlás, feltöltés: kötelezettség növekedés deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon visszafizetés: kötelezettség csökkenés deviza-hitelkártyánál könyv szerinti árfolyamon devizaszámláról: árfolyam különbözet a két könyv szerinti árfolyam különbözetében forintszámláról: árfolyam különbözet a könyv szerinti árfolyam és a forintkonverzió (deviza eladási) árfolyama között
Készpénz kímélő fizetési formák csekk, váltó, bankkártya – utalványok (vásárlási, Ajándékozási, étkezési) Hitel (credit) kártya túlfizetés: bankbetét-növekedés deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon devizaszámláról: árfolyam különbözet a napi választott árfolyam és a könyv szerinti árfolyam különbözetében forintszámláról: árfolyam különbözet a napi választott árfolyam és a forintkonverzió (deviza eladási) árfolyama között
Az üzleti és a magánhasználatú bankkártyák szétválasztása téves fizetések elszámolása üzleti célú vásárlás magánhasználatú kártyáról fizetve kötelezettség a fizető személlyel szemben, amelyet a vállalkozás kiegyenlít magáncélú vásárlás üzleti használatú kártyáról fizetve követelés a fizető személlyel szemben, amelyet a fizető személy kiegyenlít
Elektronikus pénz használata 2011. január elsejétől változott az elektronikus pénz fogalma, mely szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom értendő a számviteli törvény szerint is. Vagyis készpénz átvétele, illetőleg számlapénz átutalása (banki átutalás) ellenében kibocsátott, elektronikus pénzeszközön (így különösen értéktároló kártyán) tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más (pl.: kereskedő) is elfogad. (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 218. §-a )
Elektronikus pénz használata számviteli elszámolás az elektronikus pénz a számvitelben pénzeszköz, a mérleg Pénztár, csekkek tételében kell nyilvántartani bankbetét-mozgásként kell elszámolni a bankszámláról (elektronikus pénztárcára, elektronikus felületre) feltöltött, illetve onnan bankszámlára lehívott (visszaváltott) összegeket, az elektronikus pénzállomány változásával szemben
Elektronikus pénz használata forinttól eltérő devizanem esetén feltöltéskor árfolyam különbözet keletkezik a bankbetét könyv szerinti árfolyama és az elektronikus pénz napi választott árfolyamának különbözetében lehíváskor árfolyam különbözet keletkezik a bankbetét napi választott árfolyama és az elektronikus pénz könyv szerinti árfolyamának különbözetében
Elektronikus pénz használata elektronikus pénzzel végzett értékesítések-beszerzések azonnali fizetéssel valósulnak meg, a kapott-fizetett ellenérték azonnal jóváíródik-terhelődik elektronikus pénzként Készpénzes értékesítésként beszerzésként kell elszámolni
PayPal fizetési rendszer használata a PayPal szolgáltatást hitelintézet nyújtja, amely elektronikus pénzt bocsát ki PayPal számlára az ügyfelek valódi bankszámláiról (bankkártyáinak használatával) átvezetett, illetve más PayPal számlatulajdonosok átvezettetett összegek kerülhetnek
PayPal fizetési rendszer használata a PayPal számlán lévő összeg elektronikus pénz, külföldi pénznemben denominálva elszámolása megegyezik az elektronikus pénzzel kapcsolatosan leírtakkal forint könyvvezetésnél a PayPal-ügyleteket a devizára vonatkozó elszámolási szabályok szerint kell könyvelni az ügyfél bankszámlája és a PayPal-felület közötti tranzakciók során (forint könyvvezetésnél) árfolyamkülönbözet keletkezik a devizanemek közötti váltás jutalékai egyéb szolgáltatások értéke a számvitelben
Mobilkészülék-használat vásárlás, fizetés SMS-ben, MMS-ben elszámolás a számlában lévő tételek elkülönítése alapján, az általános szabályok szerint készülékhasználat kényelmi díjai igénybevett szolgáltatások értéke a számvitelben vásárlás, fizetés interneten a vásárlás mögött mindig bankszámla (bankkártya), vagy elektronikus pénz áll
Feltöltő kártyák használata pénzösszeg feltöltésekor a bankbetét csökkenésével szemben egyéb követelést kell elszámolni vásárláskor kell a követelést megszüntetni, a megvásárolt termékek, szolgáltatások értékének általános szabályok szerinti elszámolásával egyidejűleg a munkavállalónak juttatásként adott feltöltő kártya értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni
E-számlázáshoz kapcsolódó rendeletek, e-számla rendelet, archiválási rendelet, konverziós rendelet Az elektronikus számlázás magyarországi szabályozásának fejlődésében új fejezet nyílik 2013. január 1-jén. A változás oka elsősorban a Tanács közösségi hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) változásának köszönhető, melyet a Tanács 2010. július 13-i 2010/45/EU irányelve módosított (a továbbiakban: módosító irányelv). A módosító irányelv rendelkezései nyomán kialakított belföldi szabályozást a tagállamok 2013. január 1-jétől kötelesek alkalmazni.
Mit nevezünk elektronikus számlának 2013-ban Az elektronikus számla fogalmának meghatározását a korábbi szabályozás nem tartalmazta, mivel azokkal összefüggésben az irányelv szigorúan meghatározta kibocsátás módját. Ennek megfelelően elektronikus számlának neveztük eddig azokat az elektronikus úton küldött vagy rendelkezésre bocsátott számlákat, melyek eredetének hitelessége és tartalmuk sértetlensége a következő módon volt biztosított:
Mit nevezünk elektronikus számlának 2013-ban 1.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében fokozott biztonságú elektronikus aláírással (PKI alapú számlázás), 2.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében fokozott biztonságú elektronikus aláírással (PKI alapú számlázás),
Mit nevezünk elektronikus számlának 2013-ban 2013-tól azonban a fent meghatározott kibocsátási mód pusztán lehetőségként marad meg a közösségi jogban, vagyis az ezt követő időponttól az a bizonylat minősül elektronikus számlának, mely tartalmazza a számlára vonatkozó kötelezően előírt tartalmi elemeket, és amelyet „elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.”
Milyen új technikák jelenhetnek meg az elektronikus számlázás terén (Számlának minősülhet egy egyszerű PDF vagy Excel állomány, vagy akár egy email) A jelen gyakorlatnak megfelelően a törvény rögzíti, hogy elektronikus számlázásra csak a vevő előzetes beleegyezése esetén kerülhet sor (bár a beleegyezés nemcsak írásban, hanem szóban és elektronikus úton vagy ráutaló megatartással is történhet. A számla kibocsátásának időpontjaként elektronikus számla esetében azt az időpontot lehet megjelölni, amelyben a számla a számlabefogadó rendelkezésére áll, vagyis amely időpontot követően a számlabefogadó minden olyan adattal, információval rendelkezik, amely ahhoz szükséges, hogy a számlát megtekinthesse, letölthesse. Ez annyit jelent, hogyha a számlakibocsátó egy e-mail címre küldi meg a számlát, akkor azt már a számla elküldésével a másik rendelkezésére bocsátja.
Adóhivatali gyakorlat változása Az adóhatóság korábbi véleménye: Egyre gyakoribb azon adózói gyakorlat, amely szerint az egyébként számítógéppel előállított számlát kizárólag elektronikus úton küldik meg a vevő felé. Ugyanakkor a számítógéppel kiállított számla papíralapú előállításától eltekinteni semmilyen esetben nem lehet. Adóhatóság új álláspontja
Az elektronikus számla adóigazgatási azonosítása Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. X. fejezetében meghatározott feltételeknek. A számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (és megfelel az Áfa tv. 170. §- ában meghatározott feltételeknek) A Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott olyan okirat, amely megfelel a Héa-irányelv 226-231. és 238-240 cikkével harmonizáló azon előírásoknak, amelyek abban tagállamban alkalmazandóak, amelyben az adóalanyt nyilvántartásba vették.
Ellenőrzés a gyakorlatban, Ellenőrzési tapasztalatok Az Áfa tv. előírása alapján a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. Az Áfa tv 2013. január elsejétől a kötelezettség teljesítésére vonatkozó keretszabállyal is kiegészült.
Új számlázási szabályok az áfa törvényben E keretszabály értelmében az eredet hitelességére, az adattartalom sértetlenségére és az olvashatóságra vonatkozó követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás között megbízható üzleti kapcsolatot biztosit. ( Áfa tv. 168/A. § (2) bekezdés)
A 2013-tól hatályos új EU-s számlázási irányelv és hatása az elektronikus számlázásra Az Áfa tv. 2013. január elsejétől hatályos elektronikus számla fogalma alapján elektronikus számlának minősül minden olyan, az Áfa tv-ben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. Az elektronikus számlákra is a számlákra vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.
Az egyedi és az EDI rendszerben előállított elektronikus számla 1.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében fokozott biztonságú elektronikus aláírással (PKI alapú számlázás), 2.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében fokozott biztonságú elektronikus aláírással (PKI alapú számlázás),
Az elektronikus számla és az archiválás Az „eredet hitelessége” a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó illetve a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását jelenti. Az „adattartalom sértetlensége” azt jelenti, hogy a számlának az Áfa tv. szerinti tartalmát nem változtatták meg. A számla olvashatósága pedig azt jelenti, hogy a számlának az ember számára - alapos vizsgálat illetve magyarázat nélkül - olvashatónak kell lennie. (Áfa tv. 259. § 1 A. pont)
Az időszaki elszámolás régi és új szabályai A közösségi mentes értékesítésnél az időszaki elszámolás során le kell zárni a hónapot, az elszámolási időszak 1 hónapnál nem lehet hosszabb. A közösségi mentes értékesítés előlege nem számla kibocsátási alap. Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, hosszabb, mint egy hónap, akkor minden naptári hónap utolsó napján részteljesítés történik.
Köszönöm a figyelmet!