Kína népességföldrajza

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL Az idősek egészségéért Előadó: Váradi Jánosné.
Advertisements

Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
A Kárpát-medence gazdasági lehetőségei Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szőke István szakmai igazgató Pécs, január 29. A gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
Dr. Vécsei Pál A jelentős arányban romák által lakott települések-, s erre alapozottan a roma népesség helyzetének alakulása a rendszerváltást követően.
Regős Gábor Könyvelőirodák Országos Szövetségének elnöke Hagyományos számlázás sajátosságai integrált környezetben KÖNYVELŐIRODÁK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, 2008.
A „Mintaprogram a minőségi időskorért” Pilote Project for Quality Ageing Az idősgondozás Magyarországon, elvek, szabályok, gyakorlat, intézmények Brettner.
A szakiskolák aktuális problémái
Az időskorúak dialíziskezelésének epidemiológiája
II. Demográfia A népesség összetételének vizsgálata
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Üzleti Statisztika és Előrejelzési Tanszék
TÁJÉKOZTATÓ BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁGRÓL
Fejlesztési szükségletekkel kapcsolatos helyzetfelmérés
I. Demográfia Alapfogalmak Adatforrások
Kína regionális folyamatai napjainkban
TÁMOP / „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”
NÉPEGÉSZSÉGÜGY MEGELŐZÉS, FEJLESZTÉS JÖVŐKÉP a Köz- egészségügye
2. előadás Viszonyszámok
A magyar társadalom a népszámlálás tükrében
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Nigéria és Afganisztán népességfejlődése 2050-ig
Globalizálódó világ Világgazdaság A világ gazdasági központjai
Környezetgazdaságtan 1
Afrika népességföldrajza
A szociális gazdaság jogi háttere Szlovákiában
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Standardizálás.
Folyamatosan emelkedik a lakosság
Válaszok a globális oktatáspolitikára
Gazdasági–funkcionális városfogalom
A POSTAPARTNER munkaerő-piaci program
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Felnőttképzés a közművelődésben
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
1-2. A FÖLDRAJZ TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA.
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
Informatikai eszközök a földrajzórán
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Magyarország települései
Pont- és burorékdiagram
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Az urbanizáció földrajzi különbségei
A regionális szintek hierarchikus rendszere
Baranya Megyei Önkormányzat
Társadalmi integráció kistelepüléseken
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
Az Országfásítási Program előkészítésének aktuális kérdései
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági fejlődése
Válság után, válság előtt
Víz Víz.
Előadás másolata:

Kína népességföldrajza dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Népesedési folyamatok „Középső birodalom” az ókorban is a legnépesebb Időszámítás kezdetén: 60 mó (Föld ¼-e) – Han dinasztia XVI. századig alig változott XVI-XX. század elejéig: 7X-es növekedés (400 mó) Művelt terület csak 2X-es növekedés Élelmiszertermelés/fő csökkent, éhínség 1810-1850 (45 mó áldozat) 1877: (10 mó áldozat) 1921, 1942, 1959–1961 1953: első általános népszámlálás: 583 mó 1964, 1982, 1990, 2001 1990-től már 1 mrd felett Népesség: 1,31 mrd fő (Föld 1/5-e) 2

Mao: demográfiai robbanás Mao alatt: ahogy a többi fejlődő országban 1949: egészségügyi helyzet javulása Születéskor várható élettartam: 70 év Halálozási ráta lecsökkent Születési ráta 1970-es évek végéig magas Sokgyermekes családmodell 1965: magas természetes szaporodás: 3% Nagyhatalmi törekvések, potenciális munkaerő „Az embernek két karja, de csak egy szája van.” 3

Ping: új népességpolitika az 1970-es évektől Eszközök Születési arányszám csökkentése 1,5 mrd-os népesség stabilizálása Egygyermekes családok anyagi és erkölcsi támogatása Szociális kedvezmények megvonása a 2. gyermeknél Házasságkötés korhatárának felemelése Családtervezés propagálása, fogamzásgátló szerek ingyenes szétosztása Nemzetiségi területeken, falvakban szelídebben 1983: természetes szaporodás 1% alatti Negyedik demográfiai ciklus Kínai társadalom fegyelmezettsége, szervezettsége Egészségügyi hálózat Korösszetétel: még mindig a demográfiai robbanás lenyomata (20 mó munkahely, később nyugdíj) 4

Nemzetiségek Lakosság túlnyomó többsége: han (kínai nemzetiség) 55 etnikai csoport (100 mó fő, 8%) Autonóm területek: csuangok, hujok, ujgurok, tibetiek, mongolok számára Autonóm prefektúrák, megyék: kisebbek számára Hanok migrációja Hanok többsége (kiv. Tibet, Xinjiang Uygur) 25 mó kínai külföldön (Tajvan nélkül) Számos eltérő nyelvjárás (hivatalos a pekingi v. mandarin dialektus – iskolákban) De: írás egységes: Pinyin átírás 5

Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása Népsűrűség: 130 fő/km2 DK: ter 1/3-a, népesség 85%-a 10 tartományban 300 fő/km2 felett Tengerparti síkságok, medencék 1000 fő/km2 felett 7 tartományban 100 fő/km2 alatt Tibet: 2 fő/km2 Erős összefüggés a népsűrűség és a mezőgazdasági potenciál között Csapadékmennyiség Fagymentes időszak hossza Utal az agrárjellegre és az önellátásra Kína népsűrűsége 2006 (fő/km2) 700 felett 350–700 között 125–350 között 125 alatt 6

Hagyományos településhálózat 82000 falu és a hozzájuk tartozó központi helyek hálózata Városok: közig funkciók + kereskedelmi is XIX. sz. 2. fele: ipari funkció (kikötőkben) XX. sz. 2. fele: ipari funkció (belső területeken) Alacsony a városi lakosok aránya 1953: 13%, 1982: 21%, 1995: 30% 1970-es évek vége: városi lakásépítés (8 m2/fő) 1980-as évek: falusi nincstelenek városba áramlása Ma már a városi lakások 4/5-ében van színes tv, mosógép, hűtőszekrény 7

Zsúfolt metropoliszok 30 db milliós város Sanghaj (15), Peking (11,5), Tiencsin (9,5) Elővárosokkal együtt Újra előtérbe kerül az élelmezési kérdés Még van esély a fenntartható fejlődésre 8