Komplex gazdasági folyamatok mérése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Advertisements

Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
TARTALOM BREVIÁRIUM – RÖVID MAGYARÁZATOK NÉGY ESZKÖZ BERUHÁZÁSTERVEZÉS ÉS -MENEDZSMENT Bevezetés Főszereplők Az eszközök Tanulság ESZKÖZÖK és ERŐFORRÁSOK.
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Lieszkovszky József Pál (PhD hallgató, RGDI
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
A rehabilitációt segítő támogatások, jogszabályi változások
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX
A világgazdaság jellemző folyamatai
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
A közigazgatással foglalkozó tudományok
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Kockázat és megbízhatóság
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Szervezetfejlesztés II. előadás
Tájékoztató a évi OSAP teljesüléséről
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
Innovációs képesség és jólét összefüggései
A külső környezet elemei
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Komplex gazdasági folyamatok mérése
Standardizálás.
Feladatrendszerek és közszolgáltatások alprogram
Diplomás kompetenciák elégedettség a munkával
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Munkanélküliség.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Környezeti Kontrolling
Új pályainformációs eszközök - filmek
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
Vállalati fenntarthatóság
Területi egyenlőtlenségek összetettebb mérése: Gini együttható
Komplex gazdasági fejlettség összetettebb mérési módszerei
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
Pont- és burorékdiagram
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
SZAKMAI FOLYÓIRATOK.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A területi koncentráció mérése: Hirschman–Herfindahl index
A regionális szintek hierarchikus rendszere
Lorenz-görbe dr. Jeney László egyetemi adjunktus
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Területi egyenlőtlenségek összetettebb mérése: Gini együttható
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Komplex mutatók és a tényezőkre bontás
Üzlezi információelemző specializió
A statisztikus elemző specializió
Előadás másolata:

Komplex gazdasági folyamatok mérése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

A fejlettség többdimenziós és többmutatós jellege Többdimenziós: fejlettségnek számos külön oldala van, még ha vannak is közöttük tendenciaszerű együttmozgások Humán tőke Gazdasági teljesítmény Műszaki ellátóhálózatok sűrűsége Intézmények, társadalmi viselkedésminták megléte Természeti környezet állapota Többmutatós: egyes dimenziók nem írhatók le egyetlen jelzőszámmal, többféle mutatóval mérhetők, pl. humántőke színvonala (népesség iskolázottsági szintje) Diplomások aránya Írástudatlanok aránya Elvégzett osztályszám (komplex mutató) 2

A fejlettség értelmezésében nincs közmegegyezés Különböző dimenziók fontosságához változó társadalmi értéktartalom Térben leggyakrabban relatív értelmű Afrika: hozzáférés az ivóvízhez EU: K+F aránya a költségvetési kiadásokból Időben átértékelődik a jelentése, elavulhatnak Megélt fejlettség kérdése Vizsgált térség Mérete Területi szintje (pl. járás vagy megye) 3

A fejlettség klasszikus mérőszáma: GDP GDP (Gross Domestic Product) BIP, PBI, PIB Egyéb változatok GNP (Gross National Product) GNI (Gross National Income) GRP – regionálisan GMP – nagyvárosi (metropolitán) övezetben Csak a fejlettség egyik oldalát mutatja meg Elmaradott térség: egy magas értéktermelő vállalat (pl. atomerőmű)  magas GDP Elővárosi övezet: ingázó munkaerő magas életszínvonal, de alacsony értéktermelés  alacsony GDP 4

Komplexebb mérőszám: HDI GDP: csak a jövedelemszintre korlátozódik  gazdasági fejlettség ENSZ, 1990-es évek HDI: Human Development Index, Társadalmi/Humán Fejlettségi Index Komplex mutató, tényezői Jövedelemszint (GDP/fő) Születéskor várható élettartam Iskolázottság Előnye Időben stabilabb, nincs kitéve a gazdaság konjunkturális ingadozásainak Megjelenik a társadalmi dimenzió is 5

Összetett jelenségek mérésének igénye Területi kutatásokban gyakori az összetett társadalmi-gazdasági jelenségek mérésének igénye Fejlettség Urbanizáltság (városiasodottság) – ruralitás (vidékiség) Periferialitás – társadalmi vetülete: elszigeteltség, kirekesztettség, marginalizáltság Életkörülémények, jóllét Innovativitás Versenyképesség Összetett jelenségek mérésének igénye más társadalomtudományban is jelentkezik csak a megfigyelési egységek változnak – pl: egyének, társadalmi csoportok 6

Komplex mutatók gyakoriak a fejlesztéspolitikában Település/térségkategóriák megállapítása Centrum-periféria Vidéki térségek lehatárolása Egyes térségek fejlődési pályájának meghatározása (pl. Csatári Bálint) Kedvezményezettségi kategóriák meghatározására 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet  besorolásról  32 változó  pontozásos módszer (komplex mutató változói: 3. számú melléklet a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz) 106/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet  23 változó  normalizáláson alapuló 7

Komplex mutatók gyakoriak a fejlesztés-politikában Fejlettség mérése Összetett jelenség Több dimenzió Dimenziónként sok változó Összetett jelenségekre általában jellemző jelleg Sokdimenziós Sokmutatós 8

Komplex mutató kialakításának gyakorlati dilemmái Kiemelt mutatószámok komplex mutatók helyett? Beluszky P.: orvoslátta halottak aránya (XIX. század utolsó évtizedeiben) Nemes Nagy J.: számítástechnikai foglalkozásúak, illetve kézi anyagmozgatók és szállítómunkások aránya (1980 – technikai, modernizációs szakasz megyei polarizáltsága) Milyen változókat válogassunk be a komplex mutatóba? Témában már meglévő kutatásokra támaszkodhatunk Néha az élet dönt! Idősoros elemzésnél – mely változók érhetők el idősorosan Mi érhető el az adott területi szinten Olyan mutatót ami széles körben elérhető – ellenőrizhetővé válnak megállapításaink FONTOS! Komplex mutatón belül nem keverhetők az abszolút és fajlagos adatok! 9

Összevonhatóvá tétel Több adatsor együttes figyelembevételének igénye teremti meg Komplex mutató számítás alapja a változók összevonhatóvá tétele A különböző jellegű adatok összeegyeztetése Eltérő mérési skálájúak Eltérő irányúak Eltérő fontosságúak Eltérő mértékegységűek Eltérő volumenűek Eltérő szórásúak Annak érdekében, hogy összevonhatóvá váljanak  dimenziótlanító eljárások Ehhez az adatok átalakítása, új adatok létrehozása szükséges Eltűnnek a különbségek 10

A mérési skálák rendszere Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány xa / xb Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum xa – xb Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális (sorrendi) xa ≥ xb Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Sorrendek, rangok, eltérő funkcionális szintek Nominális xa ≠ xb Megkülönböztetés Nem számszerű Név, születési hely, nem 11

Mérési skálák hierarchiája Mindegyik mérési skála rendelkezik az alatt lévő tulajdonságaival A „hierarchia csúcsán” az arányskála áll Legteljesebb összehasonlításra ad lehetőséget Mérési skála meghatározza a matematikai-statisztikai módszereket Brazil válogatott nem 63X jobb mint a magyar 0 átlagú adatsort nem lehet az átlag %-ában megadni Többváltozós vizsgálatoknál Többféle mérési skála, de azonos mérési skálájú adatokra van szükség  adat-transzformáció 12

Egyirányúsítás problémája Adatsor fejlettséget-elmaradottságot milyen módon, milyen irányba fejezi ki? Növekvő érték a fejlettséget, vagy elmaradottságot fejezi ki Általában a nagyobb értékhez kötődik a pozitív tartalom Pl: egy főre jutó jövedelem, személygépkocsi ellátottság DE! pl: Munkanélküliek aránya  egyirányúsítani kell 100-munkanélküliek aránya Mutató reciprokát vesszük  egy orvosra jutó állandó népesség helyett ezer lakosra jutó orvosok számát Van olyan mutató, amelyről csak a kutatási kontextus ismeretében tudjuk eldönteni, hogy az negatív vagy pozitív értéktartalommal bír  pl: természetes szaporodás Kutatói felelősség Minden esetben jól indokoljuk meg döntésünket 13

Súlyozás problémája Komplex mutatók előállításánál gyakran felmerül  egyes változók többet nyomnak a latba Pl: jövedelem többet nyom a latba, mint a kiépített utak hossza Ez megoldatlan probléma Nem igazán használjuk Megállapítása szakértői becsléssel 14

Dimenziótlanító és egyéb komplex mutatóhoz alkalmazott eljárások Rangsorolás, Pontozáson alapuló módszer Adatsor jellegadó (szélső-, közép- és szórás) értékeihez való viszonyítás Átlaghoz viszonyítás Maximumhoz viszonyítás (Bennett-féle komplex mutató) Normalizálás Standardizálás Mértani átlag Főkomponens- és a faktoranalízis 15