Komplex gazdasági folyamatok mérése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet
A fejlettség többdimenziós és többmutatós jellege Többdimenziós: fejlettségnek számos külön oldala van, még ha vannak is közöttük tendenciaszerű együttmozgások Humán tőke Gazdasági teljesítmény Műszaki ellátóhálózatok sűrűsége Intézmények, társadalmi viselkedésminták megléte Természeti környezet állapota Többmutatós: egyes dimenziók nem írhatók le egyetlen jelzőszámmal, többféle mutatóval mérhetők, pl. humántőke színvonala (népesség iskolázottsági szintje) Diplomások aránya Írástudatlanok aránya Elvégzett osztályszám (komplex mutató) 2
A fejlettség értelmezésében nincs közmegegyezés Különböző dimenziók fontosságához változó társadalmi értéktartalom Térben leggyakrabban relatív értelmű Afrika: hozzáférés az ivóvízhez EU: K+F aránya a költségvetési kiadásokból Időben átértékelődik a jelentése, elavulhatnak Megélt fejlettség kérdése Vizsgált térség Mérete Területi szintje (pl. járás vagy megye) 3
A fejlettség klasszikus mérőszáma: GDP GDP (Gross Domestic Product) BIP, PBI, PIB Egyéb változatok GNP (Gross National Product) GNI (Gross National Income) GRP – regionálisan GMP – nagyvárosi (metropolitán) övezetben Csak a fejlettség egyik oldalát mutatja meg Elmaradott térség: egy magas értéktermelő vállalat (pl. atomerőmű) magas GDP Elővárosi övezet: ingázó munkaerő magas életszínvonal, de alacsony értéktermelés alacsony GDP 4
Komplexebb mérőszám: HDI GDP: csak a jövedelemszintre korlátozódik gazdasági fejlettség ENSZ, 1990-es évek HDI: Human Development Index, Társadalmi/Humán Fejlettségi Index Komplex mutató, tényezői Jövedelemszint (GDP/fő) Születéskor várható élettartam Iskolázottság Előnye Időben stabilabb, nincs kitéve a gazdaság konjunkturális ingadozásainak Megjelenik a társadalmi dimenzió is 5
Összetett jelenségek mérésének igénye Területi kutatásokban gyakori az összetett társadalmi-gazdasági jelenségek mérésének igénye Fejlettség Urbanizáltság (városiasodottság) – ruralitás (vidékiség) Periferialitás – társadalmi vetülete: elszigeteltség, kirekesztettség, marginalizáltság Életkörülémények, jóllét Innovativitás Versenyképesség Összetett jelenségek mérésének igénye más társadalomtudományban is jelentkezik csak a megfigyelési egységek változnak – pl: egyének, társadalmi csoportok 6
Komplex mutatók gyakoriak a fejlesztéspolitikában Település/térségkategóriák megállapítása Centrum-periféria Vidéki térségek lehatárolása Egyes térségek fejlődési pályájának meghatározása (pl. Csatári Bálint) Kedvezményezettségi kategóriák meghatározására 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet besorolásról 32 változó pontozásos módszer (komplex mutató változói: 3. számú melléklet a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz) 106/2015. (IV. 23.) Korm. Rendelet 23 változó normalizáláson alapuló 7
Komplex mutatók gyakoriak a fejlesztés-politikában Fejlettség mérése Összetett jelenség Több dimenzió Dimenziónként sok változó Összetett jelenségekre általában jellemző jelleg Sokdimenziós Sokmutatós 8
Komplex mutató kialakításának gyakorlati dilemmái Kiemelt mutatószámok komplex mutatók helyett? Beluszky P.: orvoslátta halottak aránya (XIX. század utolsó évtizedeiben) Nemes Nagy J.: számítástechnikai foglalkozásúak, illetve kézi anyagmozgatók és szállítómunkások aránya (1980 – technikai, modernizációs szakasz megyei polarizáltsága) Milyen változókat válogassunk be a komplex mutatóba? Témában már meglévő kutatásokra támaszkodhatunk Néha az élet dönt! Idősoros elemzésnél – mely változók érhetők el idősorosan Mi érhető el az adott területi szinten Olyan mutatót ami széles körben elérhető – ellenőrizhetővé válnak megállapításaink FONTOS! Komplex mutatón belül nem keverhetők az abszolút és fajlagos adatok! 9
Összevonhatóvá tétel Több adatsor együttes figyelembevételének igénye teremti meg Komplex mutató számítás alapja a változók összevonhatóvá tétele A különböző jellegű adatok összeegyeztetése Eltérő mérési skálájúak Eltérő irányúak Eltérő fontosságúak Eltérő mértékegységűek Eltérő volumenűek Eltérő szórásúak Annak érdekében, hogy összevonhatóvá váljanak dimenziótlanító eljárások Ehhez az adatok átalakítása, új adatok létrehozása szükséges Eltűnnek a különbségek 10
A mérési skálák rendszere Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány xa / xb Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum xa – xb Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális (sorrendi) xa ≥ xb Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Sorrendek, rangok, eltérő funkcionális szintek Nominális xa ≠ xb Megkülönböztetés Nem számszerű Név, születési hely, nem 11
Mérési skálák hierarchiája Mindegyik mérési skála rendelkezik az alatt lévő tulajdonságaival A „hierarchia csúcsán” az arányskála áll Legteljesebb összehasonlításra ad lehetőséget Mérési skála meghatározza a matematikai-statisztikai módszereket Brazil válogatott nem 63X jobb mint a magyar 0 átlagú adatsort nem lehet az átlag %-ában megadni Többváltozós vizsgálatoknál Többféle mérési skála, de azonos mérési skálájú adatokra van szükség adat-transzformáció 12
Egyirányúsítás problémája Adatsor fejlettséget-elmaradottságot milyen módon, milyen irányba fejezi ki? Növekvő érték a fejlettséget, vagy elmaradottságot fejezi ki Általában a nagyobb értékhez kötődik a pozitív tartalom Pl: egy főre jutó jövedelem, személygépkocsi ellátottság DE! pl: Munkanélküliek aránya egyirányúsítani kell 100-munkanélküliek aránya Mutató reciprokát vesszük egy orvosra jutó állandó népesség helyett ezer lakosra jutó orvosok számát Van olyan mutató, amelyről csak a kutatási kontextus ismeretében tudjuk eldönteni, hogy az negatív vagy pozitív értéktartalommal bír pl: természetes szaporodás Kutatói felelősség Minden esetben jól indokoljuk meg döntésünket 13
Súlyozás problémája Komplex mutatók előállításánál gyakran felmerül egyes változók többet nyomnak a latba Pl: jövedelem többet nyom a latba, mint a kiépített utak hossza Ez megoldatlan probléma Nem igazán használjuk Megállapítása szakértői becsléssel 14
Dimenziótlanító és egyéb komplex mutatóhoz alkalmazott eljárások Rangsorolás, Pontozáson alapuló módszer Adatsor jellegadó (szélső-, közép- és szórás) értékeihez való viszonyítás Átlaghoz viszonyítás Maximumhoz viszonyítás (Bennett-féle komplex mutató) Normalizálás Standardizálás Mértani átlag Főkomponens- és a faktoranalízis 15