Monopolisztikus verseny, Oligopólium Nem tökéletes verseny Monopolisztikus verseny, Oligopólium

Monopolisztikus verseny Sok eladó és vevő A termék nem homogén = differenciált termék Termékdifferenciálás  Márkázás PL: Sör, bor, divatcikkek A termékek közeli, de nem tökéletes helyettesítők Minél kevésbé helyettesíthető a termék, annál nagyobb a monopolerő

Egyedi kereslet Negatív meredekségű → MR<P, monopolhatalom Függ a versenytársak számától és a helyettesíthetőségtől 3. Nincs belépési korlát Ha új vállalatok jelennek meg, (pozitív gazdasági profit) a piaci részesedés csökken A vállalatok keresleti görbéje egyre rugalmasabbá válik A keresleti görbék egyúttal az origó irányába tolódnak el = ugyanakkora áron csak kevesebb termék értékesíthető

Új belépők p A keresleti görbe befelé tolódik (1) és a meredeksége csökken (2). 2. 1. Q

Következtetések A belépések addig folytatódnak, amíg a gazdasági profit zérusra csökken Hosszútávú egyensúlyban Mindegyik vállalat az egyedi keresletnek megfelelő ár-mennyiség kombinációt állítja elő Az optimális pont a keresleti görbén található Az adott keresleti feltételek mellett mindegyik vállalat profitmaximalizáló magatartást folytat A belépések miatt a hosszú távú profit zérus Az optimális pont az átlagköltség-görbén található

Érintési feltétel Előbbiek szerint a mind keresleti görbe, mind az átlagköltség-görbe tartalmazza az optimális ár-mennyiség kombinációt Ez azonban nem lehet metszéspont Ekkor az AC-görbének lenne a keresleti görbe alatt futó szakasza, amely azonban pozitív profitot jelez Egyetlen lehetséges megoldás a keresleti-görbe és az átlagköltség-görbe érintési pontja A fedezeti ár egyben a profitmaximalizáló ár is

Monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúly LAC popt Q Qopt

További következtetések A monopolisztikusan versenyző vállalat az LAC-görbe minimumpontjától balra termel Iparági szinten nincs méretgazdaságosság = az optimálisnál kisebb üzemméret + Az adott üzemméret mellet nem használják ki a kapacitást →Kapacitásfelesleg „túlzsúfolt az iparág” (TV-hez képest) A profit zérus, az eloszlás mégsem Pareto-hatékony Mert a profitnak nincs köze a hatékonysághoz A határköltség és az ár viszonya a meghatározó Az optimumban a határköltség alacsonyabb a piaci árnál A veszteség a kapacitásfeleslegből származik

Levezetés 1. MR=MC, 2. P=AC 𝑇𝑅 1 =𝑎 𝑞 1 −𝑏 𝑞 1 𝑞 1 −𝑏 𝑞 1 𝑞 2 −𝑏 𝑞 1 𝑞 3 − …−𝑏 𝑞 1 𝑞 𝑛 𝑀𝑅 1 =𝑎−2𝑏 𝑞 1 −𝑏 𝑞 2 −𝑏 𝑞 3 − …−𝑏 𝑞 𝑛 =a-b(n+1)q 1. a-b(n+1)q=MC=c → 𝑞 ∗ = 𝑎−𝑐 𝑏(𝑛+1) P=AC, P=a-nb 𝑎−𝑐 𝑏(𝑛+1) = 𝑎(𝑛+1)−𝑛(𝑎−𝑐) (𝑛+1) = 𝑎+𝑛𝑐 (𝑛+1) =𝐴𝐶 AC=𝑐+ 𝐹𝐶 𝑎−𝑐 𝑏(𝑛+1) = 𝑎+𝑛𝑐 (𝑛+1) , 𝑏 𝑛+1 𝐹𝐶 𝑎−𝑐 = 𝑎+𝑛𝑐 (𝑛+1) − 𝑐(𝑛+1) 𝑛+1 𝑎−𝑐 𝑛+1 = 𝑏 𝑛+1 𝐹𝐶 𝑎−𝑐 , (𝑎−𝑐) 2 (𝑛+1) 2 =𝑏𝐹𝐶 𝑛= 𝑎−𝑐 𝑏𝐹𝐶 −1

Oligopólium A másik átmenet a monopólium és a tökéletes verseny között a monopolisztikus verseny mellett Több vállalat van jelen a piacon, de nem árelfogadóak Duopólium  Kétszereplős oligopólium (egyszerűbb modell) Stratégiai viselkedés Verseny? Azaz kooperatív magatartás, vagy nem? (kooperatív oligopóliumok, vagy nem) Mivel versenyeznek? – mennyiség, ár?

Nem-kooperatív oligopolpiac Szerkezet és magatartás: A vállalatok száma rögzített (nincs belépés) egymástól függetlenül döntenek tudatában vannak a többiek jelenlétének kölcsönös függés figyelembe veszik a versenytársak viselkedését döntésük meghozatalakor → stratégiai interakciók Lehetőségeiket meghatározza: a piaci kereslet (reziduális kereslet) saját technológia viszonyaik (költségfüggvény) a többiek tevékenysége, döntései feltevések a többi vállalat viselkedésére vonatkozóan (információk)

Nem-kooperatív oligopólium modellek típusai döntési változó: ár vagy mennyiség a vállalatok száma: duopólium vagy n-szereplős oligopólium mit feltételeznek, ill. ismernek az egyes vállalatok a versenytársak stratégiájáról  különböző kimenetek homogén vagy differenciált termék (Játékelmélet: a döntések sorrendje: szimultán vagy szekvenciális a játék hossza: egy időszakos (statikus) vagy több időszakos, (dinamikus))

Nem-kooperatív oligopólium modellek Ismeri-e másik stratégiáját? (döntés sorrendje) Nem ismeri (szimultán) Ismeri (szekvenciális) Döntési változó Mennyiség (q) Cournot és Chamberlin (mennyiségi verseny) Stackelberg (mennyiségi vezérlés) Ár (p) Bertrand (árverseny) Árvezérlés

Cournot-modell, Szimultán, mennyiségi döntés Adott a vállalatok száma (2), nincs belépés Homogén termék Adott a piaci kereslet Lineáris keresleti görbe: p=a-bQ, ahol Q=q1+q2 Adott a vállalatok költsége MC1=MC2=c konstans határköltség Reziduális kereslet: q1=Q(p)-q2  p=a-bq1-bq2  MR=MC Az oligopolista monopóliumként viselkedik saját reziduális kereslete mentén

A Cournot-duopólium egyensúlya Reakciófüggvények: r1: q1(q2) = (a – c)/2b – q2/2 r2: q2(q1) = (a – c)/2b – q1/2 Egyensúly: mindkét vállalat a reakciófüggvényén legyen! Ebből: q1 = (a – c)/3b q2 = (a – c)/3b Q = q1 + q2 = 2(a – c)/3b p = (a+ 2c)/3

Levezetés A profitfüggvény az egyik vállalat esetében: Az elsőrendű feltétel Mivel a két vállalat azonos helyzetben van szimmetrikusak a reakciófüggvényeik

A reakciófüggvény Lineáris kereslet esetén az első vállalat teljes bevétele: Maximális profit: - az első vállalat reakciófüggvénye, a másodiké pedig:

Az iparági egyensúly Behelyettesítve: Iparági egyensúly:

Számpélda P= 1500- 2Q a piaci keresleti görbe 𝐶 1 =900, 𝐶 2 =600 Ebből 𝜋 𝑚𝑎𝑥 : Az első vállalat reakciófüggvénye így: Ugyanígy a másodiké:

Ebből:

A költségek szerepe  

Mennyiségi vezérlés, Stackelberg-duopólium Az egyik vállalat ismeri a másik stratégiáját (előbb hozza meg a kibocsátásra vonatkozó döntést), a versenytárs(ak) ehhez igazodnak Vezető vállalat Követő vállalat(ok) A piaci egyensúlyt és az árat itt is az együttes kibocsátás határozza meg → Q = q1 + q2 →P A szereplők csak egymás döntését figyelembe véve képesek maximalizálni a profitot Döntési faktor a piacra vitt árumennyiség

A vezető vállalat döntése A vezérlő saját kibocsátási döntésekor felismeri a követőre gyakorolt hatást! (Ismeri annak reakciófüggvényét) A profitfüggvénye: Ebből a profitmaximum:

A vezető vállalat döntése   mivel az Cournot-ként viselkedik:

Iparági egyensúly A vezető reakciófüggvényébe behelyettesítve a követőjét adódik a vezető vállalat kibocsátása, majd visszahelyettesítve a követőé: A teljes iparági kibocsátás a szereplők kibocsátásainak összege → A vezérlő monopóliumként viselkedik!

P= 1500- 2Q a piaci keresleti görbe 𝐶 1 =900, 𝐶 2 =600 Ebből 𝜋 𝑚𝑎𝑥 : Számpélda P= 1500- 2Q a piaci keresleti görbe 𝐶 1 =900, 𝐶 2 =600 Ebből 𝜋 𝑚𝑎𝑥 : Az első vállalat reakciófüggvénye így: A másodiké most is: mivel -1/2= 𝜕 𝑞 2 𝜕 𝑞 1

Ebből:

Chamberlin duopólium  

Chamberlin duopólium Ebből a profitmaximum: A teljes bevétel most is: De q1 = q2 → Ebből a profitmaximum: Így: