A konfliktusok hátterében fennálló családi problémák Bognár Boglárka tanácsadó szakpszichológus családterapeuta 2019. 03.06. Cegléd

Téma: család szerepe konfliktus az életünkben, szerepe változáshoz való viszonyulás egyéni és családi szinten alkalmazkodás tényezői, konfliktusok hátterében álló okok: egyéni, és családi, rendszerszinten környezeti hatások kommunikáció fontossága generációk közötti különbségek

A család 2 alapvető funkciója: az egyensúly fenntartása = NEM VÁLTOZÁS új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = VÁLTOZÁS A család funkciója

A család szocializációs funkciói érzelmi biztonság megteremtése: SZABÁLYOK hierarchia, határ családi légkör modellnyújtás első szociális interakciós tér én-tudat és én-identitás kialakítása, megszilárdítása általános társadalmi normák és értékek közvetítése, NEVELÉSI ELVEK A család szocializációs funkciói

Nevelési stílus különbözősége-családi konfliktusok forrása

A problémás család Érzelmi kötelékek hiánya. Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében. Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása. Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai. A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása. Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül. Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása.

ÉLET = folyamatos változás CSALÁDI ÉLET=folytonos változások összehangolásának művészete Mit kell összehangolni? a családtagok egyéni fejlődési szükségleteit az aktuális környezetei hatásokat Hogyan érhető ez el? Figyelve a szükségleti hierarchiát (Maslow)

A változások elkerülhetetlen feladatok! Minden családtagnak követnie kell a benne lévő individuális fejlődési programját, egyidejűleg alkalmazkodnia kell a mindenkori környezetéhez (család, iskola, munkahely, társadalom) Mindezt a családi együttélés közegében. A változások elkerülhetetlen feladatok!

A személyiség pszichoszociális fejlődése (Erikson), egyéni fejlődés

A fejlődési krízis elemei Minden családi életciklusban jelen vannak, a megfelelő kezelésük biztosít sikeres továbblépést. 1. Az új szükségletek megjelenése 2. A fejlődést szolgáló feladatok elfogadása 3. Új viselkedés- és kapcsolatformák gyakorlása 4. Veszteségek 5. Változás a családi rendszer működésében A fejlődési krízis elemei

A normál krízis kezelése A lejtőn lefelé haladva: elégtelen működés, kudarcok biztonság- és kompetencia vesztés ön-leértékelődés vs. bűnbakkeresés szomatizáció A gödörből kifelé jövet: reménykedés, jövőkép kitisztul egy cél felé indulva új készségek próbálgatása belső és külső erőforrások mozgósítása A normál krízis kezelése

Változás – krízis - fejlődés Minden ciklusváltás „krízis-szerű”. Okai: újfajta belső szükségletek várnak kielégítésre újfajta külső elvárásokhoz kell alkalmazkodni A rendszer krízisének dinamikája: az egyensúly megbillenése több személyre hat. Változás – krízis - fejlődés

Családi életciklus Carter és McGoldrick ciklus felosztása: 1. Egyedülálló fiatal 2. Újonnan házasodottak, gyermek nélkül 3. Kisgyermekes család 4. Serdülő gyermekes család 5. Önállósodó gyerekek - „üres fészek” 6. Idős szülők családja Családi életciklus

Alkalmazkodás: változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság IQ: belátás képessége EQ: érzelmek felismerése, kifejezése, kezelése, empátia veleszületett diszpozíciók, környezeti hatások SZEMÉLYISÉG Szociális készség, együttműködés Konfliktuskezelés (minta az eredet családban), küzdelem a pozícióért, mi a szerep otthon?? családi KOMMUNIKÁCIÓ Alkalmazkodás: változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság

Konfliktusok hátterében generációs különbségek

Z generáció, alfa generáció „egérrel a kezükben” jöttek a világra gyerek a szobájában ül a számítógép előtt, fejlesztő hatás?? FÜGGŐSÉG jelei??? AGGODALOM??? TEHETETLENSÉG??? bántalmazás a neten keresztül Z generáció, alfa generáció

Konfliktusok forrása: „digitális világ körülvesz” A szülő, felnőtt hogyan kezelje, hogy a gyerekek/fiatalok „digitális világhoz való vonzódását” (Tari A.) „Az online világ nagyon jó, ha odasimul az offline mellé” „Ha a vonzó tárgyat a szülő magyarázat nélkül elteszi, akkor ebből a vonzásból indulat vezérelt tevékenység lesz.” Konfliktusok forrása: „digitális világ körülvesz”

„Nem jár alanyi jogon a szülői tekintély, mert a gyerek visszakérdez, és csak akkor fogad el dolgokat, ha valóban indokoltnak látja. “Ettől egy szülő vérnyomása 20 éve még kivitte volna a plafont, de ma meg kell tanulnia hatékonyan kommunikálni, és érveket megfogalmazni.” Rengeteg pszichológiai adat utal arra, hogy a szülők félnek a gyerekek agressziójától. Nem az a jó fej szülő, aki mindent megenged, hanem az, aki képes határokat állítani, még akkor is, ha ezért átmenetileg a gyereke nem szereti.

A családi rendszer diszfunkcióit: a családtagok egymáshoz viszonyított helyzete (közelsége-távolsága) hatalom lojalitás egyes alrendszerek közötti határvonalak egyértelműen jelzik

Összegző gondolatok Mik a családi diszfunkció jelzései? 2. Hogyan működnek az alrendszerek, milyenek a határok konfliktusok esetén egy családban? „Egy adott család diszfunkcionális működése akkor becsülhető fel, amikor nehézséggel találkozik.” (Minuchin) Összegző gondolatok

minden jól működő család: hierarchikusan szervezett a szülők több hatalmat, tekintélyt gyakorolnak mint a gyerekek a harmonikus családi működésnek jellemzője: milyen mértékben illenek össze a két szülő igényei, nevelési elvei Összegző gondolatok

a család megfelelő működésére: világosan meghatározott határok érvényesülnek a generációk között az erős szülői szövetségből fakadó hatalom jótékonyan segíti a gyereknevelést, a szülői határállítást Összegző gondolatok

„ahogy a világban benne vagyunk, ahogy meghúzzuk a saját határainkat, ahogyan döntünk, vagy nem döntünk, amilyen nevelési helyzeteket választunk, ahogy a világhoz viszonyulunk – ez mind a saját történetünk. Ezeket a dolgokat gesztusokkal, attitűdökkel is folyamatosan elmondjuk magunkról, a gyerek pedig észleli ezeket, és levonja belőlük a megfelelő következtetéseket…” Kádár Annamária

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!