Az előadás az EFOP-3.6.1-16-2016-00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán”

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kuti Éva Civil trendek az adatok és a szakértői benyomások tükrében Reflektorfényben a civilek – Hova jutottunk, merre tovább? Útkeresésben a szektor NIOK.
Advertisements

Pécs Megyei Jogú Város Ifjúságpolitikai Koncepciója és Cselekvési Terve „Csellengő fiatalok” - Az ifjúságpolitika komplexitása – 2007.március
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
Text Pioneers into Practice 2016 Hungary. 2 A Pioneers into Practice program célja, hogy elősegítse az alacsony széndioxid kibocsátással működő, versenyképes.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
BEPTRA „Legjobb Gyakorlatok” kis- és középvállalkozások számára Szakmaspecifikus képzéssorozat Projektsz á m: HURO/0901/138/2.1.2 HURO0901/138/2.1.2 A.
A Non-Profit teljesítménymérés problémái (mérési és fejlesztési lehetőség) Márkus Gábor CVS, PVM, TVM, igazgató Stúdium Kft. Oktatás és Projekt menedzsment.
Beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatásai 1.
AZ ISKOLA–EGÉSZSÉG KÖZPONT – FORMA ÉS TARTALOM A TÁMOP KIEMELT PROJEKT KÖZNEVELÉSI ALPROJEKTJÉNEK CÉLJAI, A MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZEREI ÉS A SZAKMAI.
A VÁROSRÉGIÓ DEFINIÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia aktuális kérdései Magyarországi feladatok a „Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
A közösségi szabadalom megteremtése és az európai szabadalmi rendszer dr. Stadler Johanna Magyar Szabadalmi Hivatal Belső Piaci Hét november 25.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
Új irányok az emberi erőforrás gazdálkodásban Fiatal regionalisták VIII. országos konferencia Győr, október Szűcs Ágnes Nyíregyházi Főiskola.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely munkája – EFOP VEKOP/15 TÁRS PROJEKT bemutatása EFOP VEKOP
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Információs Társadalom Parlamentje, június 1., Budapest
Az „első lépés” TÁMOP
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Mayer József Budapest február 27.
Intézményfejlesztés a román-magyar határmentén
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
Kispálné Horváth Mária
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Magyarország: logisztikai központ
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A kistérségi gyerekesély programok eredményei
A kiváltást tervezők / megvalósítók és Az fszk TÁRS projektje közti együttműködés rendszere EFOP VEKOP TÁRS projekt.
Korrupció érzékelési index 2006 Sajtótájékoztató november 6.
Rövid kalandozás a skandináv könyvtárak világában
A szociális gazdaság jogi háttere Szlovákiában
Feladatrendszerek és közszolgáltatások alprogram
Áttekintés a HÉTFA Kutatóintézet Önkormányzati témájú kutatásaiból
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
Környezeti Kontrolling
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Európai Építésügyi Technológiai Platform és nemzeti platformjai 2007
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Válság – kezelés – válságkezelés
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
Föderalizmus és decentralizáció kutatás svájci–magyar együttműködésben
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója
Scool-Túra Kft Miskolc Széchenyi út 36.
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Baranya Megyei Önkormányzat
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Szabálytalanságkezelés
Üzlezi információelemző specializió
Előadás másolata:

Az előadás az EFOP-3.6.1-16-2016-00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán” projekt támogatásával valósul meg

Cooperative public services - concepts and cases Katona Márton, Petrovics Nándor Corvinus University of Budapest Perspectives of Local Governments in Central-Eastern Europe – Common Learning and Innovations 15 November 2018

Kutatási kérdések és hipotézisek Az előadás tartalma Kutatási kérdések és hipotézisek Definíció Módszertan Előzetes eredmények

Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények A kutatási kérdések Miként javíthatja a közszolgáltatások minőségét, illetve növelheti annak előállításának hatékonyságát, ha az egyetem, a közszféra szervezetei, civil szervezetek, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság együttműködik a közszolgáltatások előállítása során? Milyen intézményi környezet – informális és formális intézmények – szükségesek ahhoz, hogy ez az együttműködés hatékonyan és eredményesen megvalósulhasson? Nemzetközi gyakorlatok tapasztalataiból kiindulva, Székesfehérvár hazai kontextusban talán az egyik legjobb terepet kínálja a civil, a vállalati és az önkormányzati szféra közötti közszolgáltatások ellátására irányuló hálózati együttműködések vizsgálatára.

Definíciós kísérletek (Kik?) Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Definíciós kísérletek (Kik?) The central idea in co-production is that people who use services are hidden resources, not drains on the system, and that no service that ignores this resource can be efficient (Ponton & John, 2012) Co-management refers to an arrangement, in which the third sector produces services in collaboration with the state (Brandsen & Pestoff, 2006) Co-production shifts the balance of power, responsibility and resources from professionals more to individuals, by involving people in the delivery of their own services (Boyle & Harris, 2009)

Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények A mi definíciónk: a kooperatív közszolgáltatások olyan közösen előállított közszolgáltatások... Állampolgárok és szervezeteik (pl. civil szervezetek) Önkéntesen (nem feltétlenül ingyenesen) Részt vesznek közszolgáltatások nyújtásában (tervezés, megvalósítás, értékelés, stb.) Az állammal, önkormányzattal együttműködve, hálózatszerűen

Hálózati együttműködés Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Hálózati együttműködés Valamilyen közpolitikai hálózaton keresztül valósul meg A közpolitikai hálózat (governance network) "az egymással kölcsönösen függő viszonyban lévő szereplők közötti társadalmi kapcsolatok többé-kevésbé stabil mintázata, amely egy adott közpolitikai probléma vagy program, illetve erőforrás-készlet körül csoportosul és amely interakciók sorozatán keresztül alakul ki, marad fenn, illetve változik." (Klijn és Koppenjan (2016) A hálózatok céljuk szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók: közös közpolitika-alkotást szolgáló hálózatok (networks for joint policy making); közpolitikai programok megvalósítását szolgáló hálózatok (networks for programme implementation); integrált szolgáltatásnyújtás (networks for integrated service delivery). (Meneguzzo és Cepiku 2004)

A kooperatív közszolgáltatások (co-production) két nagyobb hullám: Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Előzmények és feltételek & előnyök és hátrányok A kooperatív közszolgáltatások (co-production) két nagyobb hullám: 1970-1980-as évek 2000-es évek és napjaink Cél a költségcsökkentés (erőforrás bevonás?) Tudáshiány (az állam van ráutalva a közösségekre?) Az államba vetett bizalom csökkenése (több demokrácia?) NPM irányzat vs. Co-production? Bizalom (előnyök és kockázatok) Motivációk, aktivitás (IT lehetséges szerepe) Nyitottság (állam és állampolgár) Hatékonyság, minőség vs. felelősségmegosztás

Módszertan Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Módszertan Mélyinterjúk készítése Civil szervezet képviselőivel Önkormányzati szakértőkkel Helyi politikusokkal Fókuszcsoportos interjúk Kérdőív Nemzetközi Esettanulmányok Lektorált folyóirat, intézményi tényezők, Scopus A közös előállítás valamennyi fajtáját vizsgáljuk, számos szektorban (egészségügy, közbiztonsági szolgáltatások, költségvetési tervezés, szociális szolgáltatások)

Nemzetközi esettanulmányok Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Nemzetközi esettanulmányok Nem talátunk esettanulmányt (7) Nem találtunk megfelelő esettanulmányt(5) Elemzett esettanulmányok (16) 16 országból 45 esettanulmány 1 2 3 1 2 3 Bulgária Ciprus Magyarország Lettország Luxemburg Málta Románia Csehország Franciaország Litvánia Portugália Szlovénia Írország Ausztria Olaszország Belgium Hollandia Horvátország Lengyelország Dánia Szlovákia Észtország Spanyolország Svédország Finnország Egyesült Királyság Németország Görögország

Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Átalakuló önkormányzati szerephez való alkalmazkodás (verseny?) Együttműködésben rejlő lehetőségek feltárása Nyitottság Szabályozás Ösztönzők Civil szervezetek aktivitása Egy személyes vezetés Szétaprózódás

Motiváció és nyitottság Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Motiváció és nyitottság Nyitottság az állampolgár és nyitottság az állam részéről Mikor és miért vesznek részt az állampolgárok a folyamatokban? Bizalmatlanság esetén lesznek aktívak? Magasabb bizalom esetén lesznek aktívak (Neblo et al. 2010; Berger, 2009) Egyik esetben sem -> ösztönzés kell (Lee és Schachter, 2018) A magasabb szintű intézményi bizalom növelheti az állammal való állampolgári együttműködés valószínűségét (Boda és Medve-Bálint 2012). Költség-haszon elemzés? Digitalizáció Mit tehet az egyén most és mit 50 éve?

Nemzetközi esettanulmányok Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Nemzetközi esettanulmányok Ausztria Várostervezés Belgium Szennyezés elleni egészségügyi terv Site projekt Észtország Fogvatartottak reintegrációja Olaszország Közétkeztetés Horvátország, Lengyelország Részvételi költségvetés Hollandia – Németország

Milyen főbb esetek fordulnak elő? Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Milyen főbb esetek fordulnak elő? Kezdeményező és nyitott önkormányzat és állami szervezetek Aktív állampolgárok és civil szervezetek Magas bizalmi szint a szereplők között Kezdeményező és nyitott önkormányzat és állami szervezetek Passzív állampolgárok és civil szervezetek Alacsony bizalmi szint a szereplők között Passzív önkormányzat és állami szervezetek Aktív állampolgárok és civil szervezetek Alacsony bizalmi szint a szereplők között

Előzetes hazai tapasztalatok Kérdések és hipotézis Definíciók Módszerek és adatok Előzetes eredmények Előzetes hazai tapasztalatok Információhiány Szabályozásban rejlő csapdák és lehetőségek Professzionalizálódó szervezetek hiánya és megléte Bizalom hiánya Hálózat létrehozásának és fenntartásának nehézsége Hiteles külső szereplő

Köszönöm a figyelmet! Katona Márton marton.katona@uni-corvinus.hu