Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól (c, hordalék mennyisége,minősége) A folyó amit bír, lefelé mozgat – ez a „munkája” A köveket görgeti a kavicsokat ugráltatja a homokszemeket, iszapot lebegteti A hordalékkal koptatja a meder falát!
I. Bevágódó szakaszjelleg Felső szakasz – a folyó pusztít Yellowstone canyon Grand-kanyon
Jellemzők Visegrádi szoros A folyó munkavégző képessége nagyobb mint az „elvégzendő” munka (a hordalék elszállítása) - Elszállítja az összes hordalékot - Jellegzetes V alakú völgyet váj (keményebb kőzetben meredekebb oldal – canyon – szurdokvölgy)
Gyakran kísérik vízesések Viktória vízesés
Niagara
Átmeneti szakasz A hegységből kilépő folyó ereje – esése csökken. Le kell rakja hordaléka egy részét Legyező alakú hordalékkúpot épít Pl. Csallóköz, Szigetköz
II. Oldalazó (meanderező) szakaszjelleg Közép szakasz – a folyó épít és pusztít A folyó munkavégző képessége = a munkával De! A leggyorsabban haladó víztömeg az un. sodorvonalban van, ezért ott viszi a legtöbb hordalékot, ott koptatja a medret legjobban A meder aszimmetrikus
A sodorvonal a kanyarokban egyik oldalról a másikra vált. Homorú oldalon alámos, elviszi a hordalékot Domború oldalon feltölt, lerakja a hordalékot
A kanyarok egyre szélesebbek Árvízkor a folyó átvághatja őket Miért? Ilyenkor un. morotva tavak jönnek létre
Évezredek alatt un. feltöltött alföldeket hoz létre
Saj-foki homokpad - Tisza
III. Feltöltő szakaszjelleg Alsó szakasz – a folyó épít A folyó munkavégző képessége kisebb a munkánál Lerakja a hordalékát Homok-,kavicspadokat Szigeteket – állandó hely Zátonyokat – vándorló épít Ezeket kerülgetve szétágazik Évezredek alatt un. feltöltött alföldeket hoz létre
Teraszok
Folyótorkolatok 1. Beltenger, kis tengerjárás Niger delta
Banglades – Gangesz delta
Folyótorkolatok 2. Nagy tengerjárás Amazonas – sok hordalék, minden mellékág külön tölcsér
Temze tölcsér