Önkategorizáció

Nespresso reklám videók: https://www.youtube.com/watch?v=QESA2x-ARCc Kérdés: milyen csoporttal való azonosulási lehetőséget kínálnak fel ezek a reklámok a termék fogyasztásán keresztül?

Önkategorizáció Önmagunkat különféle csoportok tagjának tekintjük. Van egy, az adott helyzetben fontos saját csoport (MI) és az ezzel szembeállított külső csoport (ŐK). Az önkategorizáció során bizonyos attribútumokat nagy súllyal veszünk figyelembe, míg mások felett szemet hunyunk. A csoporttagság a (társas) identitás része, ami az egyént a többiekhez köti, befolyásolja a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést másokkal szemben.

Ők hogyan hajtják végre az önkategorizációt ?

Önkategorizáció Ők aktívan azonosulnak azzal a csoporttal, amit mi felismerünk! Az önkategorizációval az alany kijelöli a vele folytatható lehetséges interakciók terét A sztereotípia önmagát beteljesítő jóslatként működhet: Az illető elkezd azon dolgozni, hogy minden releváns attribútumot tekintve hasonlóvá váljon a csoportjának a sztereotípiájához. Kemény demográfiai adatok <-> választható identitás

A saját csoport pozitív torzítása A saját csoport mindig pozitívabb, a külső csoport negatívabb értékelést kap. Az önértékelés nagymértékben a saját csoport értékelésétől függ. A külső csoportot homogénnek észleljük. Ha a csoport, amelynek tagjai vagyunk, valódi közösség, akkor ettől együttműködést, védelmet, egyéb előnyöket is kaphatunk.

Csoporttagság a meggyőzési helyzetben A beszélő ICH BIN EIN BERLINER különféle csoportok tagjaként azonosítja magát a hallgatóságot különféle csoportok tagjainak tekinti. A hallgató különféle csoportok tagjaként megszólítva/kirekesztve érzi magát. a beszélőt különféle csoportok tagjának tekinti. Ezek a viszonyulások jelentősen befolyásolják a meggyőzés, az üzenet sikerének a kilátásait!

A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére 2018-01-01 - Híradó Plusz: Áder János újévi köszöntője: https://www.youtube.com/watch?v=217o_n7D7Wc Kérdés: mitől alkalomhoz, közönséghez illő ez a megjelenés és szöveg?

A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére A teljesen általános „MI” címke már önmagában is vonzó csoportot alkot! INDEXIKUS — Kaplan 2D szemantika Önmagában az a tény, hogy a beszélő tetszőleges, nem kifejezetten taszító csoport tagjaként mutatkozik, a siker esélyét növeli. Ha a beszélő a csoportjába a hallgatót is belehelyezi, vagy a vonzó csoportba kerülés lehetőségével kecsegteti, a siker esélyét növeli.

Csoporttagság elemzése A beszélő Milyen csoportok tagjaként azonosítja magát? Milyen csoportok tagjának tekinti a hallgatóságot (milyen saját csoportot aktivál)? Mi a közös platform, a MI? A potenciális hallgatók Milyen csoportok tagjaiként érzik magukat megszólítva? (Melyik csoporttagságuk hozzáférhető?) Milyen csoport tagjának tekintik a beszélőt?

Érvelés és hatásosság A reprezentációk terjedésének szempontjából különösen fontosak az ún. transzmissziós torzítások. A legfontosabb ilyen az ún. presztizs irányú transzmissziós torzítás. Azt megállapítani, hogy egy viselkedéskomplexből mi vezet a sikerhez nehezebb, mint azt, hogy ki sikeres. A sikeres (presztizzsel rendelkező) emberek másolására ezért veleszületett preferenciáink vannak. Ezek ősi környezetben megbízhatóbbak mint ma. A mai presztizzsel rendelkező mintaforrások imidzse sokkal inkább gyártott és hitelességük nehezebben ellenőrizhető, de pl. A csoporttagság is fontos heurisztika a presztizs megítélésének tekintetében!

Hitelesség és hatásos érvelés Példa a genetikus érvelésre: X szerint költségvetési reformra van szükség. X-ről tudjuk, hogy C csoport tagja. C csoportot nem tartjuk relevánsnak az ügy megítélése kapcsán. Ennek megfelelően X akármit mond, az érvei nem relevánsak az ügy megítélése kapcsán. Egyfelől tehát ez érveléstechnikai hiba: egy érvet érvénytelennek tekinteni az alapján, hogy az, aki azt alkalmazza, milyen csoport tagja. (genezis ~ eredet) Pszichológiailag ez az oksági attribúció spec. esete, a viselkedés okának a társas szerepben, a kommunikátor szituációjában való lokalizálása. Ezzel megkérdőjelezzük, hogy az állítás mellett komoly érvei vannak, hogy személyes meggyőződése az álláspont és a csoport rabszolgájává fokozzuk le a másik felet. „csak azért mondod, mert ... vagy”

A genetikus érvelés veszélye A genetikus érv viszont valójában nem cáfolja meg a vitatott álláspontot, hanem figyelmen kívül hagyja. Rengeteg gondolkodást és elemzést lehet megtakarítani azzal, ha nem egyedi érvekről, hanem egész csoportokról és érvrendszerekről mondunk ítéletet: így minden jelen és jövőbeli érvet egy csapásra figyelmen kívül hagyhatunk. Ez a mechanizmus különösen jellemző az összeesküvés- elméletek védelmének esetében: Mindig rá tudunk mutatni valamilyen a háttérben meghúzódó csoport érdekeire, a felmerülő vitákban pedig mindig használhatunk genetikus érvelést, hogy többé ne kelljen felülvizsgálni az álláspontunkat.

Racionalitás a genetikus érvelésben, miért hatásos? Ha valaki egy csoport tagja, akkor vannak előzetes elképzeléseink, sztereotípiáink arról, hogy a csoport milyen érdekeket, értékeket, milyen érvekkel képvisel. Az érvet ennek megfelelően egy érvrendszer részeként azonosítjuk („tipikus XXX ideológia”) A társadalomban zajló diskurzusokat általában nem személyek, hanem csoportok párbeszédeként éljük meg. A csoportokat antropomorf tulajdonságokkal ruházzuk fel (határozott, korrupt, becsületes, stb.) Ennek egyik veszélye, hogy visszafelé is működik, a saját csoporthoz tartozó érvei eleve helyesnek tűnnek!!

Hitelesség és hatásos érvelés A tömegkommunikáció tapasztalatai azt mutatják, hogy a csoportok kommunikációja annál hatékonyabb, minél inkább teljesülnek sztereotipikus elvárásaink: minél egységesebbek a nyilatkozatok, minél emberszerűbb a homlokzat, annál meggyőzőbb, hitelesebb az üzenet. Ahogy egy személytől is elvárjuk, hogy ne keveredjen ellentmondásokba. Ugyanakkor minél inkább érvényesül ez az egységesség, annál kevésbé van egyénisége a csoport egy képviselőjének és annál kevésbé állja ki az üzenet a szisztematikus feldolgozás próbáját.

Kompetencia alapú érvelések Tudásunk túlnyomó része másoktól (szülők, tanárok, stb.), vagy intézményes forrásokból (kutatóintézet, tankönyv) származik. Érveléseinkben is nagy szerepe van a bizonyítás kényszerének minősített forrásokra való áthárításának. A forrásokat relevanciájuk alapján és szociológiai kritériumok alapján minősítjük (minőségbiztosítjuk). Tekintélyre hivatkozás (lehet érvényes érv!) Lehet megalapozott? – Igen! X személy az állítja, hogy A X T terület szakértője. Tehát X megbízható A megítélésében, A valószínűleg igaz. Általános hibák: nem szakértőre hivatkozás, nem elismert szakértőre való hivatkozás, az adott szakterületen a hivatkozott álláspont vitatott, illegitim diszciplínára hivatkozás („minden parapszichológus tudja”) A hitelesség nem tartalmi ismérveire való hivatkozás

Kompetencia alapú érvelések A személy inkompetenciájára hivatkozás - „Minek szól bele a katolikus egyház az abortuszkérdésbe!? Mit tudnak a papok erről, hiszen nekik nincs, és nem is lehet gyerekük.” Az elutasítás arra épül, hogy a vitapartner helyzetéből adódóan nem ért, nem érthet azokhoz a kérdésekhez, amelyekben állást foglal. A papok elvileg valóban nem rendelkezhetnek az abortusz közvetlen érintettjei által megszerezhető tapasztalatokkal. Ez azonban nem indokolja, hogy nem lehetnek releváns, jó érveik ebben a kérdésben. Az ilyen érv csak akkor lehet releváns, ha egy tekintélyre hivatkozó érvelés kritikájaként fogalmazódik meg!

Hitelesség alapú érvelések A hétköznapi gondolkodásban a hitelesség egyik forrása, ha valakiről látszik, hogy álláspontja nem magyarázható érdekei vagy szándékai alapján. Gyakran következtetünk az álláspont helyességére abból, hogy az érvelő látszólag saját érdekei ellene beszél. Ez a következtetés ugyanolyan hibás, mint a fordítottja! Abból, hogy valaki nem érdekelt, vagy éppen ellenérdekelt egy álláspont elfogadtatásában, abból nem következik semmi az álláspont helyességére nézve. .

A csoportok társas konstrukciója A társadalmi kategorizáció a kultúra része: szüleinktől, tanárainktól, a médiából és olvasmányainkból tanuljuk meg. A legtöbb csoport nem alkot valódi formális/informális közösséget (jogi értelemben, vagy a közös elfoglaltságokat tekintve), sok valódi közösség pedig nem rendelkezik csoportidentitással. Ad-hoc csoportok igen gyorsan alkothatóak: vakcsoport- technika (Zimbardo)

Corporate Identity https://www.youtube.com/watch?v=XRmuST7B7fE A munkahelyi, céges identitás is jellemzően egy mesterséges, nem valós csoportidentitás. Jellemző ugyanakkor, hogy a munkahelyeket is egyfajta identitás felkínálásával reklámozzák. Ez az identitás persze részben reális lehet (pl. társadalmi pozíció értelmében), de a valódi közösségként való működés valószínűleg hiányzik.

A társadalmi kategorizáció veszélyei mégegyszer A sztereotípiák egy kicsit mindig torzítanak, de néha durván semmibe veszik a valós társadalmi viszonyokat. Ennek megfelelően az önkategorizáció is torz önismeretet eredményezhet. A kategorizácó konzerválhat és legitimálhat diszkriminatív, elnyomó politikai-társadalmi struktúrákat. A kulturálisan adott kategorizációt és a kategorizációra való hajlamunkat ügyes kommunikátorok a saját céljaik érdekében kiaknázhatják. DE: Valamilyen társadalmi kategorizáció nélkül ugyanúgy nem tudnánk létezni, mint főnevek nélkül. Valahogyan fel kell osztani a társas/fizikai világot, de nem mindegy, hogyan. (előítélet és elő- ítélet)

Kategorizáció, önkategorizáció és reklám: Propaganda Bandwagon - Old Navy Commercial (2016) https://www.youtube.com/watch?v=6dQRCOEeHaY