Munkagazdaságtani feladatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
M UNKAVÉGZÉS A XXI. SZÁZADBAN. A 21. században lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat nem a munkahelyen, hanem otthon végezzük el. Ezt röviden távmunkának.
Advertisements

MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
ISKOLATÁSKÁBÓL RIDIKÜL, AVAGY OKTATÁS ÉS MUNKA KELETEN ÉS NYUGATON
Ahol a nők nincsenek hátrányos helyzetben Patai Ágnes humánpolitikai igazgató november 15.
A családbarát intézkedések előnyei, hasznai és lehetőségei
1 Bérezési tanulmány  Munkaerőköltségek és nemzetközi versenyképesség Dirk Wölfer december 11.
Civil szervezetek a munka világában
Munkagazdaságtan Gyakorlat II. Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató 1Munkagazdaságtan.
Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába
Makroökonómia Aggregált kínálat.
A szállodai létszám meghatározása
A MÁV Zrt. beszámolási gyakorlatának korszerűsítése
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
Munkanélküliség.
Munkaerőmigránsok és hazatérők - kísérlet a válság hatásának mérésére
Magyar Szociológiai Társaság Változás. Válság. Váltás. Hu éves konferencia és közgyűlés november Debreceni Egyetem (4032 Debrecen, Egyetem.
IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007.
Az egészségügyben, gazdasági – műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete.
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
BILANCIA A magyarországi kutatás eredményeinek bemutatása Budapest, június 25.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nők munkaerő piaci helyzetfelmérése Bükön 2014.augusztus 27.
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
Összehasonlító példák ‏ 2015/2016 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I.
“TE IS részese lehetsz” EQUAL konferencia Cséfalvay Ágnes.
Pénzügyi tudatosság és gazdálkodás hete március 6-10.
Összehasonlító példák
GKI Gazdaságkutató Zrt.
Győztesek és vesztesek
Employer Branding - gyakornokok
Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaerőválság makrogazdasági okai
A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának főbb jellemzői I. félév szeptember 12.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város munkaerőpiaci helyzete
Kiegyenlítő (kompenzációs) bérkülönbségek
Dolgozói mobilitás.
Munkagazdaságtani feladatok
Csoportkülönbségek a munkaerőpiacon
Munkagazdaságtani feladatok 7
Munkagazdaságtani feladatok
Készítette: Farkasné Veres Edina
Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon
Félig állandó munkaerőköltségek
Dolgozói mobilitás.
A munkaerőpiac áttekintése
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 6
A munkaerő-kereslet.
Bérmeghatározás a vállalaton belül
Munkagazdaságtani feladatok 4
Félig állandó munkaerőköltségek
Rugalmas foglalkoztatási formák elterjedtsége a
Munkagazdaságtani feladatok
Emberpiac a Moszkva téren
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 5
Munkagazdaságtani feladatok 3
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkaerő-piaci ismeretek kurzus
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Kereseti egyenlőtlenségek
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Félig állandó munkaerőköltségek
Dolgozói mobilitás.
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok 1
Előadás másolata:

Munkagazdaságtani feladatok Diszkrimináció

Disszimilaritási index Adott egy 4 foglalkozást tartalmazó munkaerőpiac, amelyen a 2 munkavállalói típus megoszlása: Megoldás: Foglalkozás A típus B típus Váltás A (5/12) 20 (125) 125-20 = +105 B (0,25) 50 (75) 75-50 = +25 C (1/6) 60 (50) 50-60 = -10 D 170 (50) 50-170 = -120 Összesen (100%) 300 130 fogl. vált. Foglalkozás A típus B típus Összesen A 100 20 120 B 60 50 110 C 40 D 170 200 240 300 540 130/300 = 43,33%

Számítsa ki a disszimilaritási indexet! (TK példa) Adott egy 3 foglalkozást tartalmazó munkaerőpiac, amelyen a nemek megoszlása: Megoldás: Foglalkozás Férfiak Nők Váltás A 40 (40%) 20 (70x0,4=28) 28-20= +8 B 25 (70x0,4=28) 28-25= +3 C 20 (20%) 25 (70x0,2=14) 14-25= -11 Összesen 100 (100%) 70 11 fogl. váltás Foglalkozás Férfiak Nők Összesen A 40 20 60 B 25 65 C 45 100 70 170 1. Tfh. a férfiak maradnak jelenlegi munkakörükben (%) 2. Hány nőnek (fő) kellene az egyes munkakörökben dolgoznia, hogy a megoszlás a férfiakéval egyező legyen? 3. Számítsuk ki a szükséges munkahely-változtatást százalékos formában! 11/70 = 15,71%

Számítsa ki a disszimilaritási indexet! (KSH, 2011 okt-dec) Nem Munkakör Férfiak (eFő) Nők (eFő) Részmunkaidő 100 106 Teljes munkaidő 1980 1605 Összesen 2080 1711 Nem Munkakör Férfiak (%) Nők egyenlő aránya (eFő) Szüks. váltás Részmunkaidő 4,81 82 - 24 Teljes munkaidő 95,19 1629 + 24 Összesen 100 1711 DI: 1,40%

Számítsa ki a disszimilaritási indexet! (KSH 2004 IV. negyedév) Nem Munkakör Férfiak (eFő) Nők (eFő) Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezető 196 104 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 226 291 Egyéb felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások 192 367 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 17 221 Összes szellemi 631 983 Disszimilaritási index: 26,65% (305-104) = +201 (299-367) = -68 (352-291) = +61 (26-221) = -195 <nettó kerekítés veszteség: -1>

Disszimilaritási index: 396,5/1754,6=22,60% Számítsa ki a disszimilaritási indexet! (KSH 2011, http://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/munkero/tablmp114_07c.html) Nem Munkakör Férfiak (eFő) Nők (eFő) Vált. Szellemi foglalkozások összesen 691,0 985,8 589,3 -396,5 Fizikai foglalkozások összesen 1 356,0 767,1 1156,5 +389,4 Fegyveres erők, fegyveres testületek foglalkozásai 10,4 1,7 8,9 +7,2 Összes 2 057,3 1 754,6 Disszimilaritási index: 396,5/1754,6=22,60%

Diszkriminációs együttható Adott egy bérelfogadó munkaadó, amelynél az első munkavállaló óránként 25 forintnyi árbevételhez juttatja a vállalatot, majd pedig minden újabb munkavállaló az előzőtől 1 forinttal kevesebbhez. A piaci bérszint 12 Ft. A piacon a munkavállalók termelékenység szempontjából homogének, ám külsődleges jegyeik alapján különböznek (α és ω típus). A munkaadó hasznosságát óránként 3 forinttal csökkenti, ha ω típusú munkavállalót kell alkalmaznia. A hasznosságot ezen kívül csak a nyereség határozza meg (azzal egyenlő). Mennyi a munka határtermék-bevétele ennél a munkaadónál? Mennyi a profitmaximalizáló foglalkoztatási szint? Mennyi a hasznosság-maximalizáló foglalkoztatási szint? Mennyi nyereséget „áldoz fel” a munkaadó hasznosságnövelés érdekében?

Megoldás MRPL = 25 – L MRPL = W = 25 – L = 12 azaz L = 13 U = MRPL – 3 = W 25 – L – 3 = 12 azaz L = 10 MRPL=10 = 25 – 10 = 15 (15 – 12)(13 – 10)/2 = 4,5

Ízlés alapú diszkrimináció (TK példa) Ábrázolja a munkaerőkeresletét és -kínálatát, ha MRPL = 20 – 0,5L , ahol az MRP munkaórában van mérve, és a piaci bér W = 10. Hogyan alakul azon munkaadó kereslete, akinek diszkriminációs együtthatója óránként 2? Feláldozott profit

Ízlés alapú diszkrimináció (folyt.) Mennyi lesz az alkalmazott dolgozók száma? 20 – 0,5L – 2 = 10, ebből pedig L = 16 Mennyi lesz a munkaadó diszkriminációból származó pénzbeli vesztesége? A többletet jelző háromszög területének csökkenése, azaz: (20 – 16) x (12 – 10) / 2 = 4

Egyenlő bérek, különböző foglalkozások (TK példa) LS1 = -45 + 5W és LD1 = 180 – 10W LS2 = -15 + 5W és LD2 = 190 – 10W Mi lesz a hatása, ha a béreket az 1. munkavállalói csoport bérének szintjére emelik a 2. csoportban is?

Köszönöm a figyelmet!