A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
Advertisements

A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Szabados Máté.
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
1.Az ózonról általában 2.Mi az ózonlyuk-probléma? 3.Mik a probléma okai? 4.A megoldás megszületett 5.Mi várható a jövőben? 6.Tanulság.
Keverés homogenizálás. Szilárd részecskék keverése (homogenizálás) Cél: Homogén eloszlás biztosítása JellegMechanikai művelet Befolyásoló tényezők: a.
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Curie család Készítette: Prumek Zsanett. Marie Curie   Lengyel származású  Egyedüliként a két Nobel díjat is elnyerő tudós asszony kezdett.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
VÁKUUMTECHNIKA GYAKORLATI ALAPJAI Bohátka Sándor és Langer Gábor ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a.
Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása
Ózon, a különleges oxigén
A Levegő összetétele.
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Atomerőművek és radioaktív hulladékok kezelése
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
1. témazáró előkészítése
Mérése Pl. Hőmérővel , Celsius skálán.
Áramlástani alapok évfolyam
Hőtani alapfogalmak Halmazállapotok: Halmazállapot-változások:
Energiatermelés és környezet
Az elektrosztatikus feltöltődés keletkezése
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Az áramlásba helyezett testekre ható erők
A talajok szervesanyag-készlete
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
A KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
VákuumTECHNIKAi LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Idojaras szamitas.
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Gázok és folyadékok áramlása
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
TERPLÁN Zénó Program 2016/2017 Tóth Márton tanársegéd MFK, KGI Név.
Átalakította: Vincze Csabáné
Turbulencia hatása a tartózkodási zóna légtechnikai komfortjára
Króm Boros Alex 10.AT.
Életfeltételek, források
Levegőtisztaság-védelem
SZLOVÁKIA ÉGHAJLATA PODNEBIE SLOVENSKA
Az atomok felépítése.
Trícium (3H) A trícium (3H) a hidrogén hármas tömeg-számú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy b- sugárzással stabil héliummá.
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék (tk. 100 – 108. oldal) FÖLDRAJZ.
A légkör anyaga és szerkezete
Levegőtisztaság védelem
AVL fák.
Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
Halmazállapot-változások
szabadenergia minimumra való törekvés.
Biofizika Oktató: Katona Péter.
Összeállította: J. Balázs Katalin
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Emlékeztető/Ismétlés
Az atom tömege Az anyagmennyiség és a kémiai jelek
A Föld, mint égitest.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Az impulzus tétel alkalmazása (A sekélyvízi hullám terjedése)
Energetikai Intézkedési tervek végrehajtása
Hagyományos megjelenítés
Az atomok felépítése.
Időjárás, éghajlat.
A LEVEGŐ, MINT ABIOTIKUS ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Halmazállapot-változások
Előadás másolata:

A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható

A légkör legalsó (8-18 km) rétege TROPOSZFÉRA A légkör legalsó (8-18 km) rétege Jellegzetessége: a hőmérséklet a magassággal csökken (helyenként és időnként vékony rétegekben nőhet) 8 km 18 km

TROPOSZFÉRA ? Energiát a felszíntől kap Talajközeli felmelegedés tropos (görög) = forgás, keveredés Energiát a felszíntől kap Talajközeli felmelegedés erős vertikális átkeveredés erős turbulens átkeveredés (gázok nem válhatnak szét fajsúlyuk szerint! ) Területileg eltérő felmelegedés   divergencia, konvergencia domborzati hatás vízgőz-kondenzáció (latens hő) erős horizontális átkeveredés Sir Henry Davy (1778-1829) ?

TROPOSZFÉRA keveredés révén: hő- (energia), vízgőz-, nyomanyag-szállítás légkör-felszín kölcsönhatások (kibocsátás, elnyelés, ülepedés) kondenzáció, felhő- és csapadékképződés teljes vízkörforgalom, nyomanyagok kimosása aeroszol-részecskék képződése (nagyrészt) „időjárás” kialakulása (ciklonok, frontok kialakulása)

TROPOSZFÉRA - TROPOPAUZA 8-18 km magasságban a hőmérsékletcsökkenés megáll függőleges átkeveredés (konvekció) leáll diffúzió gyenge ZÁRÓRÉTEG – TROPOPAUZA (erős ciklonok, konvektív cellák áttörhetik) az anyagmérleg szempontjából fontos a tropopauzán átjutó anyagmennyiség ismerete

ANYAGÁTVITEL A TROPOPAUZÁN diffúzió - gyenge függőleges átkeveredés, konvekció - eseti tropopauza szakadás/begyűrődés - eseti helyi jelenségek, rövid ideig állnak fenn  nehéz becsülni az átvitt anyagmennyiséget nyomjelző anyagok 7Be – csak a sztratoszférában keletkezik (nitrogénből, kozmikus sugárzás hatására) felezési idő 53 nap

A TROPOSZFÉRA RÉTEGEI a troposzféra is rétegekre bontható: alsó 100-3000 m: planetáris határréteg (határréteg, légköri határréteg) határrétegtől a tropopauzáig: szabad troposzféra PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG közvetlen kapcsolatban van a felszínnel, 1-2 órán belül reagál a felszíni változásokra itt érvényesül a párolgás, szennyezőanyag-bevitel és a felszín áramlásmódosító hatása a felszíni hatások a magassággal tompulnak (pl. hőmérséklet napi amplitúdó) magassága definiálható a napi menet eltűnésével, a turbulencia intenzitásának csökkenésével a szabad troposzféra is követi a felszíni változásokat, de lassabban (pl. évi menet)

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Nappal: konvektív határréteg (kevert réteg, keveredési réteg) az erős turbulens átkeveredés homogenizálja a besugárzás erősödésével nő, elérheti a PBL magasságát (Magyarországon nyáron 1500-2000 m, télen 300-600 m)

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Alkonyat: felszín sugárzásegyenlege < 0  átkeveredés megszűnik alsó rész: stabil éjszakai határréteg (200-500 m) felső rész: maradék réteg (tárolási réteg, átmeneti réteg)

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Stabil éjszakai határréteg: a szél keveri, mechanikai turbulencia, diffúzió közvetlen kapcsolatban van a felszínnel felszíni eredetű nyomanyagok feldúsulása

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Maradék réteg (átmeneti vagy tárolási réteg): nincs kapcsolata a felszínnel csekély turbulencia a konvekció reggeli megindulásakor összeolvad a stabil éjszakai határréteggel

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Éjszaka a maradék rétegben és a stabil határrétegben eltérő kémiai összetétel alakulhat ki! A rétegződés levegőkémiai szempontból fontos lehet! A stabil határrétegben vannak a források  felhalmozódás bizonyos anyagok elreagálhatnak (elfogynak) pl. NO + O3  NO2 + O2 X Maradék réteg: elzárva a forrásoktól  nincs anyagutánpótlás bizonyos reakciók leállnak pl. NO + O3  NO2 + O2 X Nem-lineáris kémia: más lesz a kémiai összetétel a két réteg keveredése után, mintha nem alakult volna ki a rétegződés

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Felszíni réteg: éjszaka 10-30 m, nappal 50-100 m közvetlen felszín-légkör kapcsolat, kölcsönhatások, a függőleges anyagáram állandó (vízgőz, nyomanyagok)  mikrometeorológia

A PLANETÁRIS HATÁRRÉTEG RÉTEGEI (nyugodt időben figyelhető meg) Lamináris réteg: legalsó néhány milliméter a felszín-légkör kölcsönhatás mikrofolyamatai molekuláris diffúzió (pl. sztómákon keresztül)

SZTRATOSZFÉRA ? kb. 1900-ig: a hőmérséklet a tropopauza felett állandó Kiderült: 20-50 km között a hőmérséklet nő Oka: nagymennyiségű ózon  energiaelnyelés A pozitív hőmérsékleti gradiens miatt konvektív áramlás nincs, de erőteljesek a horizontális áramlások (turbulencia) Sir Henry Davy (1778-1829) ? A gázok nem válhatnak szét fajsúlyuk szerint O2 : N2 : Ar arány, mint a troposzférában Hőmérséklet-maximum: SZTRATOPAUZA

MEZOSZFÉRA A sztratopauza fölött a hőmér-séklet a magassággal csökken (energiabevitel alulról – ózonréteg) Erőteljes konvektív áramlások A turbulencia miatt a gázok nem válhatnak szét fajsúlyuk szerint A légkör leghidegebb része a mezopauza (kb. 80-90 km), ahonnan felfelé a hőmérséklet ismét nő (a molekulák által közvetlenül elnyelt [ionizáló] sugárzás miatt)

TERMOSZFÉRA, EXOSZFÉRA A sűrűség csökkenésével a molekulák szabad úthossza nő Kinetikus gázelméletből: könnyebb molekula  nagyobb sebesség  magasabbra jut 80-90 km alatt a turbulencia megakadályozza a molekulasúly szerinti szétválást  HOMOSZFÉRA (a levegő átlagos molekulasúlya a magassággal nem változik) 80-90 km felett a könnyebb molekulák magasabbra jutnak, változik a légkör összetétele a magassággal  HETEROSZFÉRA (a levegő átlagos molekulasúlya a magassággal csökken) 1000 km-en már több az oxigén (O), mint a nitrogén (N2) 1500 km-en a hélium és a hidrogén dominál

TERMOSZFÉRA, EXOSZFÉRA Termoszféra: 80-90 km-től 500-1000 km-ig a naptevékenységtől függően Exoszféra: termoszféra fölött 10-190 ezer km-ig (definíciótól függően) közvetlen energiaelnyelés elhanyagolható atomok ütközési valószínűsége elhanyagolható Levegőkémia – HOMOSZFÉRA (troposzféra, sztratoszféra) HETEROSZFÉRA – geofizika, aeronómia