A Föld, mint égitest

Sugara : 6371 km Egyenlítő hossza : 40 076 km Délkör hossza : 40 009 km 1 szélességi fok : 110,6 km 1 hosszúsági fok : 102 km (térítőkön) Felszíne : 5x108 km2 Térfogata : 1,08x1012 km3 Tömege : 5,9x1024 kg Sűrűsége : 5,5 g/cm3

A Föld alakja Geoid alakzat A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára.

A (megközelítőleg) gömb alak következményei A látóhatár kör alakú A Nap sugarai a felszínt nem egyenlő szögben érik Egyenlőtlen felmelegedés Éghajlati övek Növényzet zonalitása tengeráramlások szélrendszerek

A Föld mozgásai I. FOROG a saját tengelye körül. A Föld képzeletbeli forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi- és a Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Az Északi-sark felől szemlélve nyugatról keletre, azaz az óramutató járásával ellentétesen forog. (Direkt irány)

Tengely körüli forgás következményei A gömb alak geoiddá módosulása A helyi nehézségi erő változása A nap látszólagos mozgása Az égitestek kelése nyugvása Nappalok éjszakák váltakozása Az éggömb látszólagos körbefordulása Coriolis erő

Coriolis-erő A Föld forgásából származó kitérítő erő. A mozgó testek eredeti irányát módosítja. Az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra. (Pl. a levegő vagy a víz áramlását)

A Föld mozgásai II. Kering a Nap körül A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. (Így a Föld hol közelebb, hol távolabb van a Naptól.) A keringés ideje megközelítőleg 1 év 365 nap 5 óra 48 perc 46,07 másodperc

A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával, a két sík által bezárt szöget (23,5 °) nevezzük az ekliptika ferdeségének. Ebből adódik, hogy a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 °-os szöget zár be. A forgástengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szöget pedig a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5 °.

A keringés következményei Nappalok és éjszakák hosszúságának változása Cirkumpoláris csillagok léte A Nap kelésének és nyugvásának változó helye Évszakok váltakozása Éghajlati övek kialakulása

Az évszakok váltakozása

MÁRCIUS 21. A Nap sugarai az Egyenlítőn delelnek A Föld északi és déli félgömbét egyenlően melegítik A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak Az északi félgömbön tavasz, a délin ősz van. TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG

Az évszakok váltakozása

JÚNIUS 22. A Nap sugarai a Ráktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Az északi félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, a nappalok is ekkor a leghosszabbak. Az Északi-sarkon március óta nem nyugszik le a Nap. (éjféli nap jelensége) Az északi félgömbön nyár, a délin tél van. NYÁRI NAPFORDULÓ

Az évszakok váltakozása

SZEPTEMBER 23. A Nap sugarai az Egyenlítőn delelnek A Föld északi és déli félgömbét egyenlően melegítik A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak Az északi félgömbön ősz, a délin tavasz van. ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG

Az évszakok váltakozása

DECEMBER 22. A Nap sugarai a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Az déli félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, a nappalok is ekkor a leghosszabbak. Az északi félgömbön tél, a délin nyár van. TÉLI NAPFORDULÓ

Időszámítás

Napi időszámítás csillagnap: szoláris (valódi) nap: középnap: valamely csillag két egymást követő delelése között eltelt idő (4 perccel rövidebb, mint 24 óra) szoláris (valódi) nap: a Nap két delelése között eltelt idő télen valamivel több, mint 24 óra (Napközelben van a Föld) nyáron valamivel kevesebb, mint 24 óra (naptávolban van a Föld) középnap: a Nap képzeletbeli két delelése között eltelt idő lenne, ha a Föld kör alakú pályán keringene helyi idő: a Nap mindenkori állása szerinti idő hosszúsági fokonként 4 perc eltérés világidő: a 0 hosszúsági kör középideje (Greenwich)

Évi időszámítás sziderikus év: tropikus év: a Föld egyszer befutja Nap körüli pályáját 365 nap 6 óra 9 perc 10,75 másodperc tropikus év: a Nap látszólagos pályáján tavaszponttól tavaszpontig ér 365 nap 5 óra 48 perc 46,07 másodperc

Naptár Julianus naptár: Gregoriánus naptár Kr. e. 46 Julius Caesar 4 évente szökőévet iktatott be, de nem volt pontos Gregoriánus naptár 1582 XIII. Gergely pápa 4 évente szökőév a 100-as évek nem szökőévek, de a 400-zal oszthatók igen pontatlansága: 3330 év múlva 1 nap eltérés lesz hiányosságai: a hónapok eltérő hosszaúságúak az ünnepek egy része „mozog” Húsvét: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (márc. 22. – ápr. 25. között lehet)