Mi a filozófia?

A kurzus teljesítése 2 db ZH teljesítése összességében elégséges szinten. A ZH-k nincsenek külön-külön értékelve. A félévközi ZH-k időpontja: október 15-i és november 26-i héten Félévközi jegyeseknek 2 pót-ZH a pótlási héten Vizsgásoknak vizsga a vizsgaidőszakban – csak az utolsó időpontot kell felvenni Fakultatív beadandó dolgozat: szep. 30-ig max. 8 pont, okt. 14- ig max. 7 pont, okt. 28-ig max. 6 pont, nov. 11-ig max. 5 pont, nov. 25-ig max. 4 pont A kurzussal kapcsolatos infókat (1) a tanszéki honlapon, (2) a vonatkozó Neptun-üzenetben lehet megtalálni, ezek mérvadóak.

KÖZÉRDEKŰ http://www.filozofia.bme.hu/ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék honlapja: http://www.filozofia.bme.hu/

KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook oldala: https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytor tenetTanszek?fref=ts

KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala: http://bmefilozofia.blog.hu/

A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék a Kutatók Éjszakáján! 2018. 09. 28. A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék a Kutatók Éjszakáján!

OHV Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül)

A filozófia kezdete: a csodálkozás „Az emberek (…) most is, meg régen is a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni. Kezdetben a hozzájuk legközelebb eső csodálatos dolgokon álmélkodtak el, majd lassankint tovább mentek ezen az úton és nagyobb dolgok felől is kezdtek kérdéseik lenni, így pl. a Holdnak változásai felől, s a Napnak és csillagoknak járása és a mindenség keletkezése felől. A kételkedő és csodálkozó ember pedig tudatlannak érzi magát (…), s mivel azért filozofál, hogy a tudatlanságból kiszabaduljon, világos, hogy az első filozófusok is a tudományt a tudás kedvéért keresték, s nem a belőle fakadó más egyéb haszonért. (…) A tudásnak ez a fajtája ugyanis akkor kezdődött, amikor már az élet kényelmére és élvezetére szükséges dolgok csaknem mind megvoltak. Világos tehát, hogy ezt a tudományt nem valami más haszonért keressük, hanem azért, mert ahogy szabadnak azt az embert mondjuk, aki önmagáért van és nem másért, úgy a tudományok közül is egyedül ez a szabad, mert egyedül ez van önmagáért.” (Arisztotelész, Metafizika I.2, 982b)

Példa: Hérakleitosz gondolatai „Keresni kezdtem önmagamat.” „A sok tudás nem tanít meg a helyes gondolkodásra.” „Semmi sem állandó, csak a változás maga.” „Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember.” „Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni.”

Más görög filozófusok „Filozofálni annyi, mint felkészülni a halálra.” (Platón) „Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.” (Platón) „A gondolkodás során a lélek magával beszélget.” (Platón) „Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához.” (Epiktétosz) „Az élet szép és bármit is juttat neked a sors, ne felejts el élni! Élni az egyik legritkább dolog a világon, mert az emberek többsége csak létezik.” (Marcus Aurelius)

Mi a filozófia? „Filozófia”: „a bölcsesség szeretete”. Olyan általános és alapvető problémák vizsgálata, amelyek (többek között) a létezéssel, a tudással, az igazsággal, az értelemmel, az elmével, a nyelvhasználattal és az értékekkel kapcsolatosak. A filozófia eredete a görögöknél: általános kérdések felvetése, amelyekkel később a szaktudományok kezdtek el foglalkozni. Pl. Miért kel fel a Nap? Milyen az ideális állam? Hogyan keletkezett a világ?

Családi hasonlóság Ludwig Wittgenstein – a szavaink jelentését nem formális definíciók alapján határozzuk meg, hanem a családi hasonlóság alapján használjuk A „játék” kifejezés magában foglalja a sakkot, a focit, a társasjátékokat, a bújócskát, a körjátékokat, számítógépes játékokat és még sok minden mást Nincs egyetlen közös jellemvonás, csak hasonlóságok halmaza Ugyanez a helyzet a „filozófia” kifejezéssel is

Filozófia és más tudományok Különbözhet a vizsgálódás tárgya: általános kérdések / részterületekre vonatkozó kérdések (pl. Mi az igazság? Milyen a világ természete? / Mikor alakult ki a Naprendszer? Hogyan öröklődnek a gének?) Különbözhet a vizsgálódás módszere: filozófiai / természettudományos, társadalomtudományos módszerek (pl. Miért gondoljuk azt, hogy szép egy szobor? Miért jött létre a világegyetem? Miért vágyunk sikerre? – ugyanazok a kérdések más módon vizsgálva.)

A filozófia módszere Vizsgálódás pusztán az értelem segítségével Kritikus gondolkodás, az általánosan elfogadott vélekedések megkérdőjelezése Érvelés, logika alkalmazása A vélekedéseink mögött rejlő rejtett ellentmondások feltárása Fogalmak elemzése (pl. Mi a tudás? Mi a szép? Mi igazságos? Mi etikus?) Gondolatkísérletek (intuícióink feltárása)

Kritikus gondolkodás – példák Szókratész Descartes álomargumentum Nem annyira szokatlan, hogy idővel megváltozik egy általános vélekedés – pl. a gondolat, hogy egyes rasszok alacsonyabb rendűek

Platón barlanghasonlata mint gondolatkísérlet Platón: Állam, VII. könyv Előfordulhat, hogy csak a valódi dolgok árnyékait látjuk A valóság teljesen más lehet, mint amit annak hiszünk Az igazság lehet abszolút kisebbségi nézet

Egy modern gondolatkísérlet Frank Jackson: Mary, a szupertudós esete (1986) Megtudott-e valami újat Mary, amikor először látott piros színt? Mit nevezhetünk tudásnak?

Gyakorlati filozófia – a helyes élet Peter Singer (1946 -): effektív altruizmus – erőforrásaink lehető leghatékonyabb, legracionálisabb kihasználása; a jótékonykodás mint morális kötelesség (2015) „Egy olyan világban, amely leküzdötte az extrém szegénységet és más jelenlegi fontos problémákat, a művészetek támogatása valóban értékes cél. De egy olyan világban, amelyben élünk, jó okkal gondolhatjuk […], hogy nem operaházak és múzeumok támogatásával tesszük a lehető legtöbb jót.”

Néhány aktuális filozófiai probléma Bioetika: pl. eutanázia, abortusz, őssejt-kutatás, klónozás, állatkísérletek, állatok jogai Társadalomfilozófia: pl. pozitív diszkrimináció, jótékonykodás, egyetemes és állampolgári jogok Fizika és filozófia: időutazás, a világegyetem keletkezése és annak alapvető törvényei, a világegyetem végső alkotóelemei Mesterséges intelligencia kutatások: miben különbözik az emberi és a mesterséges intelligencia? Feloldható-e a jövőben ez a különbség?

A filozófia haszna és célja Általános kérdésfelvetés, a filozófia által megfogalmazott kérdéseket kezdik el részekre bontva vizsgálni az egyéb tudományok A más tudományok által felderített tudás rendszerbe foglalása, az egyes tudományágak közötti összefüggések felfedése, általános világkép megalkotása A végső igazságok feltárása, a világ alapvető természetének megismerése pusztán a gondolkodás segítségével Egyéb filozófia-felfogás: a filozófia mint terápiás eszköz a szenvedés megszüntetésére (sztoikusok, szkeptikusok, Epikurosz, Wittgenstein, buddhista és hindu filozófia)

Milyen témákkal fogunk foglalkozni? Az ember – Van-e lelkünk, vagy csupán biológiai lények vagyunk? Milyen módszerrel ismerhetjük meg önmagunkat? Elmefilozófia – Agyi folyamataink mennyiben határozzák meg a gondolatainkat és a jellemünket? Az elménk különbözik-e a testünktől? Isten – A világot Isten tervezte, vagy pedig evolúció hatására alakultak ki a fajok? Bizonyítható-e Isten létezése? Szabad akarat – Létezik-e ilyen? Ha igen, mik a feltételei? Agyi folyamataink mennyire határozzák meg döntéseinket? Etika – Mitől etikus egy tett? Attól, hogy a lehető leghasznosabb egy közösségre nézve, vagy attól, hogy helyesnek gondoljuk?

Milyen témákkal fogunk foglalkozni? Politikafilozófia – Mik a konzervativista és a liberalista politikafilozófia alapelvei? Milyen mértékig kívánatos a társadalmi különbségek felszámolása? Ismeretelmélet – Hogyan tehetünk szert megbízható tudásra? Mit nevezhetünk tudásnak? Tudományfilozófia – Mitől számít valami tudománynak? Hogyan mérhető a tudományos fejlődés, mérhető-e egyáltalán? Nyelvfilozófia – Hogyan viszonyul egymáshoz a nyelv és a világ? Milyen nyelvi félreértések vannak jelen a filozófiában és a mindennapi életünkben? Hogyan lehet ezeket felszámolni? Esztétika – Mi a szép? Mi a művészet?

Köszönöm a figyelmet!