A pelop. háború – okai I. Thuküdidész szerint:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Advertisements

A görög poliszok: Spárta és Athén.
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Készítette: Szalay Zoltán
Az első világháború
Az ókori Hellász.
A görög-perzsa háborúk
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Készítette: Szalay Zoltán
Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész század: dór vándorlás: a dórok.
Görög történelem 6. előadás.
A thébai hégemónia időszaka
A spártai hegemónia időszaka
Bonaparte Napóleon.
A peloponnészoszi háború
A Krími háború
Katonai stratégiák, stratégiai elméletek
Afrika legnagyobb fegyveres konfliktusa
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Az athéni demokrácia fénykora
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
A poliszok harcai.
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
Dareiosz fia Xerxész újra támad: (kb katona, 650 hajó)
A görög-perzsa háborúk
HÁBORÚS RÉSZVÉTEL.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
Görög-perzsa háborúk i.e
A demokrácia kialakulása Athénban
A Peloponészoszi háború
A görög-perzsa háborúk
A Pun-Római háborúk.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
A görög - perzsa háborúk
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
9. A demokrácia korszakai Athénban (Kr. e. VII−V. szd)
A világháború kezdete július 28. – november 11.
Készítette: Doránt Zsanett
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
Athén fénykora és bukása
A pun háborúk és Földközi-tenger medencéjének meghódít
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
A százéves háború.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában
A Német-római Birodalom és a pápaság
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Az athéni demokrácia intézményei és működése
A spártai hegemónia. Thébai felemelkedése és uralma
Az ország három részre szakadása
II. PELOPONNÉSOS-I HÁBORÚ (i.e )
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
A peloponnésosi háború (i.e )
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:
Napóleon Bonaparte.
Athén újjáépítése Themisztoklész alatt (470-es évek)
2 kivételes egyéniség (mint 2 ferences barát, Epameinondasz püthagoreus >> aszketizmus) 2 katonai reform 2 ütközet.
Előadás másolata:

A pelop. háború – okai I. Thuküdidész szerint: A legigazabb prophaszisz: a spártaiak félelme Athén megnövekedett hatalma miatt (A háb. ellenzői és támogatói) Aitia-k: Epidamnoszi / kerkürai konfliktus: Kerküra az epidamnoszi oligarkhákat, Korinthosz a demokratákat támogatja; Athén szövetséget köt Kerkürával és küld néhány hajót (Kerküra flottája jelentős – Athén számára fontos, hogy ne kerüljön korinthoszi uralom alá) 1

A pelop. háború – okai II. Poteidaiai háború: Pot. elszakad a Déloszi szövetségtől; támogatást kap anyavárosától, Korinthosztól: tengeri és szárazföldi ütközetek Megarai pszéphiszma: M. kizárása az athéni agoráról és a Déloszi szöv. kikötőiből, így saját gyarmatvárosaiból is – szakrális vétke miatt (gazd. és főleg pol. okokból: hogy ne lázíthassa gyarmatait Athén ellen) Aigina függetlensége A háború célja a hegemónia megszerzése Hellasz fölött A spártai propaganda: az Athénnek alávetettt városok szabadságáért vívja (felszabadítás a cél) – de a „felszabadítottak” spártai v. perzsa alattvalók lettek 2

Epidamnosz A háború okai I. Korküra Epidamnoszi / korkürai konfliktus

A háború okai II. A poteidaiai háború Poteidaia

A háború okai III. 3. A megarai pszéphiszma Megara

A háború okai IV. 4. Aigina függetlensége Aigina

A pelop. háború Az Arkhidamoszi háború (431-421) I. A Pelop. szövetség gyűlése a háború mellett dönt >> ultimátum Athénnek >> Periklész thuk-i 1. beszéde Athén Szigetstratégia Temetési beszéd! Periklész pestisben meghal >> Nikiasz <> Kleón (offenzív pol.; Arisztoph-t megverette) Spárta Attika dúlása évről évre Arkhidamosz >> Braszidasz Cél: az ellenfél kifárasztása 7

Arkhidamoszi háború (431-421) I. Athén Periklész >> Nikiasz <> Kleón Spárta Arkhidamosz >> Braszidasz 8

A pelop. háború Az Arkhidamoszi háború (431-421) II. Leszboszi lázadás és leverése (Pakhész, 428-7) Pülosz és Szphaktéria elfoglalása (Kleón és Démoszthenész) - spártaiak esnek fogságba (425) Braszidasz elfoglalja Amphipoliszt (és más dél-thrák városokat); a tört.író Thuküdidész száműzése (424) Ezekben az években még harcok Boiótiában, Megaránál, Sziciliában – kudarcok Athén számára Amphipolisznál athéni vereség (Braszidasz <> Kleón) (422) 9

Arkhidamoszi háború (431-421) II. Leszboszi lázadás és leverése (428-7) Pülosz és Szphaktéria elfoglalása (425) Braszidasz elfoglalja Amphipoliszt (422) Amphipolisz Leszbosz Pülosz és Szphaktéria 10

Korkürai polgárháború Nomosz - phüszisz Korküra

A pelop. háború A Nikiasz-béke időszaka (421-415) Athén szövetsége Argosszal, Mantineiával, Élisszel >> Mantineiai csata Hüperbolosz osztrakiszmosza (Kleon halála után a legjelentősebb démagógosz): Nikiasz és Alkibiadész összefogása (417 v. 416): lejáratódott az intézmény (talán a szic. háború megindításához kapcsolódik Nikiasz és Alk. párharca) Mélosz elfoglalása (416) Periklész halála uán Alkibiadész a háború főszereplője Thuküdidész szerint – hasonló képességekkel, de elvek, erkölcsiség nélkül (arra veszi rá a népet, amitől Periklész a leginkább óvott) 12

A Nikiasz-béke időszaka (421-415) Hüperbolosz osztrakiszmosza (Nikiasz és Alkibiadész összefogása) Mélosz elfoglalása ALKIBIADÉSZ Mélosz 13

A szicíliai hadjárat (415-3) I. Szegeszta Leontinoi Szürakuszai

A szicíliai hadjárat (415-3) II. Nikiasz, Alkibiadész Dekeleia 15

18

19

20

A pelop. háború A szicíliai hadjárat (415-3) – 1. Cél: Szicília meghódítása Ürügy: Leontinoi és Szegeszta (követek jöttek 60 talantonnal és további pénz hamis ígéretével) megsegítése Szürakuszai ill. szövetségesei ellen Hadvezérek: Nikiasz, Alkibiadész, Lamakhosz (később még Démoszthenész, Eurümedón) – Nikiasz beszéde a háború ellen: veszélyes megosztani erőiket, mert a spártaiak kihasználhatják a helyzetet; még a meglévő területeik felett sem biztos az uralmuk; ha veszítenek, meg fogják támadni őket, mert meggyengülnek, ha győznek, uralmukat akkor sem tudják fenntartani a távolság miatt 21

A pelop. háború A szicíliai hadjárat (415-3) – 2. - Alkibiadész beszéde a háb. mellett: Szicilia gyenge és megosztott, az ottani támadással a peloponnészosziakkal szembeni helyzetüket erősítik; az állam tétlensége a hanyatlását okozza 135 hajó: 60 athéni hadihajó + 35 szövetséges (Argosz, Mantineia, Rhodosz, Khiosz, Kréta, Messzéné) + 40 csapatszállító Kiderül, hogy a szegesztaiak hazudtak, és hogy a szic. városok nem fogadják őket Terv: szövetségeseket szerezni, és azután Szürakuszait megtámadni Herma-csonkítás (+ Eleusziszi misztériumok kigúnyolása) >> 22

A pelop. háború A szicíliai hadjárat (415-3) – 3. Alkibiadész Spártába menekül >> 3 tanácsa (Szicília, Dekeleia, perzsák), szövetségesek elpártoltatása (Khiosz, Leszbosz, Milétosz stb.) Táborhelyek: Rhégion >> Naxosz >> Katané >> Szürakuszai Több várost elfoglalnak, a szürakuszaiiakat is legyőzik A szürakuszaiiak megerősítik a várost, az athéniak ostromsáncot építenek és új hajókat, csapatokat kapnak A spártaiak segítséget küldenek Gülipposz vezetésével 10 ezer athéni veszett oda és elpusztult a hajóhad (szövetségesekkel együtt 40-50e) Nagyban hozzájárult a háború elvesztéséhez 23

A pelop. háború Dekeleiai háb., harc a tengerszorosokért I. II. Agisz király megszállva tartja Dekeleiát 10 probulosz választása (413) az egymással vetélkedő demagógok értelmetlen és káros javaslatainak elkerülésére (előzetes vizsgálatokat végeztek a népgyűlési javaslatok beterjesztése előtt) Spárta Tisszaphernésztől kap pénzt (412 nyara; később Pharnabazosztól, majd Kürosztól): 100 hajót építenek Spártai – perzsa szerződéskötés: a perzsák fizetik a pelop. flotta költéseit, a spártaiak minden területről lemondanak, amit a perzsák korábban (bármikor!) elfoglaltak Elszakad Khiosz, Erüthrai, Klazomenai, Milétosz, Leszbosz 24

A pelop. háború Dekeleiai háb., harc a tengerszorosokért II. Athén a phoroszt a hajóhad megfogyatkozása miatt nem tudja beszedni (pénz nélkül pedig nem tud új hajóhadat építeni) >> vámot szed, (és felhasználja az 1000 talanton vésztartalékát) majd Alkibiadész Tisszaphernész támogatását ígéri (412 ősze, Alkibiadésznek menekülnie kell Spártából) >> 400-ak uralma 4 hónapig (411 jún – szept), majd Euboia elvesztése után hármas hatalom 411-ben: 400-ak: Antiphón, Phrünikhosz, Peiszandrosz 5000-ek: Théramenész (a legjelentősebb erő) Flotta: Thraszübulosz, Alkibiadész 25

Dekeleiai háb., harc a tengerszorosokért II. II. Agisz király megszállva tartja Dekeleiát Lüszandrosz a spártai flotta élén Aigoszpotamoi (405) Arginuszai-szigetek (406) Dekeleia Notion (407)

A pelop. háború Dekeleiai háb., harc a tengerszorosokért III. A 400-ak át akarják adni a várost Spártának >> Phrünikhoszt meggyilkolják az 5000-ek >> Théramenész hatalmon – hazahívja Alkibiadészt: tengeri győzelmek (Künosszéma 411-ben, Küzikosz 410-ben) >> A demokrácia visszaállítása (410 július) – élén Kleophón (ő is mint Kleón, a háborús pol. híve << támogatói a háborúból élnek: ker., ipari megrendelések, evezős-napidíj + a demokrácia léte feltételezi Athén nagyhatalmi státuszát >> visszautasítja a spártai békejavaslatot 410-ben) közben Rhodosz, Euboia, Pülosz elvesztése 27

A pelop. háború Dekeleiai háb, harc a tengerszorosokért IV. 408-tól Alkibiadész sztratégosz autokratór 407-ben alvezére veszít Notionnál Lüszandrosszal szemben Arginuszai-szigetek (406) >> a 6 győztes sztratégosz kivégzése (Théramenész a vádló), a spártai békeajánlatot megint elutasítják Aigoszpotamoi (405): Lüszandrosz csele és győzelme >> elvesznek a tengerszorosok, megsemmisül a flotta >> nincs gabonabehozatal Athénbe (Dekeleiából Agisz, a tenger felől Lüszandrosz támad) >> az athéniek éheznek Békekötés: Théramenész; enyhe feltételek: hajók, falak, szövetségesek A vereség okai: belső harc, perzsa pénz, spártai flottaépítés, Szic. hadjárat, szövetségesek elszakadása (csak kényszerből voltak szövetségesek) 28

Thuküdidész a háborúról Thuk. szerint nem Spárta győzött, hanem Athén veszített: a belső viszály gyengítette meg (a szicíliai hadjárat után még sokáig kitart a Spártának adott perzsa pénz és a szövetségesek elszakadása ellenére is) Thuk. szerint az elme irracionális vonásai, az érzelmek, ösztönök (pénzvágy, hatalomvágy, önzés) felelősek a háború kitöréséért és az athéniak vereségéért is. Az ember nem felelős, az érzelmek, ösztönök kényszerítik. Azok a tulajdonságok (jellemvonások), melyek naggyá tették az athénieket, okozzák a bukást (Szicília) is: vállalkozószellem, önbizalom, bátorság, kalandvágy, nyughatatlanság (ezeket a tulajdonságokat dicsőíti Periklész temetési beszédében)