Gyöngyös városszerkezetének kialakulása – épített örökség VÁROSUNK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE „Ki a múltját nem ismeri, az a jövőt nem érdemli!” (Magyar közmondás) Gyöngyös városszerkezetének kialakulása – épített örökség

Településszerkezet Több utcás, középen piaccá szélesedő, ún. utcapiacos típusú település képét mutatta. A 14. századi településmag a Szent Bertalan templom, a Corpus Christi kápolna (ma Szent Orbán templom) között a Gyöngyös-patak két partján volt (Draskóczi I. 1984).

4 utca Solymos Fény Lake Bene Kapuk 2-2 őr 19. sz. eleje lerombolják

Városfal???? 1334-ben Szécsényi Tamás engedélyt kapott rá, hogy a várost falakkal vegye körül. De nincs nyoma! Cselebi leírás… Sövény+árok A város beszorul

Terjeszkedés… A 15-17. századok között tovább terjeszkedett a város. Az 1546-os török adóösszeírás szerint Gyöngyösnek ekkor már 7 utcája volt, ahol 844 háztartásfőt vettek jegyzékbe. Bő 100 évvel később Evlia Cselebi (1664) pedig már 15 utcát említ. A 18. században a város tovább terjeszkedett a Nagypataktól északra a Kálvária felé, de kelet felé a Benei kapun túl a Belső-Mérges patak irányába is terjeszkedett a település. A 17-18. században a mai Koháry út a város keleti határvonalát képezte.

15-17. század Cselebi 1664-ben említ: 15 utcát 4 templomot 3 malmaot Utcaszerkezete nagyon sűrű volt

Az első Gyöngyöst ábrázoló várostérkép 1750-ben 3 vízimalmot, négy templomot, egy kápolnát, egy kórházat és kettő temetőt tüntet fel.

A wittembergi egyetemre igyekvő erdélyi Pinxner Andreas 1693-ban indult útnak Nagyszebenből. Gyöngyösről a következőket írja: „Gyöngyös elég terjedelmes, de csúnyán épült város. Négy temploma közül az egyiknek magas tornya van (ez lehetett az akkor még egytornyú szent Bertalan templom), a másik templom a jezsuitáké (Szent Orbán), a harmadik és negyedik a Ferenc-rendieké (Sarlós-Boldogasszony templom, Szent Erzsébet templom).

Bél Mátyás 1730-ban így ír Gyöngyösről: " Az a városrész, mely túlélte a veszedelmeket, nagy területen fekszik, de alacsony házakból áll, zsindely, csak a házak harmadrészén található. Az egész város négy fertályra oszlik. A város közepétől, a piactól Sólymosig terjedő észak-nyugati városrész, a Solymosi utca. A másik a Csapó utca, ugyancsak a piactól indul déli irányba. A harmadik a piactól keletre fekvő Bene utca, s végül nyugatra a Tót utca, vagy Terták. E városrészeket a hasonnevű utcák kereszt alakban szelik, miközben innen is, onnan is apró utcácskák, közök torkollnak beléjük... A 4 templomról is ír, a Szent Bertalan, a Ferences, a Szent Erzsébet, illetve a Szent Orbánról... "

Ezek ugyanis a földesurak kezében voltak. Az 1828-as összeírás említést tesz a település zsúfoltságáról, a belterületek beépültek, és további közterület építkezésre nem volt. Ezek ugyanis a földesurak kezében voltak. 1820 után új városrészek születtek, a földesurak végezték a telepítéseket, hiszen a föld az ő birtokukban volt. Esterházy Miklós herceg 1820-ban a Solymos utcai régi temető mellett 22 hold majorsági földet osztott ki házépítésre, így jött létre a Felsőújváros vagy Miklósváros. 1838-40 között a Nagypatak partja melletti Esterházy birtokon jött létre a Víziváros. Orczy Lőrinc szőlőjéből parcelláztatott házhelyekké a mai Damjanich-Deák Ferenc-Bajza utca közötti területet.

Népesség változása 1786-ban 9687 fő, 1849-ben 15949 fő

I. vh. településhatárok É: a mai Víztorony vonalában az Őrálló utca, keleten a Benei út, a Belső Mérges patak nyugati partja, a Vásártér keleti oldala a Lovassági Laktanyáig, az Alsóvárosi temetőig. D: a mai Határ utca, és a mai Bethlen Gábor út baloldala a Lovassági laktanyáig. Ny: a Deák Ferenc, a Damjanich (Kálvária) utca, és a Nagypatak nyugati partja.

Az 1917-es tűzvész után csak 1921-ben indult meg az újjáépítés. A tervezést Warga László vezette, bár az eredeti tervek nagyrésze nem valósult meg, de Gyöngyös a tűzvészt követő 20 évben újjáépült és lényegében ekkor kapta mai arculatát.

II. Vh után Az 1950-es években megkezdték Gyöngyös iparosítását. Ez változást hozott Gyöngyös település szerkezetében, és úthálózatában is. Elsőként 195l-l952-ben a bányásztelep épült ki, majd 1954-1955-ben elkészült a „80"-asként ismert épületegyüttes. Az 1970-es évektől felgyorsult a lakótelepek építése: Ringsted úti, Mérges úti, Koháry lakótelep, Mátrai úti lakótelep. Gyöngyös nyugati részén található a Kálvária-part (Domb), amely 3 szakaszban épült ki.

Speciális településszerkezet – a Zsellérközök Gyöngyös településszerkezetének meghatározó elemei, de országosan is kiemelkedő építészeti értéket képviselnek. A város középkori területe kicsi volt, ezért nagyon zsúfolt volt Gyöngyös. A zsák közös településszerkezet a 18. század közepétől alakult ki úgy, hogy egy jobbágytelken több lakóházat is építettek. Mivel az adót a telekre vetették ki, így csak egy adót kellett fizetni, ha több ház is volt a telken. Gazdasági épületre nem volt szükség, hiszen lakóik földdel sem rendelkeztek – zsellérek voltak, innen az elnevezés is Zsellérközök –, így nem volt mit betakarítani és tárolni.

Épített örökség Épületek Kastélyok, udvarházak Haller-Berényi-Orczy kastély (Petőfi út 30-34.) Gyöngyös legrégebbi főúri épülete Gróf. Haller Sámuel tábornok építtette az 1740-es években. Zártsorú beépítésű, hosszú utcai és erre merőleges négy udvari szárnyból álló, egyemeletes barokk kastély. 

Orczy kastély (Kossuth Lajos u. 40.) A kastély eredetileg barokk stílusban épült 1769-1770 között báró Orczy Lőrinc megbízásából, 1824 körül építették át klasszicista stílusban. Szabadon álló, négyszög alaprajzú, körülépített udvaros, egyemeletes kastély. A régi épületben I. Sándor orosz cár is megszállt 1814-ben. Az új kastélyban 1849. februárjában Windischgrätz tábornok főhadiszállása volt, majd Kossuth és Görgey laktak benne. Görgey haditanácsot is tartott itt és innen indult a tavaszi hadjáratra.  A kastélyban jelenleg a Mátra Múzeum működik.

Grassalkovich palota (Fő tér 10.) Az épületet a város egykori földesura építtette egy régi vendégfogadó átalakításával 1742-43-ban. A palota nagyméretű, kőkeretes rokokó, dúsan faragott kapuzattal, melyet a család bárói címere díszít. Az egykori palota ma Gyöngyös város Fő terének egyik meghatározóan szép épülete. 1998-tól az 1-2. emeleten a Vachott Sándor Városi Könyvtár működik.

Erőss-Bíró-kúria (Nádor út 10.) Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes kúria,  klasszicista stílusban épült. Az Erőss család építtette a 18. század második felében, majd az 1850-es években kibővíttette. 

Gyöngyöspüspöki intézőház (Püspöki út 23.) Szabadon álló, az utca felé nyitott U alaprajzú, földszintes, alápincézett épület. Barkóczy Ferenc püspök építtette, az érseki birtok intézőházaként. Pincéjében gyűjtötték össze a település dézsmaborát.

Templomok, kápolnák

Vallási értékek/épített 6 római katolikus templom – ebből 2 szabadon látogatható 4 rk. kápolna –nem látogatható 1 ortodox templom – bejelentéssel látogatható 1 református templom 2 zsinagóga – nem működőek

Szent Bertalan plébániatemplom 13. sz./15.sz/18.sz

Oldalában- Szent Anna kápolna romjai – 13. sz.

Sarlós Boldogasszony ferences templom - és kolostor 14. sz. /16. sz Sarlós Boldogasszony ferences templom - és kolostor 14. sz./16. sz./18.sz.

4 rk. kápolna Szentlélek kápolna 16. sz./18-19.sz. Nepomuki Szent János kápolna 18. sz. Fájdalmas Szűzanya kápolna 18. sz. Szent Rókus kápolna 18. sz.

Árpádházi Szent Erzsébet templom – 15. sz./17. sz./18.sz.

Szent Orbán-templom 15.sz.?/18. sz.

Gyöngyöspüspöki (Olajbanfőtt Szent János) templom 15. sz./18. sz.

Szent Kereszt templom - Kálvária kápolna 18.sz./19.sz.

Ortodox templom – 19. sz. eleje

Református templom -18. sz. vége-19. sz.

Kis zsinagóga- 19. sz. eleje

Nagy zsinagóga -1930

Szent Donát-szobor (a szőlőskertek és gazdáik védőszentje Határőrző keresztek Farkasmályi Szűz Mária szobor

Ferences rendház A gyöngyösi ferences rendház az ország egyik legnagyobb kolostorépülete. 1475-ben említik először az oklevelek. Többször megrongálódott a török pusztítás és a gyakori tűzesetek miatt. Mai formáját az 1701-30 között tartó átépítetés során nyerte el. A négyzet alaprajzú, belső udvaros emeletes barokk kolostorépület egy-egy szárnyának hossza a hetven métert is eléri. Benne található Magyarország egyetlen, a középkor óta megszakítások nélkül ugyanabban a városban  működő könyvtára.

Zsidó temető A temetőt 1837-ben létesítették, mert az előző temető (a mai Felsővárosi temető területén) betelt. A temetőt fallal kerítették körbe. 1947-ben készült el a temetőben álló emlékmű, amely a mártírokról emlékezik meg. 2017-ben került átadásra a temetőben a Hősök és Mártírok Kegyeleti Emlékpark, amely méltó módon állít emléket a holocaust gyöngyösi áldozatainak.

Lakóházak Szentkorona ház (Szent Bertalan u. 3.) Almásy Pál gyöngyösi földbirtokos megbízásából tervezte és építette Rabl Károly 1784-ben. A magyar Szent Koronát 1806-ban és 1809-ben két alkalommal is, azaz összesen háromszor őrizték az épületben, ugyanis ebben az időben (a napóleoni háborúk idején) Almásy Pál volt a koronaőr. Ezért nevezték el a gyöngyösiek Szentkorona-háznak. Az eseményre az őrzés helyén, az emeleti volt ebédlő (ma Szent Korona terem) mennyezetén Márton Lajos 1944-ben készült freskója emlékeztet. Az épületben 1945-től a Felsővárosi Egyházközség plébániája található. A Szent Korona teremben 1991 augusztus 23.-án megnyílt a gyöngyösi egyházi kincsek állandó kiállítása, amely a második leggazdagabb kiállítási anyaggal rendelkezik az országban.

1806-1809. között a Szent Korona három alkalommal is járt a városban, kétszer Almássy Pál koronaőr házában (szent Korona ház), egy alkalommal pedig a Fő téri Stessel házban volt elhelyezve (Pállfy 2018).

Vaskorona ház (Szent Bertalan út 2.) Haller Sámuel építtette 1769-ben. Az 1917-es tűzvészben leégett, utána újjáépítették. Nevét a benne működő vendéglőről kapta. , amely Gyöngyös kulturális életében a 19. század elejétől fontos szerepet játszott. A 20. század elején itt működött a gyöngyösi Hungária nyomda.

Zeneiskola (egykori jezsuita gimnázium) épülete (Szent Bertalan u. 11 A 17. században a gimnázium már önálló épület volt, de nem azonos a mai épülettel. 1751-52-ben épült. Az épületnek kis tornya is volt. Kinőtte lassan a helyét így a gimnázium átköltözött 1899—ben a mai helyére. Ezután városi tanács hivatalainak egy része költözött be ide, innen ered a „fiók-városháza” vagy „kis városháza” elnevezés. Többszöri renoválás után, 1962-ben nyerte el a mai kinézetét.

Ispotály A Szent Erzsébet templom melletti már elpusztult középkori ispotályépület helyett 1761- ben (Koháry István gróf, a szegények ápolására 1725-ben létrehozott alapítványának a felhasználásával) Gyöngyös városa építtetett egy új földszintes épületet ispotály (Városi Menház) építész Quadri Kristóf  1776-ban az ispotálytemplom új boltozatot kapott, majd 1806-ban az ispotály épületét is bővítették (építész: Rabl Károly). A szabadságharc bukása után a kormányzat a várost külön katonai kórház építésére kötelezte, s ekkor 1856-57-ben Császka János építőmester tervei alapján építették rá az emeletet az ispotályépületre. A 20. század elején a magyar királyi Járásbíróság működött az egykori ispotály épületében. Ma iskola található benne.

Vármegyeháza épülete (méntelep, egykor megyei kaszárnya) 1750-ben még kertek és szőlők területek el a Vármegyeháza helyén. 1748-ban Heves megye utasította a várost, hogy építsen új kaszárnyát. 1763-ban Grassalkovich Antal telket biztosított az épület megépítéséhez, az épület 1767-1774 között épült meg. 1785-ben a helytartótanács utasította Heves megyét, hogy a megyei törvényszéket helyezze át Gyöngyösre, a kaszárnya épületébe. 1800-tól a Nádor (Palatinus, 12. számú) huszárezred otthona lett, amely 1929-ig állomásozott az épületben. 1929-1949 között katonai laktanya volt (1848-49-ben katonai kórház is), 1949-1952-ig börtönként szolgált.

Angyal csárda Angyal Csárda, Pesti u. 2. Gyöngyöspüspöki község Gyöngyöshöz csatolása (1923 január 1.) előtt Gyöngyös határa a mai Jókai utca déli vége volt, az ettől délre eső területek Gyöngyöspüspökihez tartoztak. Ide építette 1757-58-ban gróf Barkóczy Ferenc egri püspök a gyöngyöspüspöki uradalma bortizedeinek hasznosítására. Itt vezetett a Budát Kassával és Lengyelországgal összekötő országos út, a mai Pesti út. Ennek az útnak a nagy forgalma indokolta a helyválasztást. Három oldalról szabadon álló, földszintes, U alaprajzú épület, Ny-i főhomlokzatának középtengelyében nyíló kosáríves kapuval, a kapu zárókövén évszámmal (1757). 1904-ben leégett, 1962-ben állították helyre. Pattinka üzem is működött benne.

Elpusztult épületek Régi Városháza A Főtér és a Tó utca sarkán állott az 1782-83-ban épült egykori egyemeletes későbarokk stílusú városháza épülete. Az épület az 1917-es tűzvészben annyira megrongálódott, hogy később elbontották.

Három Rózsa fogadó A Három Rózsa vendégfogadó a Fő teret déli oldalról zárja le (Fő tér 19.). Jelenleg a Budapest Bank található benne. 1739-ben Grassalkovich I. Antal megvásárolta a debrő-parádi uradalmat, amelynek központja Gyöngyös volt. A város főterén egy régebbi ház alapjainak felhasználásával egyemeletes palotát (Fő tér 10.), majd nem messze tőle, a tér déli végében az 1746-ra elkészülő, Három Rózsához címzett vendégfogadót építtetett.

Oroszlán vendégfogadó Az Ispotály és a Szt. Erzsébet templom épületével együtt a város határán kívül épült fel. Haller Sámuel birtokához tartozott ő építtette. Az Oroszlán vendégfogadót 1905-ben bontották le. Helyén épült fel a mai Borpalota épületem 1906-ban eklektikus stílusban.

Víztorony Épült 1926-ben.

Régi szovjet emlékmű

Szőlőműveléshez kapcsolódó épített örökséget lásd 3. ppt.