A kutatás tervezésének folyamata

Kutatás lehetséges céljai Tudományos Üzleti Egyéb Bármelyik irányulhat a következőkre: Feltárás Leírás Magyarázat Értékelés (Igazolás?)

A kutatás általános folyamata Probléma-meghatározás és a tudományterület(ek) kiválasztása; döntés a kutatás elvégzéséről Kutatási megtervezése Terepmunka és adatgyűjtés Adat-előkészítés és adatelemzés Jelentéskészítés, prezentáció, tanulmányírás (interpretálás)

Az üzleti kutatás specialitása Megbízás alapján, pénzért Alapja a döntéshozói információszükséglet A döntéshozói probléma NEM tudományos és NEM azonos a kutatási problémával, kutatási kérdésekkel („jéghegy-elv”) Ezért itt bonyolultabb és több erőforrást igényel a probléma-meghatározás, és 3 lépésből áll: Vezetői probléma meghatározása Kutatási probléma meghatározása Kutatás értékének meghatározása

A kutatási „hagyma” Filozófiai szint: pozitivizmus, kritikai realizmus, interpretivizmus, posztmodernizmus, pragmatizmus… Elméletalkotási megközelítés szintje: Dedukció, abdukció, indukció Módszertan megválasztása: Kvantitatív, kvalitatív, vegyes; egy vagy több módszer Stratégiák szintje: Kísérlet, survey, tartalomkutatás, esettanulmány, akciókutatás, etnográfia, grounded theory… Időhorizont: Keresztmetszeti vagy idősoros Technikák, eljárások: Kérdőívezés, interjúzás, statisztikai módszerek…

A kutatási folyamat lépései (Saunders et al.) Motiváció: miért akarok kutatni? Téma körülhatárolása, meghatározása Szakirodalom-elemzés: ez folytatódik a többi pont alatt is Kutatási filozófia (pl. pozitivista) és elméletalkotási megközelítés (pl. induktív) Kutatás felépítése, tervezése (research design) 5.1. Módszertan: kvantitatív, kvalitatív, vegyes 5.2. Stratégia: pl. esettanulmány, survey, kísérlet… 5.3. Idősoros vagy keresztmetszeti 5.4. Adatgyűjtési technikák: pl. milyen kérdőív, milyen interjú, adott milyen kísérleti elrendezés… 5.5. Elemzési technikák Adatokhoz való hozzáférés és etikai kérdések Adatfelvétel tervezése, megvalósítása Adatelemzés (kavlitatív & kvantitatív) Kutatási jelentés és közlés (cikk, prezentáció stb.)

A filozófiai szint Gyakorló kutatónak nem az izmusokat kell ismernie, hanem ezek dimenzióit… …de azért egy-egy tudományterületnek lehetnek tipikus filozófiai megközelítései. Lételmélet (ontológia; a valóság természete), ismeretelmélet (episztemológia; mit fogad el legitim tudásnak, megismerési módnak, azt hogyan lehet kommunikálni), értékelmélet (axiológia; az értékek és az etika szerepe a kutatásban) Objektivizmus vagy szubjektivizmus

Néhány ontológiai kérdés (példák) Mi az, hogy „szervezet”, „vállalat”? Mi az a „gazdasági ember”? Mit jelent a „menedzselés”? Mi az a „hasznosság”? Mit tekinthetünk „hozamnak” vagy „költségnek” egy adott beruházás esetében? …

Néhány episztemológiai probléma (pl.) Hogyan szerezhetünk tudást az adott témáról? Mikor lehetünk biztosak a tudásunkban? Mi számít megfelelő adatfelvételnek? Milyenek a jó adatok? Milyen kutatási kérdés érdemes arra, hogy kutassuk (pl.diplomamunkaként)?

Néhány értékelméleti kérdés Értéksemlegesnek kell-e maradnunk? Milyen szerepet kaphatnak értékeink a kutatásban? Mihez kezdjünk a vizsgálati alanyok értékeivel? Vagy más tudományterületről jövő partnerkutatóink értékeivel?

Objektivizmus vs. szubjektivizmus Reál Külső (externális) Univerzális (egy valóság) Dolgok (granuláris) Rend Természettudományos Tények Számok Megfigyelhető jelenségek Törvényeszűségek keresése (általánosítás) Értékmentes Elfogulatlanság, elkülönülés Nominális Társadalmi konstrukció Relativista (több valóság) Folyamatok Káosz Humán- és bölcsészettud. Vélemények Narratívák Tulajdonított jelentések Egyének, kontextusok, specifikumok Értékvezérelt (kötött értékek) Belsővé tétel, reflexió

Pozitivizmus Részletesebben ld. tudományfilozófiai bevezető Értékmentes, természettudományos (mérés!), erősen strukturált Tipikusan deduktív (elméletekből „építkezik”) Kvantitatív, nagymintás

Kritikai realizmus Míg a közvetlen realizmus szerint a tapasztalások valós képet adnak a világról, addig a ~ megpróbálja a tapasztalatokat megfejteni, keresi mögöttük a valóságot. Tipikusan retroduktív (visszafejtés) A valóságot (okozati struktúrák, mechanizmusok) nem ismerhetjük meg, még csak a tényleges eseményeket és dolgokat sem (amiket a valóság hoz létre), csak a megfigyeléseinkből származó adatokat.

Interpretivizmus Tipikusan induktív Kismintás, mélyvizsgálatok, Kvalitatív módszerek

Posztmodern megközelítés Tipikusan dekonstruktív Anomáliák mélyvizsgálata (ld. Thaler a közgázban)

Pragmatizmus A kutatási probléma és -kérdés vezérli Hangsúly a praktikus megoldásokon és az eredményességen (valahogy meg kell oldani) Módszertani nyitottság

Az elmélet kialakítása, fejlesztése Dedukció Indukció Abdukció (következtetés a legjobb hipotézisre)

Dedukció Logikája: helyes premisszákból helyes lesz a következtetés Általánostól a specifikus felé Az adatok szerepe a tesztelés A kutatás célja a falszifikáció vagy verifikáció

Indukció Logikája: a premisszák nem ellenőrzött következtetésekre vezetnek Specifikustól az általános felé Az adatgyűjtés szerepe a feltárás, a minták és motívumok azonosítása, konceptuális keretek kialakítása Elméletalkotási célok

Abdukció Tesztelhető következtetések (hipotézisek) a premisszákból A specifikus és az általános közötti kapcsolatokból általánosít Az adatgyűjtés célja a jelenségek feltárása, motívumok és mintázatok feltárása, ezek elhelyezése az elméleti (konceptuális) keretben, és ezek tesztelése Cél az elméletalkotás vagy -módosítás; a létező elméleteket felhasználhatja újak, vagy javítottak kialakításához

Vizsgálat alapegysége Mire vonunk le következtetéseket? Egyének Csoportok Szervezetek Dokumentumok vagy más társadalmi/kulturális/gazdasági produktumok Országok Korszakok, időszakok …

Elemzési egységekkel kapcsolatos hibák Ökológiai tévkövetkeztetés: amikor kizárólag nagyobb egységekre, aggregátumokra rendelkezésre álló adatokra támaszkodva hozunk annak kisebb egységeire, pl. egyénekre vonatkozóan téves következtetést. Redukcionizmus (túlzott leegyszerűsítés): komplex jelenség vizsgálatánál túlságosan leszűkíteni a vizsgált lehetséges okok (koncepciók, változók) körét.

AZ IDŐ DIMENZIÓJA KERESZTMETSZETI: IDŐSOROS (LONGITUDINÁLIS) Egy eszmei időpontban készül az adatfelvétel. Nem vizsgálható az időbeli változás. Ha a jelenség időben nem stabil, nem használható. IDŐSOROS (LONGITUDINÁLIS) Több (sok) eszmei időpontban készült adatfelvétel szükséges hozzá. Vizsgálható az időbeli változás. Csak akkor van értelme, ha a változás viszonylag stabil az időben (trend).

A LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATOK TÍPUSAI TRENDVIZSGÁLATOK: valamely nagyobb populációban időben bekövetkezett változásokat vizsgálják (pl. milyen függvénnyel írható le adott ország népességének alakulása) KOHORSZVIZSGÁLATOK: speciális alpopulációkat (kohorszokat = általában életkor szerinti csoportok) tanulmányoznak és megnézik, hogy azok idővel hogyan változnak (pl. a 18-20 évesek fogyasztási szokásait vizsgálják meg 5 éves időközönként) PANELVIZSGÁLAT: minden alkalommal ugyanezeket az embereket vizsgáljuk (pl. adott 100 család rádióhallgatásait vizsgálják 5 éven keresztül)

A kutatási terv egy lehetséges felépítése Alapprobléma: rövid indoklással (szakirodalom vagy tényleírás) Tudományterület, megközelítés Szakirodalmi elemzés: rövid, csak a terv megalapozásához Kutatási kérdések és/vagy hipotézisek (ha már vannak) Tervezett adatgyűjtési és vizsgálati módszer (csak átfogóan) Ismert korlátok és feltevések Ütemezés és szükséges erőforrások, költségvetés (összekapcsolódva) A kutatás várható haszna (kiknek és mi)

Konceptualizálás

Megfigyelhetőség KÖZVETLENÜL MEGFIGYELHETŐK: egyszerűen és direkt módon megfigyelhetők KÖZVETETTEN MEGFIGYELHETŐK: kifinomultabb, összetettebb és indirekt megfigyelések szükségesek KONSTRUKCIÓK: megfigyeléseken alapuló elméleti származékok, melyek azonban sem közvetlenül, sem közvetve nem figyelhetők meg (pl. IQ)

KONCEPTUALIZÁLÁS A kutatás során használt kifejezések (fogalmak, koncepciók), és azok pontos jelentéstartalmának meghatározása dimenziók indikátorok

A FOGALMAINKHOZ VEZETŐ ÚT NÉVLEGES MEGHATÁROZÁS: olyan (munka)definíció, amelyet az adott kifejezéshez hozzárendelünk. MŰVELETI DEFINÍCIÓ: azon műveletek leírása, amelyeket a fogalom méréséhez végrehajtunk.

Fogalmaktól a mérésig KONCEPTUALIZÁLÁS NÉVLEGES DEFINÍCIÓ MŰVELETI DEFINÍCIÓ MÉRÉSEK A VALÓSÁGBAN

MÉRÉSEINK MINŐSÉGE STANDARDIZÁLTSÁG MEGBÍZHATÓSÁG / RELIABILITÁS ÉRVÉNYESSÉG / VALIDITÁS

Attribútumok és változók Az egyes koncepciók a valóságban azok (mérhető) attribútumain keresztül jelennek meg (pl. az életkor koncepciója úgy, hogy a születés óta eltelt évek száma 12). Ezen attribútumok logikailag összetartozó csoportjai a változók (pl. az években mért életkor változója számos értéket vehet fel nullától 120-130 évig). Fajtái a vizsgálati modellekben betöltött szerepük alapján: Függő (dependent) Független (independent) Mediátor (mediator) Moderátor (moderator) Kontroll (control) Zavaró (confounding)

Attribútum, a változó értéke Koncepciók Változó ÉLETKOR NEM ÁGAZAT VÉGZETTSÉG Attribútum, a változó értéke 0 éves, 1 éves, 2 éves … Nő, férfi Feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások… Általános iskola, középiskola, felsőoktatás… Amikor koncepciókat alakítunk ki, azok lehetnek tehát akár attribútumok, akár változók. A későbbi elemzéshez azonban érdemes az eredetileg önálló attribútumokat is változókká alakítani.

Operacionalizálás

Adatgyűjtési technikák KVANTITATÍV KVALITATÍV

Kvalitatív - kvantitatív „puha” Rugalmas Szubjektív Ideologizált Esettanulmány Hipotézis-alkotás Magyarázat Konkrét adatok „kemény” Rugalmatlan, merev Objektív Értéksemleges Survey Hipotézis-tesztelés Leírás Elvont adatok Statisztikailag kezelhető Halfpenny, 1979 Hammersley, 1992

Adatgyűjtési technikák Beavatkozással járó vagy beavatkozás-mentes? Strukturált vagy strukturálatlan adatgyűjtés? Hány alanyt kérdezünk meg? Terepspecifikusság vs. összehasonlíthatóság? Terepközeli vagy tereptávoli a kutató? Kvalitatív módszertan

Fontosabb kutatási stratégiák dióhéjban Esettanulmány Felmérés (Survey) Kísérlet Tartalomkutatás Akciókutatás Grounded theory (alapozott elmélet)

És ahogy ez általában zajlik…. Ciklikus operacionalizálás Adatgyűjtés Kérdések feltevése Adatrögzítés Kutatási téma meghatározása Tanulmány- írás Adatelemzés Spradley, 1980