agrokémia Mg mérnök Bsc hallgatóknak (Kisvárda) 1 1 1

Tápanyagellátás hatása a termés minőségére A minőség fogalma Hogyan befolyásolható a minőség? Fontosabb minőségi mutatók 2 2

Tápanyagellátás hatása a termés minőségére 3 3 3

Gabonafélék minősége 60-70% keményítő, 10-12% sikér Gabona sikér fogalma a sikér mennyiségének befolyásolása a tápanyagellátottsággal 4 4

Búzadőlés: mikor? Miért? Lizin tartalom –kései N trágyázás sörárpa 5 5

Gumósnövények Cukorrépa: Burgonya: Keményítő tartalom: 17% Cukortartalom:17-18% Túlzott N trágyázás hátránya (glutamin-kékszám) Egyéb tápelemek fontossága Burgonya: Keményítő tartalom: 17% Fehérje (tuberin): 1,2% C-vitamin tartalom Túlzott N trágyázás hátránya Egyéb tápelemek fontossága (tárolhatóság, kékesedés) Klorid érzékenység K hiány burgonya B hiány cukorrépa 6

Olajnövények Repce, len, napraforgó Olajtartalom, nyersfehérje tartalom változása K: telítetlen zsírsavtartalom P: zsírsav mennyiség 7 7

Gyepek tápanyagellátása Gyepek minősége: Jó emészthetőség Magas fehérjetartalom Túlzott N trágyázás veszélyei Maximálisan adható adag 8 8 8

Gyepek tápanyagellátása botanikai összetétel megváltozása túlzott N hatására Ásványi anyagtartalom P%= 0,25-0,3 Ca% = 0,4 szerepük K% =2-6 Mg%: min. 0,25%, szerepe Cu, Mo szerepe 9 9 9

Ásványi anyag és vitamin tartalom Betakarítás idejének megválasztása Zöldség: Ásványi anyag és vitamin tartalom Betakarítás idejének megválasztása N trágyázás Túlzott N trágyázás hátránya: Nitrát tartalom nő Paprika laza fejek Retek : gumórepedés Sárgarépa, zöldségek: gyökérrepedés Általánosságban: kései termés 10 10

Nitrát határértékek(nitrát-N-re) EüM rendelet szerint: Zöldség: Nitrát határértékek(nitrát-N-re) EüM rendelet szerint: WHO által kiadott kritikus nitrát-N érték: 0,5 mg/testtömeg/kg 11 11

Paradicsom K hiány Paradicsom Ca hiány 12 12

Vitamin tartalom, cukor szerves sav arány Gyümölcs: Vitamin tartalom, cukor szerves sav arány Minőséget befolyásoló tényezők: Fajta Évjárat hatás Metszés Víz és tápanyag ellátottság Túlzott N trágyázás: savtartalom csökken , eltarthatóság romlik Almánál N/Ca < 10 (K +Mg)/ Ca <30 13 13

K, B befolyása a beltartalmi értékekre Gyümölcs: K, B befolyása a beltartalmi értékekre Szőlő: K: fagyállóság, szárazságtűrés P: fagyállóság, virág- termésképzés 14 14

Ionadszorpció a talajban Talajkolloidok negatív töltése (állandó, változó) A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt ionadszorpció jelentősége Ideális ionarány anionadszorpció 15

Ionadszorpció a talajban Kationadszorpció törvényszerűségei: Koncentráció hatás törvénye: Minél nagyobb a talaj negatív töltése annál több pozitív töltésű tápanyag halmozódik fel. Vegyértékhatás törvény: Minél nagyobb a kation pozitív töltése annál inkább ez kötődik meg hígulási effektus: A kalcium ion a hígabb oldatban jobban kötődik a talajfelszínhez, mint a kálium ( tél : Ca kötődik jobban, nyár: K kötődik jobban) 16

Tápanyagformák a talajban Közvetlenül felvehető Tartalék tápanyag 17 17 17

Tápanyagformák a talajban Összes tápanyag Közvetlenül felvehető tartalék vízoldható kicserélhető szervetlen Szerves és biomassza fixált Oldhatatlan vegyület és specifikus ionadszorpció Kristályrácsban kötött (szilikátok, egyéb ásványok) Biológiailag kötött humusz 18 18

19 19 19

N a talajban N formák a talajban és mennyiségük A növény számára felvehető nitrogénformák 20 20

N a talajban talajt gazdagító folyamatok: mikroszervezetek N kötése A talajt gazdagító folyamatok és veszteségforrások (ábra a táblán) talajt gazdagító folyamatok: mikroszervezetek N kötése műtrágyázás szerves trágyázás villámlás Pillangósokkal szimbiózisban élő baktériumok szimbiózis lényege 21 21

N a talajban (veszteség források) Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha 22 22

N a talajban (veszteség források) Denitrifikáció fogalma Denitrifikációs veszteség mértéke 23 23

N a talajban (veszteség források) Nitrátkimosódás függ: évszaktól talaj kötöttségtől kimosódás mértéke (20-50kg/ha) Ammónia elillanás Fixáció 24 24

N a talajban, N körforgalom szerves N vegyületek átalakulása szervetlen formákká aminizáció, ammonifikáció, nitrifikáció fogalma (feltételei) mineralizáció, immobilizáció, pentozán hatás fogalma szervetlen N vegyületek átalakulása szerves formákká immobilizáció pentozán hatás fogalma 25 25

mikroorganizmusok segítségével Trágya, növény és állat maradványok denitrifikáció N fixálás mikroorganizmusok segítségével NO3- nitrifikáció NH4+ (nitrifikáló baktérium) 26 26

N N felvétel a növényben nitrát és ammónium ion felvételének hatása a talaj kémhatására átalakulások a sejtben N szerepe a növényben hiánytünetei 27

Nitrogén hiánytünetei 28 28

Nitrogén hiánytünetei 29 29

N felvétel intenzitása 30

A műtrágyák csoportosítása 31

Szilárd nitrogén műtrágyák Ammóniumsók Fémnitrátok Karbamid Lassan ható nitrogénműtrágyák Folyékony N trágyák

Az ammónium műtrágyák közös tulajdonságai 1, ammónium-ion tartalom 2, gyártásuk szintézissel 3, savanyító hatás savanyú hidrolízis fiziológiás savanyítás nitrifikáció 33

Ammóniumsók Ammónium-nitrát (NH4NO3) Hatóanyag tartalom: Gyártása rossz tulajdonságok 34

35

Ammóniumsók Max. 3 big-bag zsák 36

Ammóniumsók Mészammon salétrom (pétisó) (NH4NO3 +CaCO3) Hatóanyag tartalom: előnyei Ammónium-szulfát ((NH4)2SO4) hátrány 37

N Karbamid története Hatóanyag tartalom: felhasználása talaj és permetező trágyaként Karbamid lebomlása a talajban jó és rossz tulajdonságok Használatával kapcsolatos tudnivalók 38

N Lassan ható N műtrágyák Előnyök - egyenletes és tovább tartó hatás - kilúgzás mértéke lecsökken Csoportosítás: Lassan ható N műtrágyák Karbamid-aldehid kondenzátum bevonatos inhibitoros 39

N Karbamid-aldehid kondenzátumok Hatás időtartama, hatást befolyásoló tényezők karbamid és formaldehid reakciójával különböző hosszúságú vegyületek keletkek N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N-C-N Egyszerűsítve: n =1-10 Mitől függ a műtrágya oldódása? 40

A különböző frakciók lánchosszúsága és bennük a N mobilizációja Hideg vízben oldható frakció Gyors mobilizáció, rövid láncokat tartalmaz, vagy átalakulatlan karbamidot Hideg vízben nem oldható, de forró vízben oldható frakció Hosszabb láncokat tartalmaz, a N lassabban szabadul fel, több hét alatt. Forró vízben sem oldható frakció A leghosszabb láncok , a N csak hónapok esetleg évek alatt válik a növény által felvehetővé.

N Aktivitási index: Ai = * 100 Karbamid-aldehid kondenzátumok oldódásának jellemzése Aktivitási index: Ai = * 100 ahol: h = hideg vízben oldhatatlan N tartalom f = forró vízben oldhatatlan N tartalom N 42

N Oldódás 25o C-on Nh% =71 gramm 100 gramm N-t tartalmazó műtrágya keverés

N Oldódás 100 oC-on 100 gramm N –t tartalmazó Nf =22 gramm műtrágya keverés

N Bevonatos műtrágyák bevonatok fajtái alapanyag bevonatok fajtái bevonatokkal szembeni követelmény Karbamid víz oldott karbamid

A különböző vastagságú bevonatok a folyamatos feltáródást biztosítják

N Inhibitoros műtrágyák Inhibitoros műtrágyák Nitrifikáció gátlók Ureáz inhibitorok 47

Nitrogén hiánytünetei Növényi hiánytünetekről általánosságban: Belső és külső hiánytünetek Hasonlóságok Különbségek kiemelése 48 48

K Hiánytünetekről általánosságban hiánytünet látható nem látható (beltartalmi változások) Idős leveleken fiatal leveleken Klorózis Nekrózis fogalma 49

Nitrogén hiánytünetei 50 50

Nitrogén hiánytünetei 51 51

Nitrogén hiánytünetei 52 52

Nitrogén hiánytünetei 53 53

Nitrogén felesleg hatása 54 54

P a talajban P formák aránya a talajban szervetlen P formák 55 55

P műtrágyák hasznosulása a talajban Al és vas foszfát képződik Oldhatatlan Ca foszfátok képződik Optimális pH: 6,2 -7 56 56

P a talajban 57 57

P a talajban szerves P formák mikroorganizmusok jelentősége humát hatás műtrágyaadagok, megosztás, kijuttatás 58 58

P 59

P felvétel P mozgékonyság Szinergista elem : Mg 60 60

P tartalom a növényben P Fitin (inozit hexafoszfát) 61 61

Ismétlés: Melyik görbe tartozik a foszforhoz? P Foszfor szerepe Ismétlés: Melyik görbe tartozik a foszforhoz? 62 62

Foszfolipid kettősréteg P jelentősége ATP, ADP molekulákban DNS, RNS alkotórésze Foszfolipid kettősréteg 63

P Foszfor hiánytünetei 64 64

P Foszfor hiánytünetei 65 65

P Foszfor hiánytünetei 66 66

K K a talajban és a növényben K formák aránya a talajban K felvétele K szerepe hiánytünetek 67

K K formák a talajban 68

K Szilikátok mállása (illit) (szmektit) 69

K K fixálás hatása az illitrétegek duzzadőképességére 70 70

71

a növény válogató képessége Befolyásoló tényezők: pH ionantagonizmis K felvétele K+ ionként a növény válogató képessége Befolyásoló tényezők: pH ionantagonizmis K szerepe Szénhidrát, fehérjeképzés Enzimaktivátor ozmoregulátor 72

K Kálium hiánytünetei 73

Forrás: http://www.tll.de/visuplant/vp_l4.htm?vp 74

K Kálium hiánytünetei 75

K Kálium hiánytünetei 76

K Kálium hiánytünetei 77

78

K Kálium hiánytünetei 79