INKLUZÍV NEVELÉS INTEGRÁCIÓ-INKLÚZIÓ készítette: Pusztayné Nemes Beáta

NÉHÁNY FOGALOM INTEGRÁCIÓ – minél több SNI gyermek együttnevelése ép társaikkal (a két tanulócsoport között élesebb határ van) INKLÚZIÓ – az iskola lakókörzetéből valamennyi gyermek befogadása (fogyatékosság a gyermeki másság egy formája) „Egy iskola, mely a különleges szükségletű tanulók számára jó, mindenki számára a legjobb iskola.” SNI – sajátos nevelési igény (children with special educational needs) Mo.: A,B Nemzetközi: A,B,C,D

SNI gyermekek integrált-inkluzív nevelésének kezdetei Európában, az 1960-as évek végétől a skandináv országok voltak az integrációs próbálkozások úttörői. Választás lehetősége az akadályozott gyermekek számára. Hazánkban 1981-ben kezdődtek az integrációval kapcsolatos kutatások. Az 1985-ös oktatási törvény lehetővé tette az „utazó” gyógypedagógusok alkalmazását, ami segítette a szakszerű, speciális fejlesztést.

Az integráció/inklúzió fokozatai 1. lokális integráció 2. szociális integráció 3. funkcionális integráció: a, részleges, b, teljes 4. fordított integráció 5. spontán integrálódás

Az integráció, mint szervezési forma Új lehetőségeket kínál a pedagógia és gyógypedagógia együttműködésére. Az integrált nevelés elfogadása nem egyértelmű, érvek szólnak mellette és ellene is. Az integráltan tanuló gyermekek iskolai teljesítménye jobb, mint a szegregáltan tanuló társaiké, viszont önértékelésük és szociális státusuk alacsonyabb. A többi gyerek előrehaladását nem gátolja az integráció, megtanulnak együtt élni a mássággal, toleránsabbak, segítőkészebbek lesznek. Megoldásra vár még több kérdés, a gazdasági, kör- nyezeti és a személyi feltételek megteremtésében.

Az integráció teljesüléséhez a legfontosabb feltételek a gyógypedagógus és a fogyatékos gyermeket önként vállaló pedagógus összehangolt munkája a megfelelő gyógypedagógiai tudás a befogadó osztály megfelelő viszonyulása, a család pozitív hozzáállása az „integrációbarát”, differenciált pedagógiai program és az objektív technikai feltételek.

Sajátos nevelési igényű tanulók az általános iskolában Sajátos nevelési igényű tanulók az általános iskolában Oktatási évkönyv 2009/ o

Milyen okok, s milyen gyakorisággal játszanak szerepet a sajátos nevelési igényű tanulók sikertelenségének? (Kőpataki – Mayer, 2010)

Az Ön gyakorlatában előfordulnak-e az alábbi tanulás- szervezési módok, módszerek?” (%) (Kőpataki – Mayer, 2010)

A tanárok: mit változtatnának meg… A többségi pedagógusok munkájának szakmai támogatása Kisebb létszámú osztályok, két tanítós modell bevezetése Az integráció feltételeinek a biztosítása A pedagógus továbbképzés ésszerűsítése A tanárképzés reformja az integrációs igényekhez igazodva A társadalom felé történő tájékoztatás korszerűsítése, a helyi társadalom tájékoztatása.

Miben mérhető az integráció negatív hatása? Miben mérhető az integráció negatív hatása? Kőpataki-Mayer (2010) az sni-s tanulók sokkal többet zavarják az órát, mint társaik, a kedvezőtlen magatartási mintái számos tanuló esetében követőkre talál az integráció rendkívüli módon leterhelte a pedagógusokat s emiatt romlott az iskolában a tanítás minősége

Ki segíti és milyen gyakran az Önök iskolájában az SNI gyerekek oktatását-nevelését?

Az inkluzív befogadó iskola követelményei Hatékony minden gyermek számára, mérték szerinti tanítást biztosít „egy iskola neked és nekem!” A pedagógusok felkészültsége, differenciált szervezeti formák,(projekt, témahét, epocha) módszerek,(kooperatív csoportmunka) eszközök, egyéb feltételek tekintetében adott Segítő szakemberekkel folytatott teammunka

Inkluzív nevelés jellemzői Egyéni-személyre szabott-fejlesztés/egyéni fejlesztési terv alapján(gyerekek 25%-a átlag) Differenciálás, módszerek sokszínűsége Rugalmas tanterv (évátlépés) Team-munka (EGYMI, gyógyp., logopédus, pszichológus, Nevelési Ta., SZRB., stb.) Az SNI tanulóknak nincs külön pedagógiája, Általános, gyerekközpontú pedagógia!

HAZAI GYAKORLAT A magyar szemlélet mértéktartóan integrációpárti Nem osztja azt az elvet, hogy „mindenki integrálható” a meglévő feltételekkel, emiatt lassú előrelépések. Az első próbálkozások a 70-es évek végén a gyengénlátók, majd a hallássérültek bevonásával Legtöbb tapasztalat az érzékszervi és mozgáskorlátozottak integrációjának terén született, szemben a külföldi mintával, ahol a tanulásban akadályozottak a legszélesebb réteg. Magatartászavaros, dyslexiás tanulók eddig sem voltak szegregáltan!

INKLÚZIÓS INDEX- ÚTMUTATÓ AZ INKLUZÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSÉHEZ Az Index „tanulói sokféleség” fogalma a heterogén összetételt nagyon tágan értelmezi. Beletartoznak a fogyatékos, a jól haladó, a tehetséges, a különböző szociális háttérrel rendelkező és a más etnikumhoz, más anyanyelvű népcsoporthoz tartozó tanulók is. Az önvizsgálathoz az indikátorok és a kérdéssorok nyújtanak útmutatást. Az eredmények elemzése során felszínre kerülnek a tanulás és a részvétel akadályai. Ezután kerülhet sor a fejlesztés prioritásainak meghatározására és a mindennapi tanulás megszervezésére, az erőforrások mozgósítására.

Az Inklúziós index fő célja olyan támogató közösségek kialakításának segítése, melyek minden tanuló jobb teljesítményét teszik lehetővé. Az iskola három dimenzióját vizsgálja, az A dimenzió: Az inkluzív szemlélet kialakítása 1.szakasz : Közösségfejlesztés 2.szakasz: Inkluzív értékek megteremtése B: Inklúziós programok tervezése 1.A „mindenki iskolájának” kialakítása 2. A tanulói sokféleség támogatásának megszervezése C : Az inklúzió mindennapi gyakorlatának megszervezése. 1.A tanulás szervezése 2. Az erőforrások mozgósítása

Az Index használata Nemcsak egyetlen útja létezik, többféle alkalmazás lehetséges, ha az inklúzió szellemében történik, a tanulók részvétele nagyobb szerepet kap az iskola életében. Eleinte kisebb feladatok (a tantestület, a szülők meggyőzését az inklúzió fontosságáról, vagy a munkafeltételek és munkakapcsolatok javítását.) Az inklúzió folyamatos változással jár, a végső cél illúzió, amelyre törekedhetnek az iskolák, de tökéletesen el nem érhetik.

Az Index-folyamat 1.fázis: Az Index bevezetése (kb. 6 hét) 2.fázis: Adatgyűjtés az iskoláról (kb. 3 hónap) 3. fázis: Az inkluzív iskolafejlesztési terv elkészítése 4. fázis: A célok megvalósítása (folyamatos) 5. fázis: Az Index-folyamat áttekintése (folyamatos)

Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben (részlet) „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban! ”