Nyelv és nyelvtan É. Kiss Katalin PPKE 2018-19/I..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A nyelvek eredete, nyelvtípusok
Advertisements

A fosztóképző körüli bonyodalmak
Miből tanítsak? A taneszköz-választás kérdései a 6-10 évesek nyelvoktatásában Kuti Zsuzsa Oktatási Minisztérium.
A gyermekek nyelvelsajátítása
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
Tengeralattjáró győzelmi hírek elmaradása – kilövés
Szociális beszéd, egocentrikus beszéd, belső beszéd
Szemiot i ka.
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
A nyelv és a gondolkodás fejlődése
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
A második nyelv elsajátítás elméletei 2.
A számítógépes nyelvfeldolgozás alapjai
1. Az alapnyelv 2. Az alapnyelv rekonstruálása
MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Szegedi Munkacsoport 2007–2011 Bibok Károly, Maleczki Márta, Nagy Katalin, Németh T. Enikő, Vecsey Zoltán.
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Behaviorizmus (előzmények)
Kimeneti követelmények a 8. osztály végén
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
A nyelv történeti vizsgálatának forrásai
Tanuláselméleti megközelítés
A digitális számítás elmélete
A magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertana
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
A kulturális intelligencia
A nyelv problémája természetes, és mesterséges nyelvek.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A jelentés.
Hangtani imétlés.
Az anyanyelv elsajátításának elméletei
Óvodáskorú gyermekek szóaktiválásának funkcionális vizsgálata
A kontextus hatása a kollokációk megértésére Csiszár Orsolya ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Konfliktusfeloldó működések a lexikális előhívás során
Idegen nyelvek tanulása
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
KOMMUNIKÁCIÓ Gyula,
Edward Sapir ( ).
TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN
Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján aug
Uralisztika Az alapnyelvi szófajok. A szófaji kategorizálás morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
A „diszes” problémák korai jelei
Kellenek-e kísérletek a nyelvészetben? É. Kiss Katalin NyTI február 25.
Nicsak, ki beszél – már a számítógépek is... Szita István Eötvös Collegium.
Nyelvtudományi irányzatok és módszerek a 20. században KGRE, november 11. Strukturalizmus Biró Tamás Universiteit van Amsterdam (UvA)
Optimalitás elmélet Torma Nóra kiselőadása. Optimality Theory, OT Kortárs elméleti keret Sok mindenben eltér az SPE-től.
A dajkanyelv önzetlenségének kérdése
Nyelvet öltünk! Nyelv-történet Nyelv-újítás Nyelv-járás
Klasszikus (lineáris) Generatív Fonológia
AZ AFÁZIÁK TIPOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁSA
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV , BMVD Biró Tamás április 14.: Strukturalista.
A két- és többnyelvűségről Vélemények és gondolatok.
A generatív nyelvelmélet
Digitális generáció az iskolapadban Bedő Ferenc
Szeretnéd, hogy gyermeked szívesen és gátlások nélkül beszéljen majd angolul? Szeretnéd, ha minél korábban, Te magad vezethetnéd be játékosan az angol.
Bevezetés a nyelvtudományba
Prószéky Gábor MANYE MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság
A finn-magyar nyelvrokonságról
Programozási nyelvek alapfogalmai
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
Hozzászólás Gugán Katalin előadásához
A nyelv és beszéd fejlődése
A kerettanterv (5–6. osztály) Magyar nyelv és irodalom
A határozószó (adverbium)
Alkotó jellegű és játékos gyakorlatok
Előadás másolata:

Nyelv és nyelvtan É. Kiss Katalin PPKE 2018-19/I.

Mi az emberi nyelv? Az, ami az embert kiemeli az állatvilágból; ami emberré teszi; Ami lehetővé tette és teszi, hogy az ember megismerje és uralja a Földet, (sőt, lassan az Univerzumot is); Ami lehetővé teszi, hogy tapasztalatainkat tároljuk és felidézzük; hogy mások tapasztalatait is megismerjük; hogy a korábbi generációk tudását megőrizzük és továbbadjuk; Ami lehetővé teszi, hogy terveket fogalmazzunk meg; hogy alternatívákat, hipotéziseket végiggondoljunk, és a következményeiket előre kiszámítsuk stb.

Mit jelent tudni egy nyelvet? Tudni az adott nyelv hangjait Tudni az adott nyelv fonotaktikai szabályait (káló lehet magyar szó, ndebe nem lehet) Tudni az adott nyelv szókincsé[nek központi részé]t (a szavak és a jelentés közti kapcsolat önkényes, minden nyelvben más és más még a hangutánzó és hangfestő szavak esetében is) Létrehozni végtelen számú mondatot az adott nyelv szavaiból Megérteni végtelen számú mondatot az adott nyelven Eldönteni az adott nyelven létrehozott megnyilatkozásokról, hogy helyesek-e vagy sem

Az emberi nyelvtudás kreatív A 20. század első fele: behaviorista pszichológia (Skinner); strukturalista nyelvészet (USA: Edwsard Sapir, Leonard Bloomfield, Zelig Harris; Európa: Ferdinand de Saussure; Magyaro.: Antal László, Papp Ferenc) 1956 után: Noam Chomsky, generatív nyelvelmélet: a beszéd nem utánzás! Pl.: Chomsky is happy to read. ‚Chomsky boldog, ha olvas.’ Chomsky is likely to read. ‚Valószínű, hogy Chomsky olvas.’ (3) Chomsky is hard to read. ‚Chomskyt nehéz olvasni.’ (4) Az oroszlán harapása veszélyes. (5) Az oroszlán megharapása veszélyes.

Kompetencia és performancia Kompetencia: anyanyelvünkről való - nem tudatos – tudásunk; grammatikai szabályok, megszorítások Performancia: ahogy használjuk a tudásunkat A performanciát rontó tényezők: memória-korlátok pszichológiai tényezők előhívási hibák (nyelvbotlások)

Deskriptív és preskriptív nyelvtanok Deskriptív nyelvtan: a tényleges nyelvhasználatból elvont szabályrendszer. Azon hangtani (fonológiai), alaktani (morfológiai) és mondattani (szintaktikai) szabályok és megszorítások összessége, melyekkel levezethető minden olyan megnyilatkozás, melyet AZ ADOTT NYELVET ANYANYELVKÉNT BESZÉLŐK jónak tartanak. Preskriptív nyelvtan: egy nyelv legnagyobb presztízsű változatát leíró szabályok és megszorítások összessége.

Egy példa: Deskriptív szabály: 1. A rövid magánhangzót követő -t tővéghangzó a képzés helye tekintetében hasonul az igei toldalék -j-jéhez és s réshanggá válik: üt -j- ük  üs-j-ük 2. A -j- teljes hasonulással hasonul az -s-hez.: üs-j-ük  üs-s-ük Preskriptív szabály: Csak a felszólító mód -j-je hasonul részlegesen a tővégi -t-hez és válik -s- réshanggá; a tárgyas ragozás -j-je nem.

Nyelvtanulói grammatika Egy idegen nyelv azon szabályainak az összessége, melyek különböznek anyanyelvünk szabályaitól. Pl. egy nyelvtanulói angol grammatika megmondja, hogy kell képezni az igék múlt idejét; de nem mondja meg, hogyan kell megtalálni egy visszaható vagy kölcsönös névmás előzményét – vö. (1) A szülők azt gondolták, hogy a gyerekek nem tisztelik egymást. (2) A szülőknek (mi) sokat meséltünk magunkról. (3) A szülők sokat meséltek a gyerekeknek egymásról/magukról. (4) A szülők sokat meséltek a gyerekekről egymásnak/maguknak.

Nyelvtanulói grammatika (2)a. The boy is at home. b. A fiú otthon van. c. Malchik doma. Névelőhasználati szabályok egy magyaroknak írott angol tanulói nyelvtanban  névelőhasználati szabályok egy oroszoknak írott angol tanulói nyelvtanban

Univerzális grammatika (UG) – Descartes, Noam Chomsky: velünk született képesség egy nyelv elsajátítására (sőt, megfelelő input hiánya esetén egy nyelv kialakítására) Bizonyítékok: Jelnyelvek (nicaraguai jelnyelv) Pidgin és kreol nyelvek

A nyelv genetikai meghatározottságának bizonyítékai Gyors kifejlődés; Teljes kifejlődés minden egészséges egyedben, az input milyenségétől függetlenül; Az input aluldeterminálja az outputot; A nyelvfejlődés hasonló lépésekben és hasonló tempóban történik anyanyelvtől függetlenül Nyelvi univerzálék (univerzális hangkészlet, morfémakészlet, szófajkészlet, mondattani szabályok, megszorítások, univerzális szemantikai kategóriák)

Emberi nyelv  állati nyelvek EMBERI: ÁLLATI: produktív/kreatív zárt, fix „mondat”-halmaz grammatikai elemek (ír-ok, ír-sz, ház-at) nem tartalmaz grammatikai elemeket kompozicionális holisztikus (nem bontható elemekre) dolgokról állít valamely tulajdonságot szituációkat ábrázol nem szükségképpen stimulus-vezérelt stimulus-vezérelt bármit (irreleváns dolgokat) is megnevez csak releváns információt közöl a világ teljességét leképezi

A nyelv eredete Valamikor 50 000-150 000 éve. Proto-nyelv: szósorok grammatika nélkül? (pidgin nyelvek; 2 év alatti gyerek nyelve; Ginie nyelve) Egyetlen nyelv fejlődött szét 7000 nyelvvé? Ellenérv: már a neandervölgyi ember is beszélhetett Fokozatos nyelvfejlődés, vagy egy mutáció következtében a grammatika hirtelen megjelenése?

Nyelv és gondolkodás A nyelv meghatározza a gondolkodást? A Sapir-Whorf hipotézis: igen (kétséges bizonyítékok) Mai álláspont: a nyelv teszi lehetővé a gondolkodást