Nem mindennapi sikert aratott az előadás ami bizonyította Paulay páratlan tehetségét. Az ember tragédiája ősbemutatója a színháztörténet egyik legnagyobb művészi diadala. Emléke minden évben feldereng a Magyar Dráma Napján. Madách alkotása ugyanis nem kifejezetten színpad-barát, az elemzők közül sokan kétségbe vonják, hogy egyáltalán előadásra szánta volna. Nemcsak a szöveg filozófiai mélysége, a terjedelem is komoly kihívás elé állítja azt, aki színre akarja vinni. Paulayt majdnem felére csökkentette a darab hosszát (elhagyta például a prágai színt). Még így is négy órás volt az előadás, öt szünettel. PAULAY EDE AZ ŐSBEMUTATÓ RENDEZÉS HELYE JÁSZAI MARI NAGY IMRE Az ember tragédiája ősbemutatóját, amelyet szerzője már nem élhetett meg, 1883. Szeptember 21-én a pesti Nemzeti Színházban került először színpadra. Az addig csak irodalmi körökben ismert drámát Paulay Ede igazgató rendezte meg. GYENES LÁSZLÓ
1836. Március 12. - 1894. Március 12. - SZÍNÉSZ - RENDEZŐ - PEDAGÓGUS PAULAY EDE - SZÍNÉSZ RENDEZÉS HELYE - RENDEZŐ - PEDAGÓGUS - KÖZÉLETI EMBER JÁSZAI MARI - FORDÍTÓ NAGY IMRE Paulay Ede a gimnáziumot Sátoraljaújhelyen, Budán és Kassán végezte. Szülei akarata egyházi pályára akarták küldeni a premontrei rendbe, mégis 1851-ben Kassán színész lett. Álnevet vett fel és tíz évnél tovább volt a vidéki színpad kedvelt művésze; bejárt számos várost (Kolozsvár, Szeged, Debrecen, Győr. GYENES LÁSZLÓ
5. Kerölet Astória PESTI NEMZETI SZÍNHÁZ PESTI NEMZETI SZÍNHÁZ Százhuszonkilenc évvel ezelőtt került először színre a sokak által legjobb magyar drámának tartott Tragédia a Nemzeti Színházban, melynek épülete ebben az időszakban az Astorián található irodaház helyén volt. PAULAY EDE Eleinte a mai Rákoczi út és Puskin utca sarkán tartottak nyári előadásokat.Hamar felmerült azonban az igény egy állandó Nemzeti Színház építésére, mely végül a Grassalkovich Antal herceg által a fővárosnak adományozott, a mai Astoria sarkán lévő telken kezdődhetett meg. RENDEZÉS HELYE PESTI NEMZETI SZÍNHÁZ PESTI NEMZETI SZÍNHÁZ JÁSZAI MARI 5. Kerölet Astória A darab látványos sikeréhez a színház technikai felszereltsége is hozzájárult: az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad. Ekkoriban még az volt a szokás, hogy többször használható, sablonhátterek – tájképek, épületek – kerültek színpadra, Paulay ezeket a raktáron levő darabokat ötvözte (újításként) a történeti hűséget követő díszletekkel, melyek terveit egyébként ő maga rajzolta meg. NAGY IMRE GYENES LÁSZLÓ
PESTI NEMZETI SZÍNHÁZ AZ ÉPÜLET LEBONTÁSA Ebben az épületben lakott maga a rendező Pailay Ede és Jászai Mari színésznő is. Azonban az épület karbantartására nem igazán figyeltek oda, így állaga csúnyán leromlott. 1908-ban az épületet a bérházzal együtt életveszélyesnek nyilvánították, a társulatot pedig átköltöztették, míg újjáépítik a színházat. Az épület bontását 1913 szeptemberében kezdték el. A történelmi jelentőségű tömbnek csak néhány részlete kerülte el a teljes megsemmisítést – az egyik oszlopa a Boráros térre került, a lépcsőfordulók tizennégy fehérmárvány szoborportréja az új Nemzeti Színház aulájába, egy-egy dísze pedig az épület falában, illetve a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjében kapott helyet. Az Astoriánál felszabadult telken sosem született újra a színház, köszönhetően a magyar kormány pénzhiányának, az első világháborúnak, illetve az azt követő gazdasági világválságnak. PAULAY EDE RENDEZÉS HELYE PESTI NEMZETI SZÍNHÁZ JÁSZAI MARI NAGY IMRE GYENES LÁSZLÓ
1850. Február 24. - 1926. Október 5. ÉLETE PAULAY EDE RENDEZÉS HELYE JÁSZAI MARI 1850. Február 24. - 1926. Október 5. ÉLETE Nehéz gyerekkora volt a színésznőnek .Anyját öt éves korában vesztette el, ez után rokonoknál nevelkedett. Tizenhat évesen megszökött egy vándortársulattal, színpadra először statisztaként lépett, és rövidesen már Jászai Mariként a Budai Népszínházban játszott kisebb szerepeket. NAGY IMRE GYENES LÁSZLÓ
1872. április 3-án mutatkozott be a Bánk bán Gertrudis királynéjaként 1872. április 3-án mutatkozott be a Bánk bán Gertrudis királynéjaként. Veleszületett tehetségét állandóan fejlesztette, és óriási hatású művész vált belőle. Ő alakította: -Az ember tragédiájának első Éváját, -Húsz Shakespeare-hősnőt játszott el, -Esőként alakította a magyar színpadon -Antigonét, Lokasztét, Elektrát. PAULAY EDE RENDEZÉS HELYE JÁSZAI MARI PÁLYAFUTÁSA Kitűnően alakította Éva szerepét. Éva alakja jelentett talán a legtöbb értelmezési problémát a Tragédia elemzőinek. Jól játszotta el Ádám melletti passzivitását, azt, hogy sokszor nem áll Ádám mellett, vagy épp szemben áll vele.Egyes színekben úgy tűnik, mintha Éva külön utakon járna nemcsak Ádámmal, hanem a megjelenített világgal szemben is NAGY IMRE GYENES LÁSZLÓ
- A SZÍNIAKADÉMIA TANÁRA - AMATŐR FESTŐ Középiskolai tanulmányait félbehagyta, így vidékre szegődött kardalosnak. Szabadkán lépett fel először 1864-65-ben, majd 1865–66-ban Debrecenben játszott. 1870. április 1-jén csatlakozott a Nemzeti Színház társulatához .1889-től darabokat rendezett .1890-től pedig a Színiakadémia tanára volt. 1892-ben egy budai előadáson megbetegedett és ezután súlyos idegbaj gyötörte. Nehezen gyógyult ki belőle. 1893. szeptember 5-én öngyilkos lett. PAULAY EDE RENDEZÉS HELYE - SZÍNMŰVÉSZ - RENDEZŐ - A SZÍNIAKADÉMIA TANÁRA - AMATŐR FESTŐ JÁSZAI MARI NAGY IMRE 1849. November 1. - 1893. Szeptember 5. Ádám a műben a küzdés és a férfiasság megtestesítője. Nagy Imre hitelesen adta át Ádám csalódását, érzéseit. GYENES LÁSZLÓ
PÁLYAFUTÁSA 1857. Március 4. - 1927. November 7. PAULAY EDE Eleinte Kolozsvárott, majd 1882-től a Nemzeti Színházban játszott. 1909-ben a színház örökös tagja lett. Elsősorban intrikus szerepeket formált meg. A sátáni természetet nagy drámai erővel tette hitelessé. Igy nem csoda hogy ő kapta meg Lucifer szerepét. Kiemelkedő volt szép beszéde mely művészetének egyik legfontosabb eleme, parasztszerepeinek alapvonása volt. Hatalmas szériákat ért meg egy-egy alakítása. Társadalmi drámákban is jeleskedett. 1920–24-ben a Színiakadémián drámai gyakorlatot és beszédet tanított. RENDEZÉS HELYE JÁSZAI MARI NAGY IMRE GYENES LÁSZLÓ 1857. Március 4. - 1927. November 7.