Nyílt homoki tölgyes A nyílt homoki tölgyes, más néven pusztai tölgyes hazánk legszárazabb homoki talajainak jellemző erdőtársulása. A leggyakrabban a buckatetőkön és melegebb lejtőkön jön létre – olyan helyeken, ahol a talajvíz hatása már nem érvényesül. Mozaikos állományai humuszos homoktalajon tenyésznek. Nagyobb homoki területek a Duna-Tisza közén és a Nyírségben helyezkednek el, de megtalálhatók Somogyban és a Kisalföldön is.

Kocsányos tölgy Renszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya Gyökérzete: Főgyökérzetes, főgyökér hosszúsága meghaladja az 1 m-t Karógyökere (ami a tápanyag raktározására specializálódott) egyenesen lefelé haladva megkeresi a talajvizet

Szára: Törzsből és koronából áll Törzse -el nem ágazó fás szár- többnyire alacsonyan elágazik, de sudaras is lehet, erős ágai többszörösen görbültek a felrepedezett külső része a kéreg,ami sötétszürke vagy világos barnásszürke, ez fiatal példányokon is feltűnően árkolt, repedezett

Koronája –elágazó fás szár- magas termetű, terebélyes , boltozatos Vesszői többnyire vöröses barnák, a vessző kérge fényes, hosszanti paraszemölcsökkel tarkított, a rügyalapok kiemelkedők szétterülő ágrendszerű Széles tojásdad, kúpos rügyei tompa hegyűek és tompán ötszögletűek rügypikkelyek széle gyakran enyhén pillás 

Az edénynyalábok körkörösen helyezkednek el Összetett,nyílt típusú Levele: Egyszerű levelű hosszúkás visszás tojásdad levelei szárnyasan karéjosak, szélük hullámos is lehet levéllemez színi oldala csupasz, tomp fényű élénkzöld, fonáka viaszos, szürkés sötétzöld szemközti karéjok nem pontosan egymás mellett helyezkednek el, ettől a levél kissé aszimmetrikus Itt történik a gázcsere,ami a külvilág és a növény közti fizikai folyamat A gázcserenyílás a levélfonákon található

Virága: Szélmegporzású Kétlaki ( két növényen helyezkedik el a porzó és a termő) hosszú tengelyű barkákban fejlődnek a porzósak a vessző csúcsának közelében lévő oldalrügyekből, a termősek a csúcsi vegyesrügyből fejlődő hajtás csúcsán állnak

Kocsánytalan tölgy termése Tojásdad makktermésekkel rendelkezik Kupacsa szorosan egymáshoz simuló, fedelékes pikkelylevelekkel borított, belőle a makk nagy része kilátszik Anyagcseréje: Autotróf, fototróf A fotoszintetizálás a levélen történik Érdekesség A faj nevében szereplő "kocsány" valójában a termős barkavirágzat hosszúra nyúlt tengelye, melyen a makkok ülők (tehát kocsánytalanok), a kocsánytalan tölgy termős virágzatának tengelye ezzel szemben olyan rövid, hogy annak termései látszólag közvetlenül a vesszőn ülnek. Kocsánytalan tölgy termése

Közönséges mogyoró Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya vadon 4-5, termesztésben akár 10 m-es magasságot is elérő bokorfa Gyökérzete: Főgyökérzetes a legmagasabb oldalgyökerek 5–7 cm-rel vannak a talaj alatt Szára: Elöregedett ágai helyett az idősebb törzseken a talajhoz közel, vagy a föld felszíne alól új vízhajtásokat nevel, melyek idővel új, egészséges törzsekké fejlődnek barnásszürke kérgét paraszemölcsök borítják, vesszői és fiatal hajtásai vörösesbarna mirigyszőrösek

Levele: egyszerű levelű kétszeresen fűrészes szélű, néha kissé karéjosodó, kerekded vagy széles tojásdad alakú szórt átellenes állásúak erezetük szárnyas színi oldaluk sötétzöld, gyéren szőrös, fonákuk halványzöld, molyhos vastag levélnyél dúsan mirigyszőrös

Virága: Egylaki (egy növényen található a porzós és a termős) porzós barka- és termős vegyesrügyekben fejlődnek Szélmegporzású: porzós barkák tavasz elején kétszer akkorára nyúlnak, a szél és a virágport gyűjtő méhek mozgása a pollent az ekkor még zárt termős vegyesrügy csúcsán kibúvó piros bibékre viszi

Termése: száraz makkterméssel rendelkezik a csúcsához közeli harmadán a legszélesebb, a sallangos kupacs nem fed teljesen el a fejlődő makk belsejét kitöltő szivacsos alapszövet maradványa barna, rostos darabokban a maghéjhoz tapad Anyagcseréje: Autotróf, fototróf A fotoszintetizálás a levélen történik

Kökény Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya, Rózsafélék Családja Gyökérzete: Főgyökérzetes  Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez Szára: Fásszárú Kérge sötétszürke, később repedezett Föld feletti szármódosulása az ágtövis, ami a védekezésben segíti a növényt Rügyei hármasával állnak, a középső lombrügyet, két virágrügy fogja közre

Levele: egyszerű hosszúkás tojásdadok, ék vállúak, fűrészesek fonákjuk molyhos a törpehajtások levelei csoportosak Virága: Teljes virágú rovarbeporzású magánosak, a törpehajtáson csomósan állnak Az 5 apró szirma fehér, hosszúkás

Termése: Húsos, csonthéjas, fanyar ízű Hamvas, kék színű Anyagcseréje: Autotróf, fototróf A fotoszintetizálás a levélen történik

Báránypirosító Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya, Borágófélék Családja Gyökérzete: Főgyökérzetes Gyökere, ill. gyökértörzse 25 cm hosszúságot és csúcsán 1.5 cm vastagságot érhet el Kevéssé elágazó karógyökere mélyen lenyúlva veszi fel a talajvizet  A gyökér könnyen lehámló kérge sötétbarna, és sok dús, sötétpiros festékanyagot tartalmaz: ez az anyag az alkannin

Szára: lágyszárú a szárcsomók örvösen helyezkednek el sűrűn serteszőrös szárai körben a földön hevernek, csak a szárak csúcsa emelkedik fel a virágzattal Föld alatti szármódosulása a gyöktörzs, ami a tápanyag raktározására specializálódott Levele: egyszerű keskeny lándzsás levelei 2–5 cm hosszúak válluk keskenyedik, sűrűn fehéres-szürkés serteszőrösek ép szélűek, szórt állásúak Virágzata kunkoros füzér eleinte végálló csomó, később (többnyire elágazó) fürt csésze fogai keskeny szálasak, közel akkorák, mint a párta csöve a virágok a murvalevelek hónaljában, egyesével fejlődnek bimbói lilásrózsaszínűek búzavirágkék, vagy később liláskék, tölcséres párta 5 cimpája lekerekített, szétterülő a terméses csésze és a murvalevél derékszögben elálló

Termése: Húsos, csonthéjas Makkocskái szemölcsösek, görbültek, az aljukon gyűrűs szegély fut Anyagcseréje: Autotróf, fototróf A fotoszintetizálás a levélen történik

Nagyezerjófű Rendszertani besorolás: Növények Országa, Zárvatermők Törzse, Kétszikűek Osztálya, Rutafélék Családja Gyökérzete: a terület talajvíz hiányában túlélésre kényszerítette a növényeket, így a föld alatti szármódosulása a gyöktörzs, ami a tápanyag raktározására specializálódott Szára: Lágyszárú Évelő Szórt szártagú

Levele: Összetett levelű Ovális vagy lándzsás levelei áttetszően pontozott  Finoman fűrészes szélűek Páratlanul szárnyaltak 5-11 levélkéből állnak A leveleken olajtartók helyezkednek el, melyekben illóolajok találhatók Virágzata: Végálló fürtvirágzatában a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott sziromlevelek találhatók 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő A porzók ívesen lehajlók, majd felemelkedők Termése: Tüszőszerű, öt hasábú tok Virágzat és a termés erős citrus illatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított Anyagcseréje: Autotróf, fototróf A fotoszintetizálás a levélen történik