Földtörténet

Korbeosztás 4,6 milliárd év (a Föld kora) szakaszokra bontása A legdurvább felosztás szerint a Föld története főidőkre (4 eonra) tagolódik. Első három együtt: prekambrium (ebben hadaikum, archaikum (ősidő) és protozoikum (előidő) Negyedik: fanerozoikum Azon belül: Idő – időszak – kor – korszak Az idők elhatárolása az élővilág fejlődése alapján történik – valami nagy változás állt be az élővilágban (az idők egyre rövidebbek, vagyis az élővilág fejlődése egyre gyorsabb!)

Kormeghatározás 1. Relatív viszonylagos kor: „Települési elv”: az egymásra rakódott kőzetek között az alul levő az idősebb. -Csak egymáshoz viszonyított kort adja meg. -A gyűrődések felboríthatják ezt a rendet. Pl.: áttolt takaróredők 2. A kőzetek korát mutatják a bennük található ősmaradványok (lenyomatok, váz maradványok...) Azonos fosszília van benne, valószínűleg hasonló korú Ezek a módszerek nem adják meg a pontos kort!

Abszolút – itt: pontos kormeghatározás A rádióaktív anyagok bomlása alapján számolható A Földön lévő elemeknek radioaktív izotópjai vannak. Ezek folyamatosan stabil, tovább nem bomló (radiogén) izotópokká alakulnak át. Az átalakulás sebessége állandó: nem függ a hőmérséklettől, nyomástól és az egyéb környezeti tényezőktől. A folyamat visszafordíthatatlan. Ha ismert az az időtartam, amely alatt a radioaktív izotópok fele radiogén izotópokká alakul át (felezési idő), meghatározható a kőzet kora. Ehhez meg kell mérni a benne található radiaktív és radiogén izotópok arányát.

A módszert a következő egyszerű példa szemlélteti: egy kőzet valamely ásványában a 235-ös tömegszámú urán (235U) és a 207-es tömegszámú ólom (207Pb) fele-fele arányban található meg. Az urán ólomra bomlik és a laboratóriumban végzett mérések eredményei szerint a radioaktív 235U felének radiogén 207Pb-ra bomlásához 713 millió év szükséges. Eszerint a 235U felezési ideje 713 millió év. A kőzet tehát éppen ennyi esztendős, mert a benne lévő uránnak egyelőre éppen a fele alakult át. Újabb 713 millió év múlva már csak negyedrésznyi uránt tartalmazna, hiszen mennyisége újra a felére csökkenne, újabb 713 millió év múlva már csak nyolcadrésznyi uránt stb. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-foldtorteneti-korbeosztas/abszolut-kormeghatarozas

Ősidő – kb. 2 md év - A Föld keletkezése után lehűlés kezdődik Kialakult egy gránitos jellegű, szilárd kőzetburok a felszínen - Az asztenoszféra áramlásai feldarabolják Megjelenik az óceáni kőzetburok (gabbros anyaga sűrűbb, így nem emelkedik az előző fölé), az ős-óceánok medencéje Az élénk vulkáni tevékenység révén és a kőzetek gázleadásából kialakul az első légkör (atmoszféra) Jellemző anyagai: szén-dioxid, szén-monoxid, metán, ammónia, kén-oxidok, vízgőz)

A lehűlés folytatódott, így lehetővé vált a légköri vízgőz kicsapódása A víz a gabbrós kőzetburok mélyedéseiben halmozódott fel. Évmilliók alatt létrejöttek az óceánok, a vízburok (hidroszféra) (Bizonyíték: 3,5 md éves párnaláva) Az ősidőben hegységképződés is zajlott, a vonulatok azonban teljesen lepusztultak A partközeli vizekben végbemenő kémiai változások révén kialakultak az első egyszerű, mai baktériumokhoz és kékmoszatokhoz hasonló egysejtű élőlények – 3,5-3,8 md éve Ezzel megjelent az élet a Földön (bioszféra)

Bizonyítékok: 3,5Md éves párnalávák – tengeri környezet 2,9Md éves stromatolitok – kékalgák Élet a partközeli sekély, melegebb vizekben (UV sugárzás)

Előidő – kb. 2md év 4 hegységképződés zajlott Ezek mára teljesen lepusztultak, csak az anyagaik maradtak meg. Ezek az ősidőben és az előidőben keletkezett hegységek maradványai, anyagai alkotják a kontinensek magvait, az un. ősmasszívumokat 10 ilyen található ma a Földön Több eljegesedés is zajlott Az élet elterjedt az óceánokban

Óidő – 590 millió évtől 235millió évig Óidő kezdete: első szilárd vázú élőlények fosszíliái megjelennek Kambrium Nyugodt időszak. A Földön 4 kontinens van É-Amerika és Európa őse között a Kaledóniai-óceán Európa és Ázsia őse között az Urali-óceán A 4. földrész és az előzőek között az ős-Tethys óceán A tengerekben sokféle gerinctelen faj jelenik meg Algák fotoszintetizálnak, többség O2 termelő

Kambrium

Ordovicium: nincs nagy változás Növekszik a légkör O2 szintje, Közeledik É-Amerika és Európa Szilur: - Bezárul a Kaledóniai-óceán, összeforr É-Amerika és Európa őse A Kaledóniai-hegységrendszer napjainkra lekopott

Szilur

- A légkörben a mai oxigén 10%-a van már jelen (biogén eredet - A légkörben a mai oxigén 10%-a van már jelen (biogén eredet!) Ebből a magaslégkörben a Nap ultraibolya sugarai ózont képeznek (O3) Az ózonréteg megvédi a Földet a káros sugaraktól A szárazföldön megjelennek az első növények, a harasztok Ősharasztok – kicsi, levéltelen, villás elágazó növények a tengerparti mocsarakban A tengerekben megjelennek az első gerinces halak

Devon: A Kaledóniai-hegység rendszer pusztulása kezdődik A szárazföldre kilépnek az első állatok, a kétéltűek A tengerekben a halak az uralkodók A szárazföldön a harasztok terjednek

Karbon: A nagy hegységképződések korszaka - Eltűnik az Urali-óceán és ős-Ázsia hozzáforr az É-Amerikát és Európát magába foglaló kontinenshez. Létrejön az Ural-hegység - Bezárul az ős-Tethys óceán. A hatalmas területre kiterjedő Variszkuszi hegységképződésben az összes kontinens egybeforr az un. Pangeába - Pangeát az ős-Csendes óceán veszi körül (Panthalassza)

Óidő (karbon) vége

Karbon korszak élővilága - A Földön harasztokből álló, óriási, háromszintes erdők vannak. - A időszak meleg és csapadékos, ami kedvez a növényeknek. - Uralkodó növények a harasztok (haraszt virágkor!) Uralkodó állatok a kétéltűek - Mellettük megjelennek az első ősi nyitvatermők (fenyők) és az első ős-hüllők és szárnyas rovarok Ehhez a korhoz kapcsolódik a kőszénképződés – karbon! (l. energiahordozók keletkezése ppt.)

Perm: Száraz, meleg időszak Perm: Száraz, meleg időszak. Nem kedvez a vízigényes növény-, és állatvilágnak, a perm végén óriási kihalás következik be. Tengeri gerinctelen fajok 90%-a, őshalak nagy része, a haraszterdők és a magvas páfrányok kihaltak. Ezzel véget ér az óidő. A felszínen intenzív lepusztulás zajlik.

Óidő emlékei Magyarországon: - Variszkuszi-hegységrendszer tagja: Velencei hegység - Jura korú kőzetek: Balaton-felvidék vörös homokkő Mecsek urán érc